A gyermekek érettsége logopédus szemmel
Egyre több az olyan gyermek, akinél valamilyen beszédhibát tapasztalunk. Már a szülés pillanata hatással lehet a gyermek későbbi beszédfejlődésére. A koraszülés, a szülés alkalmával fellépő sérülések, illetve a rendellenes lefolyású szülés során is károsodhat az agy beszédközpontja. Előnyös, ha a gyermek emlőből történő anyatejes táplálást kap, mert ez segíti az ajak és a nyelv izmainak megerősödését. Amikor a baba a szoptatás végén kitolja a nyelvével a mellbimbót, azzal például előkészíti a későbbi foghangok kiejtését.
A gyermek fejlődése születésétől kezdődően összetett folyamat. Jelentős része a mozgásfejlődés, ezen belül is a nagy- és a finom mozgások fejlődése. Ezek alapozzák meg a nyelvi, a kognitív, más szóval gondolkodásmódbeli és a pszichoszociális fejlődést egyaránt.
Megkésett beszédfejlődés esetén, vagyis amikor a gyermek kétéves koráig nem próbálkozik a beszéddel, a logopédus szakembernek a beszédközpont gátlását kell kezelnie. Két-hároméves életkor körül egy hosszabb, az anya távollétével együtt járó kórházi ápolást igénylő betegség komoly pszichés következményeket vonhat maga után. A szülőtől való elszakadás félelme sokszor válthat ki az arra hajlamos gyermekek beszédében dadogást. Ennek a tünetmentesítésében a logopédus segítséget nyújt, de a probléma visszatérhet bizonyos kritikus életszakaszokban, például amikor hároméves kortól elkezdődik a folyamatos beszéd, vagy az iskolakezdés alkalmával, illetve a serdülőkori változások időszakában is.
Egy évvel az iskolakezdés előtt általában a logopédus szűrővizsgálatot végez az óvodában, hogy felmérje a gyermekek beszédállapotát az alaki és tartalmi szempontokat is figyelembe véve.
Ilyenkor nemcsak a helytelen kiejtést vizsgálja, hangsúlyt fektet a fonematikus hallás fejlettségére is. Megfigyeli, hogy a gyermek különbséget tud-e tenni egy kimondott szóban például az „s” és az „sz” hangok között. Odafigyel a ritmusérzékre (rövid és hosszú ritmus utánzására), a térbeli tájékozódásra vagy a vizuális percepció esetleges gyengeségére, mint például a szem-kéz koordinációja, az alak-háttér kiemelése. A felmérés során fény derülhet szeriális (sorrendiségi) emlékezetgyengeségre, a sorrendiség kialakulatlanságára, bizonytalanságára is. Úgyszintén megtapasztalhatja az ok-okozati összefüggések felismerésének hiányát.
Hogyan előzhetjük meg a beszédzavar kialakulását, hiszen tapasztalataink mutatják, hogy sok gyermek küzd beszédzavarral. A beszéd késése az egyik leggyakoribb probléma a kisgyermekeknél.
A gyermekek korai fejlődése szorosan összefügg a mozgás-, a beszéd- és az értelmi fejlődéssel: ha későn indulnak meg az elemi mozgásformák, kimarad a kúszás vagy a mászás, akkor előfordulhat, hogy később kezd beszélni a gyermek.
Súlyos gond az is, hogy a kicsik már másfél éves koruk előtt digitális ingereket kapnak, ami kedvezőtlenül hat a nyelv elsajátítására.
Javaslom, hogy a gyermek legkevesebb 18 hónapos kora előtt ne tegyük ki ennek, de a legjobb az lenne, ha 2-3 éves korukig nem érnék őket ilyen ingerek. Ha a gyermek elmúlt kétéves, de még nincs legalább 50 szavas szókincse, vagy nem alkot kétszavas mondatokat – amelyek még ha nyelvtanilag nem is feltétlenül helyesek – akkor bizony logopédushoz kellene fordulni.
Nagyon gyakori, hogy a logopédus arról számol be, a vizsgálatok után az óvodások csaknem 40 százalékánál előfordult valamilyen artikulációs probléma. Munkánk legnagyobb részét ezek kezelése, illetve a megkésett beszédű gyermekeknél a beszédindítás teszi ki. Az online világ elterjedése súlyos gond, egyre több kisgyerek néz videókat, ráadásul nem is magyar nyelven. A kicsik beszéde az utánzással indul: látják és hallják, hogyan beszélnek a felnőttek, de a külföldi, idegen nyelvű videókkal ezt nem tudják elsajátítani.
Beszélgessenek a csemetéjükkel, ha valamit csinálnak, állítsák maguk mellé, és kommentálják a folyamatot, így nagyon hamar elindulhat a beszéd. Amennyiben nem folyamatos a beszéd, dadogásról tanúskodik, minden esetben fel kell tárni, hogy mi okozza a zavart. Lehet ennek valamilyen pszichés oka, leggyakrabban az, ha trauma éri a gyereket az oviban vagy otthon. Ezek elmúlhatnak maguktól is, ám sajnos vannak esetek, amiket nem lehet megoldani, csak terápiával javítani a helyzeten. A dadogás lehet életkori sajátosság is, mikor az idegrendszeri érés nem olyan gyors, mint a beszéd fejlődése. Ebben az esetben a legnagyobb probléma az, hogy a szülők rászólnak a gyerekre, és a zavar könnyen berögzül.
A beszédfejlődés megindulását a szülő vidám, egyszerű játékokkal is ösztönözheti. A hangsúly mindig a játékon legyen! Nem szabad sem fizikailag, sem szellemileg túlhajszolni a gyermeket.
Megjelent a Magyar7 2022/33. számában.
