A klíma- és ökológiai válság megváltoztatja az étkezésünket. Mit fogunk enni a jövőben?
A legújabb kutatások szerint nem sok időnk maradt cselekedni, hogy megállítsuk a Föld felmelegedését. A globális felmelegedés évről évre egyre nagyobb gondot jelent, hatására akár egymillió faj is kipusztulhat, jósolják a szakemberek, és veszélybe sodorja a mi életfeltételeinket is, befolyásolja, hogy mi kerül az asztalunkra a jövőben.
Bizonyára sokan emlékezneka Louis de Funès főszereplésével készült Szárnyát vagy combját? című vígjátékára, amelyben az éppen nyugdíjba készülő éttermi kritikust alakító francia színésznek legnagyobb ellensége, Tricatel gyorséttermi birodalmával kell megküzdenie, aki gumisalátával és gumicsirkecombbal akarja forradalmasítani a francia gasztronómiát. Nos, a helyzet ennyire talán nem drámai, de hogy sok kedvenc ételünkről le kell majd mondanunk a jövőben, az már most nyilvánvaló.
Legyen bármi is a kedvenc étele, valószínűleg húsz-harminc év múlva az másképpen fog kinézni, más lesz az íze, vagy abban a formában, ahogy ma ismerjük, nem fog már létezni. És ez nemcsak az étkezési szokásaink fokozatos változásával függ össze, hanem elsősorban azzal, hogy milyen alapvető változások következnek be az elkövetkező évtizedekben az étkezéssel kapcsolatban.
Becslések szerint 2050-re akár tízmilliárd ember is élhet a bolygónkon. És ezzel a hatalmas számmal közvetlenül összefügg az emberek táplálásának a megoldása is, az elegendő élelem biztosítása. De már ma is azt látjuk, hogy ez most sem magától értetődő mindenütt a világon, s a szakemberek szerint nem egészen három évtizeden belül az élelmezési probléma ekkora népesség mellett csak még jobban elmélyül, írja az aktuality.sk.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a környezetvédelmi programján belül azt feltételezi, hogy ha a világ 2050-re mindenkit jól akarna lakatni, akár 56 százalékkal is több élelmiszert kellene előállítani, mint jelenleg.
Lehet, hogy ez első pillantásra, papíron talán ez nem is tűnik gondnak, a gyakorlatban azonban nagyon is az. A Földön ugyanis nincs akkora mezőgazdasági terület, amely biztosítani tudná ezt a hatalmas mennyiségű terményigényt. És ugyanez a probléma az állattenyésztéssel kapcsolatban is a népesség növekedésével összefüggésben.
A korlátozott termesztési és tenyésztési kapacitás mellett olyan tényezők is hozzájárulhatnak az élelmiszerhiányhoz, mint a globális felmelegedés vagy az élelmiszerekhez való hozzáférés egyenlőtlenségei.
A tudósok ezért már ma azon gondolkodnak, hogyan lehetne a jövő élelmiszer-problémáját a lehető leghatékonyabban megoldani. Elsődleges feladatuk annak biztosítása, hogy a világon minden ember egyenlő módon hozzáférjen az élelemhez, ugyanakkor keresik annak a módját is, hogyan segíthetik a bolygót ökológiai szempontból.
Jelenleg ugyanis számos élelmiszer előállítását nemcsak a klímaválság negatív hatásai, például a globális felmelegedés érintik, hanem az közvetlen káros hatással van a környezetre is. Példaként a hatalmas vízfogyasztást hozhatnánk fel vagy a húsfeldolgozás és a húskészítmények készítése soráni szén-dioxid-kibocsátást.
A tudósok célja ezért olyan élelmiszerek előállítása, amelyek elég gazdagok fehérjében és más fontos tápanyagokban, ugyanakkor minimális környezeti terhelést jelentenek a bolygó számára.
Finnországban például már azt vizsgálják, hogyan lehetne ilyen élelmiszereket előállítani, miközben figyelembe veszik azt is, hogy milyen mértékben befolyásolják eközben a környezeti terhelést, beleértve a vízfogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátás mértékét is. A termények esetében pedig arra is figyelnek, hogy egyikük-másikuk termesztése mekkora földterületet igényel.
A tudósok célja elvileg az, hogy zöldebb alternatívákat és élelmiszereket hozzanak létre, amelyeket könnyebben lehet termeszteni vagy előállítani.
A hús, tejtermékek és egyéb állati eredetű termékek helyettesítése ezekkel az alternatívákkal akár 80 százalékkal is csökkentheti a bolygónkra kifejtett negatív környezeti hatásokat, miközben továbbra is gazdag, változatos és tápláló étrendet biztosítanának az embereknek.
Az eredmények azt mutatják, hogy a növényi alapú étrendre való átállás is ebbe az irányba segítheti a bolygót, ám ez nem jelenti azt, hogy a jövőben minden élelmiszer vegetáriánus vagy vegán lesz.
Inkább arról van szó, hogy az egyes élelmiszereket hogyan állítják elő. Így az asztalainkon fokozatosan megjelenhetnek azok a termékek, amelyek olyan új, korszerű módszerekkel készülnek, amelyek lehetővé teszik az állati vagy növényi sejtek speciális körülmények közötti növekedését. Elvileg így is készülhetnének a megszokott és kedvenc ételeink, azzal a különbséggel, hogy azok nem hagyományos forrásból származnának.
A tudósok és szakemberek szerint azonban előbb-utóbb olyan ételek is felkerülnek az étlapunkra, amelyeket ma még talán el sem tudtunk képzelni.
Ezek főként a különböző típusú ehető rovarok, amelyek gyakran számos fontos tápanyag forrásai az ember számára.
Becslések szerint jelenleg mintegy kétmilliárd ember fogyaszt rovarokat a világon, főleg a nyugati világon kívüli országokban. A rovarokból készült ételek azonban a közeljövőben hozzánk is betörhetnek.
A rovarok mellett, amelyek talán sokak számára nem hangzanak túlságosan csábítóan az étrendben, hamarosan a növényi eredetű húsok, illetve a laboratóriumokban speciális eljárással előállított húsok is a gyakori élelmiszereink közé fognak tartozni. De az algák, különösen a moszatok, a csirkesejtekből készült tojások vagy a gombákból és jótékony baktériumokból származó speciális fehérjeporok is megtalálják az utat a közeljövőben a fogyasztóhoz, állítják a szakemberek.
