A Skandináviában élő muszlim diaszpóra a koronavírus-járvány tükrében
A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében az észak-európai országokban élő muszlim diaszpóra helyzetét tekinti át a koronavírus-járvány tükrében. A skandináv hatóságok már a pandémia kezdeti szakaszában felfigyeltek a muszlim bevándorlók – és azon belül is a szomálik – nagyarányú megbetegedésére - írja a Migrációkutató Intézet elemzése.
Svédországban például a kórházban kezelt szomálik a koronavírusos betegek majdnem 5%-át adják, míg a népességnek mindössze 0,5%-át teszik ki. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a COVID-19 terjedése a skandináv fővárosok – Stockholm, Oslo, Koppenhága – bevándorlónegyedeihez köthető. A jelenség hátterében valószínűleg az áll, hogy a bevándorlók hátrányos gazdasági helyzetük és eltérő kultúrájuk következtében jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének, mint a skandináv többségi társadalmak. Svédország, Norvégia és Finnország is többnyelvű információs kampánnyal reagált erre a problémára, míg Dániában inkább a muszlimokkal kapcsolatos integrációs problémák kerültek előtérbe.
Svédország nyílt társadalmon alapuló járványkezelési stratégiája a lakosság tájékozottságát és bizalmon alapuló előírás-követését feltételezi. Vagyis alapvetően a svéd kultúrából és jogkövető mentalitásból indul ki, figyelmen kívül hagyva ezzel a muszlim bevándorlóközösségek eltérő kultúráját és a hatóságokkal szembeni bizalmatlanságát. Ez a kulturális szempontból elhibázott járványpolitika vezetett oda, hogy a svédországi bevándorlónegyedekből a járvány átterjedt az idősotthonokba.
A stockholmi idősotthonok – ahol különösen sok a koronavírusos beteg – alkalmazottjainak 55%-a bevándorló. Stefan Löfven svéd miniszterelnök elismeri, hogy a kormánya nem tett meg mindent a svéd idősek védelme érdekében, azonban az idősotthonok nagyarányú koronavírus-fertőzöttségének okát majd csak a járvány elmúltával kívánja kivizsgálni.
A Migrációkutató Intézet elemzésének teljes szövege itt érhető el.
