Amikor az immunrendszer végez a beteggel. Sok koronavírusos így hal meg
Nem is a vírusba halnak bele, hanem az általa kiváltott citokinviharba? Mi ez, és mik a tünetei?
A koronavírus-fertőzöttek súlyos állapotát vagy halálát gyakran nem is maga a vírus, illetve a tüdőgyulladás, hanem a citokinvihar okozza.
A citokinvihar az immunrendszer túl heves gyulladásos reakciója, ami szervi elégtelenséghez és végül a szervezet teljes összeomlásához vezethet.
A citokinek olyan molekulák, amelyek az immunsejtek közötti információátadást szolgálják. Normális esetben ők szabályozzák az immunválasz erősségét egy kórokozó ellen. A citokinek hirtelen, nagy mennyiségben történő felszabadulása a citokinvihar.
Ha valakinél citokinvihar alakul ki, akkor a szervezetében túl nagy mennyiségben termelődnek olyan fehérjék, amik gyulladásokat okoznak.
Ilyenkor tehát már nem is a kórokozó károsítja a szerveket, hanem az a túl erős immunválasz, ami teljesen felemészti a test saját energiáit.
- a magas láz,
- a gyulladás látható jelei (például bőrpír, duzzanat),
- a súlyos fáradtságérzet
- és a szédülés.
A kifejezés a 2020‑as koronavírus-járvány idejében vált a mindennapi beszéd tárgyává, amikor kiderült, hogy a fertőzöttek súlyos állapotát vagy halálát gyakran nem is maga a vírus illetve a tüdőgyulladás, hanem a citokinvihar okozza.
Egy magyar fejlesztésű terápia segítségével nagy eséllyel meg lehet akadályozni a koronavírus által kiváltott túlzott immunreakciót, a citokinvihart és a nyomában kialakuló súlyos szervkárosodásokat.
Az infúziós kezelést egy Amerikában élő magyar biológus immunológus, Baranyi Lajos fejlesztette ki.
A terápia során aktív peptideket, vagyis fehérjemolekulákat juttatnak infúzióval a szervezetbe. Ezek nem mérgezőek, toxikus bomlástermékük sincs, mindössze néhány óra alatt elbomlanak, tehát nem terhelik az immunrendszert, ugyanakkor lefojtják annak túlaktiválódását. Mivel pedig vírusfüggetlenek, nem tud kialakulni ki velük szemben rezisztencia.
