2024. március 31., 15:09

A Tapolcai-tavasbarlang

A Balaton-felvidék egyik különleges települése Tapolca. Számtalan látnivalója mellett leglátogatottabb büszkesége a tavasbarlang. A jó idő beköszöntével a belépőjegyek zömét online jegyfoglalási rendszerben értékesítik. Érdemes tehát az érkezés előtt néhány nappal megváltani, különben úgy járhatnak, mint mi: a jegyek az adott napra már elfogytak. Így a következő napon pénztárnyitás előtt sorban álltunk, hogy a 20 percenként induló 35 fős csoportok valamelyikével bejussunk.

Tapolcai-tavasbarlang
A Tapolcai-tavasbarlang
Fotó: Zsebik Ildikó

S ha már bent vagyunk a látogatóközpontban, előbb egy kiállítást nézhetünk meg félórás tárlatvezetéssel, ahol főleg geológiai ismereteinket bővíthetjük, majd következik egy tízperces kisfilm a hallottakról, végül a látogatás csúcspontja, a 15 perces csónakázás zárja a barlangtúrát.

A barlangrendszer alkotóelemei

A Tapolcai-barlangrendszert valójában a Malom-tó, a Tavas-barlang, a Kórház-barlang, illetve a Berger Károly-barlang alkotja. A Tapolca-patak felduzzasztásával létrehozott Malom-tó, partján mediterrán házaival és malomépületével a város egyik leghangulatosabb része. Valójában két tóról is szó van,  a nagyobbat hívják Malom-tónak, míg a másik a Kis-tó vagy Alsó-tó. A Malom-tó érdekessége, hogy vize még télen sem fagy be,  mert a város alatt húzódó barlangrendszer karsztvize táplálja. A tó környékén erednek tehát azok a meleg vizű források, amelyekről Tapolca szláv eredetű nevét is kapta. Jelentése: meleg víz.

A barlangrendszer bemutatása
A barlangrendszer bemutatása
Fotó:  Zsebik Ildikó

A város alatt, mindössze 15-20 m mélyen, egy 5 km hosszú járatrendszer található a miocén mészkő rétegeiben. Ennek része a 3,3 km hosszú Tapolcai-tavasbarlang, amelynek nagy részét karsztvíz tölti ki. A barlangot 1903-ban, a helyi pékmester házának udvarán, kútásás közben fedezték fel. A gyors feltárásnak köszönhetően 1937-től már csónakázhattak is benne a látogatók. Különleges keletkezésének és egyedi formakincsének köszönhetően 1942-ben védetté nyilvánították, majd 1982-től fokozott védelem alá helyezték.

A Kis-tó
A Kis-tó
Fotó:  Zsebik Ildikó

Az ide áramló hideg karsztvíz és a mélyből feltörő meleg víz összekeveredve oldják a mészkövet. Kezdetben keskeny járatok, majd kisebb-nagyobb gömbfülkék alakultak ki, amelyek igen hosszú idő alatt termekké, folyosókká szélesedtek. A több méter vastag vízzáró agyagos zóna miatt cseppkövet nem találunk a barlangban, csak a barlangi levegőből kivált meszes képződmények fordulnak elő helyenként.

A tó élővilága
A tó élővilága
Fotó:  Zsebik Ildikó

A tavasbarlangot bezáró kőzet mintegy 13,7 millió éve alakult ki. A zárt terekbe nem juthatnak be a denevérek sem, ezért a legnagyobb itt élő gerinces élőlény az alig 10 cm-es hal, a fürge cselle, amely a Malom-tó felől kerül be a járatokba. A télen-nyáron 20 fokos víz és a csaknem 100 százalék páratartalmú, kalcium ionokban gazdag barlangi levegő kiváló a légzőszervi betegségek kúrálására. 

A második világháború idején óvóhelyként használták a kórház alatti üregeket. Ekkor derült ki, hogy a barlang tiszta levegője javítja a légúti betegségben szenvedők egészségi állapotát. Ezért a Kórház-barlang jelenleg is gyógyászati célokat szolgál.

A barlangrendszer feltárásában anno oroszlánrészt vállalt Berger Károly, a helyi takarékpénztár tisztviselője, barlangvezető, ő volt a Barlangfeltáró Társulat alapítója, a Tapolcai-tavasbarlang igazgatója. Jelentős szerepet játszott a barlang látogathatóvá tételében és idegenforgalmi fejlesztésében. A róla elnevezett barlang ásványai főleg kalcit tartalmúak, különböző színárnyalatukat a vastartalom mértéke határozza meg. Ez amolyan földalatti ásványbirodalom, amelyet nem szeretnének kiaknázni.

A Tavas-barlang turisztikai története 

Magyarországon több meleg vizes barlang is alkalmas a búvárkodásra. A tapolcaiban 1957 óta sok új járatot fedeztek fel a búvárok. A védett földtani értékek feltárását barlangkutatók és önkéntes magánszemélyek ingyenesen végzik. Munkájuk földtani, hidrológiai, klimatológiai, biológiai és régészeti eredményekkel gazdagítja a tudományt. 

A barlangi körülmények komoly fizikai és szellemi felkészültséget igényelnek. Magyarországon eddig mintegy 300 kilométernyi barlangjáratot tártak fel. 
Csónakázás a tavon
Csónakázás a tavon
Fotó:  Zsebik Ildikó

A Tapolcai-tavasbarlang első szakaszát 1912-ben nyitották meg, a villanyt is bevezették, de az első világháború alatt bezárt. 1923-ban nyílt meg újra, 1938-ban alakították ki a csónakázó körjáratot. A második világháború után 1951-től fogadta ismét a nagyközönséget.

A Malom-tó
A Malom-tó
Fotó:  Zsebik Ildikó

1982-ben a bányászati tevékenység hatására vízszintcsökkenés következett be, 1987-ben a szárazság olyan méreteket öltött, hogy be kellett zárni a barlangot. 1998-ra helyreállt a barlang vízszintje, ismét adott lett a csónakázás lehetősége. 2013-ban a barlang energiatakarékos világítást kapott, egy évvel később pedig átadták a látogatóközpontot. Napjainkban a Tapolcai-tavasbarlang látogatható szakasza 250 méter hosszú, amelyből 70 méter száraz, 180 méter vízzel borított járat; utóbbi csónakázva ismerhető meg. A barlang adottságai összesen 8 db csónak használatát teszik lehetővé. 

Ma ez Magyarország egyik leglátogatottabb barlangja, ottjártunkkor is rengeteg külföldi turistával találkoztunk. Igaz ugyan, hogy a látnivalókról a kihelyezett információs táblákon három nyelven, magyarul, angolul és németül is olvashatunk, de ez az idegenvezetést nem pótolja.

Megjelent a MAGYAR7 12. számában.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.