A túrós csusza "névnapján" megtudjuk, milyen lesz az ősz. Egyed-napi hiedelmek, jóslatok

Egyed a tizennégy segítőszent egyike, remete volt Provence-ban, majd monostort alapított, amelynek, hasonlóképpen a köréje települt, ma már Brüsszel részét alkotó Saint-Gilles városnak is ő lett a névadója.

Egyedet (népnyelven Ögyedet) a bűnösök szószólójaként, a szoptató anyák védőszentjeként, a jószág patrónusaként tisztelték.

Sírja a középkorban híres zarándokhely volt, ereklyéi ma Touluse-ban vannak. Több csodálatos gyógyítást és ördögűzést tulajdonítanak neki.

2000-ben a bártfai Szent Egyed-templom felkerült az UNESCO kulturális világörökségének listájára. A szép gótikus templomot II. János Pál pápa 2001-ben minor bazilikává avatta.

Szent Egyed legendája és ábrázolása

Legendája szerint amikor remeteként egy barlangban lakott, Isten egy szarvastehenet küldött neki, hogy tejével táplálja őt. Wamba vizigót király egy vadászaton rálőtt a szarvasra, de Szent Egyed a testével fogta föl a nyílvesszőt. A király ezután Egyednek ajándékozta a remeteség területét, ahol ő megalapította kolostorát. A késő gótikus oltárokon mint bencés apát látható lábánál szarvastehénnel, néha nyíl fúrja át kezét vagy a combját.

Egyed a néphagyományban időjárás- és termésjósló nap. Eleink a napnak nagy jelentőséget tulajdonítottak, hiszen az időjárás és a termés minősége egyaránt fontos szerepet játszott a gazdálkodók körében.

Termésjóslatok

A Kárpát-medencében sok helyen Egyed napján kezdték meg a búza, másutt a rozs vetését. A néphit szerint, ha e napon vetik el a búzát, bő termésre számíthatnak.

Hangony (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) barkó népe (palócok egy csoportja) a mai napig úgy tartja, a búza vetését Egyed napján kell megkezdeni. 

Szőlővel kapcsolatban hiedelmek

Az Egyed-naphoz kötődő népi hiedelmek szerint gonoszelhárító varázscselekmény, ha a gazda virradat előtt meztelenül körüljárja szőlejét, négy sarkán összeköti a gallyakat, hogy ezzel elzárja szőlejét a gonosz elől.

E naptól kezdve a szüretig tilos volt a szőlőskertben szekérrel járni, abroncsos edényt hordani, mivel így védekeztek a már érésben lévő szőlő tolvajai ellen.

Eleink úgy tartották, ha Egyed napján szép az idő, akkor az ősz is kellemes, a bor jó ízű, ízletes, „itatós” lesz.

Mesztegnyőn (Somogy vármegye) is úgy tartották, ha jó az idő, „akkor jó lesz az ősz meg a bor is.”

Egy másik regula szerint

A disznó hízóra fogásának napja

Egyed napján fogták a hagyománytisztelő szegedi, hódmezővásárhelyi, gyöngyöspatai, kunszigeti gazdasszonyok hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarták vágni.

Csanádpalotai (Csongrád-Csanád vármegye) regula: ha elmúlt Egyed, a jószág már ehet. E napra az apátfalviak (Csongrád-Csanád vármegye) annyi ételt adtak a jószágnak, hogy még hagyjon is ott belőle.

A középkori egyházban köménymagot szenteltek Egyed nevében a jószág betegsége, megrontása ellen. Innen származik a nap elnevezése, jószágoltalmazó Egyed ünnepe.

A pásztorok szolgálatba állása

Egyed napján léptek szolgálatba a juhászok, a kondások és a szőlőpásztorok. 

Egyes erdélyi református magyar szórványokban még a múlt században is ezen a napon, a jószágoltalmazó Egyed ünnepén álltak szolgálatba a pásztorok és ettől kezdve hat hétig nem vettek tisztát magukra, és minden pénteket megböjtölték.

Időjárással kapcsolatos hiedelmek, jóslatok

Egyed napjához időjárásjósló mondások is kapcsolódnak.

A néphit szerint ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz is, gyenge lesz a tél és bő lesz a kukoricatermés.

A kapolyiak (Somogy vármegye) úgy hiszik, az Egyed-napi eső negyvennapos csapadékot jelent.

A lábodiak (Somogy vármegye) kalendáriumi hagyománya szerint, ha Egyed napján szép az idő, utána négy napig még jó idő várható, és ha az ég is dörög ezen a napon, a jövő évre bőséget várhatsz.

Oroszi (Veszprém vármegye) vidékén is így mondogatták: ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz.

Vásárosmiskén (Vas vármegye) úgy tartották, ha Egyed napján eső esik: négy ökrödhöz még négyet végy. Ha nem esik: a négyből kettőt eladhatsz. Az első esetben esős, az utóbbiban pedig száraz ősz várható. 

Orosziban és Kallósdon (Zala vármegye) is emlegetik az ökörrel való példázatot.

Bábolnán (Komárom-Esztergom vármegye) eleink úgy hitték, amilyen az Egyed-nap, olyan lesz az egész hónap. Zalában a regulát inkább Kisasszony napjához fűzik.

A szoptató anyák Egyedhez fohászkodtak

A somogyi Mesztegnyőn jegyezték fel, hogy a szoptató anyák Egyed napján a templomba mentek, a szent közbenjárását kérték, hogy pici gyerekük egészséges legyen.

A túrós csusza névnapja

Mikor van a túrós csusza nevenapja? A helyes válasz Ögyed napján, ahogy a magyar népnyelv nevezi Szent Egyedet.

A tréfás találós kérdést az magyarázza, hogy Szent Egyed többnyire hústalan böjtöt tartott élete során, főképp túrón élt. Tisztelői ezért a neve napján túrós ételeket, mifelénk leginkább csuszát ettek.

A Kárpát-medencében számos helyen tartanak ilyentájt túróscsusza-fesztivált, összekötve a sokak által kedvelt ételt a védőszent ünnepével.