2021. április 4., 16:12

A zárt terekben tarol a koronavírus. Miért nem figyelünk erre?

Súlyos kockázati tényező a koronavírus terjedése szempontjából a zárt terek nem megfelelő szellőztetése, mégsem figyelünk erre kellőképpen.

Fotó: Pixabay

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a pandémia kezdetén Twitter- és Facebook-oldalán tette közzé, hogy az új koronavírus nem terjed a levegőben. Hamar kiderült, hogy ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna.

Három hónapba telt, mire kijavították eredeti közlésüket, de még ekkor is csak arról írtak, hogy a levegő útján történő terjedés nem zárható ki zsúfolt, rosszul szellőző zárt tereken belül eltöltött hosszú időszakok esetén.

Ha hamarabb kiigazították volna tévedésüket, azzal rengeteg ember életét menthették volna meg

- a tudományos közvélemény egyre inkább erre a konszenzusra jut.

A WHO szóvivője szerint ők kezdettől fogva beszéltek a lehetőségről, de sokan érzik azt, hogy még mindig nem hangsúlyozzák eléggé – írja a Nature-re hivatkozva az Infostart.

Nem tájékoztat megfelelően a WHO

Kutatók szerint a koronavírus leginkább a levegőben terjed. Állításuk szerint nem kielégítő az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatása, ugyanis nem hangsúlyozzák, mekkora jelentősége van a levegő útján történő terjedésnek. 

A cégek, a munkáltatók és a hatóságok inkább a felületfertőtlenítésre költenek nagy összegeket, annak ellenére, hogy mára bizonyított: ezen az úton nagyon ritkán fertőződik meg valaki. A beltéri levegőminőség javítása sokadrangú szempont, holott a legfontosabbnak kellene lennie.

A beltéri kockázatot az jelenti, hogy a levegőben felgyülemlő vírusmennyiség olyanokat is megfertőzhet, akik nem is találkoznak a vírust hordozó emberekkel. Amerikai edzőtermekben például távolságtartás és a résztvevők számának limitálása ellenére is kialakultak helyi gócok. A legnagyobb probléma az, hogy mást gondolunk mi, átlagos emberek zsúfolt és rosszul szellőző helyiségnek, mint ami a valóságban az.

A szén-dioxidra érdemes figyelni

Hogy egyszerűen láthatóvá váljon, mikor ideálisak a körülmények a vírus terjedéséhez, szén-dioxid-mérőket kellene alkalmazni a zárt terekben. A vírust hordozó aeroszolok ugyanúgy tudnak felgyűlni, ahogyan a szén-dioxid is: ha az utóbbi szinte magas, akkor nagy a veszélye annak is, hogy az esetlegesen kilélegzett koronavírus mennyisége is kritikus határt lép át. Kutatók szerint

a 700 ppm-es szén-dioxid-koncentráció fölötti értékek már veszélyt jelentenek a vírus terjedésének szempontjából:

kaliforniai és madridi iskolai mérések szerint a tantermekben még 1000 ppm-nél is magasabb a gáz koncentrációja.

A WHO jelenlegi ajánlása 6-12 levegőcsere – azaz a teljes terem levegőjének cseréje – óránként a terjedés megfékezésére az egészségügyi intézményekben. Más típusú zárt terekben ennél kevesebb is elegendő: iskoláknál 5-6, munkahelyeken 2-3, otthon pedig 0,35. Ezeket a minimális követelményeket sem teljesítjük ugyanakkor, ráadásul az is kiderült, kisebb helyiségek esetében a megfelelő szellőztetés sokkal jobban tud védeni, mint raktár nagyságú terekben.
Fontos a szellőztetés

Egyszerű hétköznapi dolgokkal is sokat tehetünk a koronavírus-fertőzés elkerüléséért. Az egyik ilyen praktikus tanács - a gyakori és alapos kézmosás mellett -  a gyakori szellőztetés. Hogy még bonyolultabb legyen a képlet: ablakot nyitni kevés,

kereszthuzat is kell ahhoz, hogy távozhassanak az aeroszolok.

A legegyszerűbb ezt mechanikus szellőztetéssel elérni, de a módszer csak akkor fog működni, ha a rendszer kinti levegőt szív majd be, nem a bentit keringeti. Erre pedig nagyon kevés épület szellőzőrendszere alkalmas, és a szellőztetőrendszerek működtetésnek környezetszennyező hatása is van. Ráadásul ez a módszer hangos, akárcsak a levegőtisztítók használata – e téren még bőven van hova fejlődni.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.