A Zrínyiek nyomában a Szávától a Muráig – KÉPEKKEL és VIDEÓVAL
Voltunk már jó pár várnál, de ezen ódon falak között a szokásosnál is hevesebben ver a szívünk. Zrín nemcsak a környező hegységnek adott nevet, de egy horvát zsupáni származású, ám lélekben magyarrá lett grófi családnak is, akik báni méltóságukban meghatározó szerepet játszottak a keresztény haza védelmében az iszlám hódítással szemben. Itt született a szigetvári hős, Zrínyi Miklós, de Európa mártírja mellett ez a nemesi család adta a hazának Munkács hős védőjét, Zrínyi Ilonát, a honért életét áldozó Zrínyi Pétert és a költő Zrínyi Miklóst is.
De mit keres a Hazajáró Szlavóniában? Egyrészt a Zrínyi-emlékév csalt ki bennünket a Dráva–Száva-közére, másrészt 2020-ban csak Horvátországba tudtunk forgatásra utazni úgy, hogy nem kellett a határon Covid-tesztet felmutatni. És azért azt se feledjük, hogy van mit felfedeznünk itt, a régi hazának eddig kevésbé bejárt, vagyis inkább fogalmazzunk úgy: talonban tartott szegletében.
De kezdjük is mindjárt itt, a Báni-végvidéken. Mint minden határvidéknek, így a Lónyamező és Kulpamező közt fekvő tájnak is sanyarú sorsot szánt a történelem. Damjanich János és Zrínyi Miklós, az aradi vértanú és a szigetvári hős szülőföldje hosszú ideig volt a török és a keresztény világ ütközőzónája. Ezekről az időkről sokat tud mesélni Sziszek, Gvoszdanszkó, Zríny és Kosztanica vára. Aztán amit a török nem rombolt le, megtette a délszláv háború, amelyből csak lassan ébred a Kulpa, a Száva és az Una közt fekvő Zrínyi-hegység. Van mit felejteni, de van miért felébredni is: a Szávát kísérő Lónyamező, a Boszniával közös Unamente, a Zrínyi-hegység és a Péter-hegy is remek turisztikai vonzerővel bírnak. Utóbbi ráadásul a magyar történelem egyik fontos helyszíne is: 1097-ben Könyves Kálmán serege itt győzte le az utolsó horvát királyt.
Van tehát miért ide is hazajárni, ahogyan a szomszédos Papukba is. A Szlavón-szigethegység legszebb ékköve Magyarországról is könnyen elérhető, így egyre népszerűbb hazai turistaberkekben. A Pozsega-havasának is nevezett hegység lejtőin középkori várak dacolnak az idővel, a hegylábon jezsuita és ferences emlékek kalauzolnak vissza a Magyar Királyság évszázadaiba.
Szerepük a török idők után elhalványult, igaz a fegyverzaj a 20. században is többször megzavarta nyugalmukat. Maga a Papuk immár geoparkként várja a túrázókat. Van is mire büszkének lennie: 96 százalékban erdő borítja a geológiailag is színes hegyvidéket. Hegytetőiről így pompás látvány tárul a kiránduló elé, de völgyei is számtalan csodát rejtenek.
Szintén sok csodát rejt a Zágrábtól nyugatra fekvő, szlovén határig húzódó Zagorje. Úgy tartják a zágrábiak, hogy a ma embere már nem olyan ellenségek elől menekül ide, mint a török, hanem mint a stressz vagy a hétköznapi problémák. Bár erre nekünk megvannak a saját hegységeink, de azért felfedeztük mi is a termálvizek, a finom borok, a kényelmesen megközelíthető várkastélyok hazáját. De a Hazajáró azért ennél többre vágyik: hegyekre és magyar idők emlékeire.
Meg is másztuk az Ivaneci-hegyet – amely a dél-dunántúli városainkhoz az egyik legközelebb eső ezres –, aztán pedig végigjártuk a hegység déli oldalára a török ellen épített védelmi rendszer várait. Közben nem mulasztottunk el betérni Lepoglavára, amelynek templomában temették el 1504-ben Corvin Jánost.
Sok legendás történettel hívogatott bennünket a haza délnyugati csücske, Varasd vármegye is. Le is ereszkedtünk a Varasdi-síkra, hogy a Dráva mentén is szóra bírjuk a régi idők tanúit. A paloták városaként is becézett Varasd és a világ közepének tartott Ludbreg fölött csábítóan emelkedett Szlavónia kakastaréja, a Kemléki-hegység sziklagerince. Középkori várainak hála „őt” is ki tudtuk kérdezni IV. Béláról és a hétszilvafás nemesekről, amely fogalom itt született a hegy lábánál.
2020-as horvátországi turnénkat a szigetvári hőssel kezdtük a Zríny-hegységben, illő volt tehát, hogy megemlékezzünk a másik Miklósról is, akinek kedvéért a Muraközbe utaztunk. Muraköz, Horvátország Dráván innen ragadt szeglete – nem hiába kardoskodott érte 1941-ben az akkor még Pehm József néven szolgáló későbbi Mindszenty József bíboros. És lám, kitartása meghozta a gyümölcsét, Muraköz – napjainkig utolsó területi nyereségünk – egy kis időre hazatért.
Az egykori színmagyar vidéket, a Dráva és a Mura közét a török tette szlávvá. Talán sorsszerű is, hogy a Muraköz lett a törökellenes harcok „alaptábora”, és vált a Zrínyi-család fészkévé.
Sok nagyszerű Zrínyi közül kiemelkedett a szigetvári hős dédunokája, a hadvezér és költő Zrínyi Miklós, akinek a muraközi kursaneci erdő jelentette e földi lét végállomását. Szelleme – miként Szent Jeromosé is – azonban itt él ma is a muraközi tájban.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/17. számában.
