A dúlai szolgálat egyfajta önismeret is
A Felvidéki Dúlák Közössége egyre ismertebb a fiatal felvidéki kismamák között. A közösség elsődleges célja a kapcsolatteremtés és a jobb kommunikáció a szülő nők és családjuk, illetve az intézmények és a szülés körül segédkező szakemberek között. A Bősön élő Ilka Viktóriával beszélgettem a dúlaságról és a dúlává válás folyamatáról.
A dúla görög eredetű szó, amelynek jelentése: szolgálatot teljesítő asszony. Voltaképpen a várandós kismamát segíti végig a várandósságon, a szülésen, ezt követően pedig a gyermekágyi időszakon.
A dúlának nincsen egészségügyi szakképesítése, ebben különbözik a szülésznőtől és a bábától. A bába például otthonszüléseket kísérő szülésznő. A kórházban tevékenykedő szülésznő egészségügyi beavatkozásokat is végez, ám a dúla a kismama testi-lelki kényelmére fókuszál, alternatív fájdalomcsillapítási módszereket alkalmaz szükség szerint, és nem medikális szemléletben közelíti meg a várandósságot.
Magyarországon nagyobb hagyománya van a dúlaságnak, itthon azonban keveset hallani magyarajkú dúlákról, mert vagy nem léteznek, vagy még csak tanulják a szakmát.
– Egy vajdasági származású dúla, aki Magyarországra költözött – Vataščin Balázs Emese – indított közvélemény-kutatást a felvidéki nők körében, hogy van-e igény a dúlaképzésre. Olyannyira jó eredmények születettek, hogy több mint tíz emberrel megkezdődhetett az első, háromnapos dúlaképzés Komáromban. Dézsi Réka, a DONA (Dél-amerikai Dúlák Szövetsége) nemzetközi nonprofit szervezet dúlatrénere segítette az alapképzést, aki már körülbelül húsz éve foglalkozik a témával. A résztvevők pedig többségben olyan anyák voltak, akik már legalább egyszer átélték a szülést, és hatalmas elméleti tudással rendelkeznek – mesélt az előzményekről Ilka Viktória. A szervezők éves képzést is terveznek, ennek részletei jelenleg még kidolgozás alatt vannak, de azokat az érdeklődőket tudják majd fogadni elsősorban, akik már részt vettek a háromnapos alapkurzuson.
A dúlák nemcsak a szülés, a vajúdás folyamatánál lehetnek jelen, hanem akár már az anya várandóssága elején is támaszt nyújthatnak. Az első találkozásnál dől el, hogy a dúla és a kismama között kölcsönös lesz-e a szimpátia. A későbbiekben pedig az anya igényei szerint zajlanak a találkozók.
Dézsi Réka egyszer így fogalmazott a háromnapos képzés során: a dúlai szolgálat egyik alapfeltétele az önismeret. Az adott dúla első ötven szüléskísérése valamilyen szinten önmagáról is szól, hiszen dúlává nemcsak a tanúsítvány teszi a segítőt, hanem azzá válik, mégpedig pontosan a dúlaszolgálat gyakorlása által.
– Abban támogatjuk az anyát, amiben van! Mi nem akarjuk megmondani neki, hogy mit csináljon, csupán átadjuk neki a tudásunk legjavát. Abban segítünk, hogy megpróbálja a saját erejét kibontakoztatni, hiszen mégiscsak ő szüli meg a babát. Sikerült már belekóstolnom ebbe az úgymond felkészítői szerepbe, ugyanis egyszemélyben jogász és szoptatási tanácsadó is vagyok, s rá kellett jönnöm, hogy a tanácsadás nagyon pontosan kell, hogy megtörténjen – magyarázta Viktória.
Amint eljön a megfelelő idő, a kismamák bemennek a kórházba és az ottani ellátásnak rendelik alá magukat. A szlovákiai kórházak szülészeti osztályainak infrastruktúrája és személyzete túlterhelt, emiatt egyszerűen nincs idő az anyukákkal igény szerint, behatóan foglalkozni.
– Sajnos a tájékoztatás sem éppen az előírások szerint történik. Az igaz, hogy a páciensfelvételkor a beleegyező nyilatkozatot aláíratják a kismamákkal, de a vajúdás közben biztosan nem az lesz az anyuka első dolga, hogy azon átrágja magát. A megfelelő tájékoztatásnak szóban kellene megtörténnie: milyen beavatkozásokat szeretnének végrehajtani az anyán, miért, lehetnek-e ezeknek kockázatai, illetve léteznek-e egyéb alternatívák a kívánt cél elérésére. Az anya természetesen választhatja azt, hogy nem írja alá a dokumentumokat, viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor az egészségügyi dolgozók a pácienst megbélyegzik, hogy nem együttműködő, és úgy is viselkednek vele – vázolta a helyzetet Viktória, akivel már majdnem felmondattam a polgárjog idevágó paragrafusait.
Viktória hozzátette, hogy voltak olyan kismamáktól származó vélemények, amelyek szerint a kórházakban lealacsonyítóan, tiszteletlenül viselkedtek velük, és megalázva érezték magukat, amikor egyéni igényeiknek megfelelően szerették volna eltölteni a vajúdás óráit. Az orvosi beavatkozások sok esetben indokolatlanok, vagy indokolatlanul korán történnek, az egészségügyi dolgozók inkább elővigyázatosságból végzik el őket: ne történjen baj.
A szülésnél rendkívül fontos szerepet játszik az idő, minden szépen folyjon a saját medrében, mert kevesebb kár születik abból, ha nem siettetik a baba megszületését. Természetesen az indokolt eseteknél az egészségügyi dolgozóknak résen kell lenniük, s a legtöbb esetben megteszik, ami az erejükből telik, de az arany közép-út megtalálása nagyon nehéz.
Az apa jelenléte mellett is jelentős a dúlák szerepe a szülésnél, állítja Viktória, hiszen a kismama mellett tartózkodik még egy olyan személy, aki ismeri őt, bizalmi és lelki biztonsági burkot von az anya köré, és kizárólag vele foglalkozik. Ebben a témában épp születőben van egy olyan törvényi változás, amely jogilag is lehetővé teszi majd a kísérőszemély jelenlétét a vajúdás és a szülés alatt.
Ilka Viktória, a kétgyermekes családanya saját svédországi tapasztalatait is megosztotta, mivel az első gyermekét – Teót, aki négy és fél éves – ott szülte meg egy kád meleg vízben való fürdés és vajúdás után.
– Próbáltam minél később beérni a kórházba, mert Svédországban haza, vagy sétálni küldik az anyukát, ha még nincsen kellően nyitva a méhszáj. A kórházban egyébként teljes mértékben figyelembe vették a kompetenciáimat és az igényeimet. Szóban tájékoztattak mindenről, ami számomra fontos információ lehet, folyamatosan ivásra buzdítottak, ami itthon nem igazán jellemző a szülés alatt. Néhány óra múlva pedig megérkezett Teó, de egyáltalán nem éreztem megterhelőnek a szülést. Teót a mellkasomra helyezték és a férjem vágta el a köldökzsinórt akkor, amikor az már nem pulzált, hogy a baba még kapjon elegendő vért. A másik fiam, Ede pedig bábával született Győrben, teljesen háborítatlan körülmények között. Nagyon gyors lefolyású volt a szülésem, és ez a gyerkőcökön meg is látszik: Teó sokkal megfontoltabb, míg Ede igazán belevaló kölyök – mesélte Viktória hozzáfűzve, minden anya megérdemli, hogy figyelembe vegyék az igényeit, hogy méltóságteljesen kezeljék, ahogy minden babának jár a gyengéd születés esélye.
Megjelent a Magyar7 2022/27.számában.
