2020. május 15., 10:47

A koronavírusok egyes fajtáinál már van arra bizonyíték, hogy a vírus az agytörzsi központokba is eljutott

A Budapesten megjelenő Magyar Hírlap arról ír, hogy magyar kutatók vizsgálatai nyomán eredményesebbé válhat a Covis-19 elleni terápia.

Dénes Ádám
Dénes Ádám kutató
Fotó: Magyar Hírlap

A lapnak nyilatkozó Dénes Ádám kutató elmondta, hogy az új koronavírus-betegséget légzőszervi kórként ismertük meg, de egyre több a bizonyíték arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Ő a munkatársaival a világon az elsők között vizsgálná a fertőzésben elhunytak agyát.

Dénes Ádám, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatója az MTA honlapján megjelent cikke szerint kollégáival, köztük Hortobágyi Tibor neuropatológus­sal feltérképezi az új koronavírus okozta fertőzés lehetséges agyi hatásait.

A lapnak elmondta, hogy amikor elkapunk valamilyen fertőzést, a szervezetünkbe jutott idegen anyagok gyulladásos reakciókat keltenek, ilyenkor a testünk fokozott védekezésbe, munkába kezd, amelynek nyomán rengeteg szervünk másként kezd működni, mint azt az egészséges szervezetben látjuk.

Az efféle folyamatok kevésbé látványosan más kórok, krónikus betegségek esetén is végbemennek bennünk. A cukorbetegség vagy a magas vérnyomás állandó harcra készteti a szervezet gyulladásos rendszerét, de hasonló folyamato­kat indítanak el a különféle akut vagy krónikus fertőzések is. Részben ez magyarázza azt, hogy az influenzaszezonban is megnő a stroke-os és a kardiológiai esetek száma – mutatott rá a kutató.

Ha gyulladás terheli a szervezetünket, azt megérzi az idegrendszer és az egyes agyi vegetatív központok is. Az agy, elsősorban a hipotalamusz reakciója révén alakul ki a jól ismert betegségérzet annak számos negatív jelenségével együtt, mint a levertség, a láz, vagy az étvágytalanság. Az elmúlt hónapokban közzé tett nemzetközi kutatási eredmények nyomán felvetődött, hogy a koronavírus esetleg bejut az agyba. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a gyulladásos faktorok túltermelődése nyomán olyan folyamatok is beindulhatnak, amelyek hatással lehetnek a légzés és a keringés agyi központjaira. Erre a jelenségre utalhatnak azok a klinikai megfigyelések, amikor egyes Covid-19-betegek légzése úgy omlott össze, hogy azt egyébként a tüdejük állapota nem indokolta volna – tette hozzá Dénes Ádám.

A koronavírusok egyes fajtáinál, a SARS, illetve MERS esetén már van arra bizonyíték, hogy a vírus az agytörzsi központokba is eljutott. Az új koronavírusnál számos olyan tünet, egyebek mellett például az íz- és szagérzékelés elvesztése, a zavartság, vagy szélsőséges esetben az agyvelőgyulladás arra utal, hogy ez a vírus is rendelkezhet ezzel a képességgel – folytatta a kutató. – A neurológiai tünetek egy jelentős része ugyanakkor annak tudható be, hogy a vírusfertőzés okozta gyulladás nagy hatást gyakorol az agyra és a perifériás szervekre is, így például a keringésre, a máj- és veseműködésre és a véralvadási folyamatokra. Ha sikerül felderíteni e folyamatokat, akkor a terápiák is eredményesebbek lehetnek – hangsúlyozta.

Az akadémia honlapján arról írnak, hogy a neurobiológiai kutatások nemzetközi élvonalába tartozó KOKI munkatársai a világon az elsők között kezdték meg az előkészületeket és az engedélyeztetési folyamatot arra, hogy Covid-19-ben elhunyt betegek idegszöveti mintáit vizsgálják. A nemzetközi együttműködésben dolgozó kutatók egyik fő célja az, hogy kivizsgálják, a vírusfertőzés okozta lokális vagy szisztémás gyulladásos folyamatok hogyan hatnak az agyra.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.