A palmai mór fürdőktől a királyi palotáig
A Mediterráneum tikkasztó hőségében fel van adva a lecke minden szülőnek, ha a családjuk legfiatalabb tagját városnézésre szeretnék invitálni. Ezen ne csodálkozzunk, hiszen a gyerkőcők ilyenkor a tengerben szeretnének pancsolni és nem óvárosi részeken koszendálni. Mi is így voltunk ezzel utoljára. Ilyen esetben kitalálunk valami sztorit, miért érdemes begurulni az adott városba és megismerni belőle valamit. Palma de Mallorca felkeresése szintén ezen forgatókönyv szerint került kipipálásra.
A palmai fílinget a gótikus katedrálisának, a La Seu reklámozásával adtuk el. Eme szakrális csúcsremekről a múlt heti írásomban lehetőségük volt olvasni. Ha van lúd, legyen kövér, azaz rászántunk az időnkből további jelentős látványosságok felkeresését, figyelembe véve, hogy a tempó és a kedv a háromtagú csapatunk legkisebb tagjára volt bekalibrálva. Így visszatekintve elég szép teljesítményt mondhatunk magunkénak. Válogatni a nevezetességekből nem volt gond, hiszen a mór időktől a királyi palotáig akad itt egy s más.
A palmai katedrális közvetlen szomszédságában találjuk meg a Banys Arabs mór örökséget. Az épület a 10. - 12. század körül épülhetett, amikor Mallorca még az iszlám uralom alatt állt. Valószínűleg egy nemesi ház fürdőkomplexumának része volt, nem pedig nyilvános fürdő. A leglátványosabb része a kupolás terem, amelyet karcsú oszlopok tartanak. A megmaradt fürdő miliője jól érzékelteti az iszlám építészeti letisztultságát. A környező kert nyugodt, zöld oázis, ahol narancsfák és pálmák között lehet hűsölni. A Banys Arabs gyerekkel is abszolút vállalható, rövid látogatásra ideális, mégis mély történelmi élményt nyújt.
Az Almudaina királyi palotába nem jutottunk be, az már túl szép lett volna, nekünk felnőtteknek. Azért kívülről sikerült szemmel verni. Eredetileg arab erőd volt, melyet később a spanyol királyok alakították át rezidenciává. Ma a királyi család hivatalos mallorcai tartózkodási helye. A Rey és családja éppen nem volt ott, ezért mi léptünk tovább a palmai óváros, avagy a Casco Antiguo közegébe. Itt lüktet a város lelke, ahol szűk utcákban veszhetünk el, vagy éppen történelmi épületek sokaságában élhetjük ki magunkat. A mediterrán hangulat abszolút adja magát.
Az óvárosi bóklászás után belefért nekünk a Bellver-kastély felkeresése. Palma fölött magasodik kör alaprajzú erődítményével és várja a látogatókat. A kastélyból szenzációs panoráma nyílik a városra, a kikötőre és a tengerre. A belső udvar oszlopos, kétszintes kialakítása ritka építészeti megoldás. A panorámáért tényleg érdemes felgyalogolni hozzá, eltekintve attól, a hőmérő higanyszála általában az eget verdesi, miközben az emberekről az izzadság csorog. Cserébe láthatod teljes pompájában a gótikus katedrálist és a Földközi-tenger egyik legforgalmasabb és leglátványosabb kikötőjét.
Mallorca szigetében az a jó, mindenki megtalálhatja a saját számításait. Adva van egy hangulatos város, ahol nettó szabadtéri történelmi órát tarthatsz. A La Seu katedrális égbe törő formái, a Banys Arabs csendes múltidézése, az óvárosi nyüzsgés és minden más, élhetővé teszik a várost. Nem csodálkozom azon, sokan Mallorcán szeretnének lakni, mert tényleg van benne tartalom.
A sziget sok látnivalót rejt még. Bár nekünk nem sikerült mindegyiket felkeresni, ettől függetlenül a következő írásomban hozok a tisztelt olvasónak pár tippet, merre érdemes elgurulni bérelt négykerekű vasparipával és magunkba szippantani az itteni katalán genius locit. Addig is tessék menni és világlátást alkotni.
