A 800 éves jáki csoda – KÉPEKKEL
A dombtetőn emelt templom égre meredő tornyai már messziről jelzik, hogy megérkeztünk. Emlékszem, a középiskolás tankönyvemben csak a templom díszes bejárata látszott, ami alapján elkönyveltem magamban, hogy ez egy átlagos méretű templom. Tévedtem, igazán méretes épületről van szó, és az éppen befejezett felújítás után annyira lenyűgöző, hogy nem lehet betelni vele.
Az elmúlt évek kutatásai során kiderült, hogy Szent István rendeletét követően, már a 11. században épült egy kis méretű, egyhajós templom, illetve a kör alakú Szent Jakab-kápolna. A Ják nemzetségből származó földesúr, Nagy Márton 1210 táján bajor mesteremberekkel nekilátott a templom átépítésének. Az épület terve menet közben többször változott, mert arra törekedtek, hogy egyre szebb és igényesebb legyen. Három szakaszban, mintegy 40 éven át épült, végül 1256-ban felszentelték az elkészült templomot, sőt újjáépült a Szent Jakab-kápolna is.
1532-ben betörtek Jákra a törökök, és minden elérhető magasságban álló szobrot lefejeztek. Ezt követően Jákon megszűnt a szerzetesi élet, így nem csoda, ha mára az egykori monostorból semmi sem maradt. A következő évszázadokban a templomra már világi apátok vigyáztak, akik az éppen aktuális javításokat is elvégeztették. A kerítés falát például reneszánsz díszkapuval ékesítették. A 17. század közepén villámcsapás következtében súlyosan megrongálódott a templom, amelyet Folnay Ferenc apát átépíttetett, majd kétszáz év múlva, 1894-ben Schulek Frigyes irányításával nyerte vissza a templom a régi formáját.
Az volt a céljuk, hogy mindent eredeti állapotába állítsanak vissza. A tornyokat átépítették, újjáéledt a déli oldal, a főszentélyből előkerült 13. századi faliképeket azonban csak az 1930-as években restaurálták.
A rendszerváltozás után a templom újra egyházi tulajdonba került. Helyrehozták a tornyok homlokzatát, kijavították a tetőt, helyreállították a szentélyeket. 2017-ben kormányhatározat született a teljes felújítás támogatásáról. A nyolcszáz éves jáki templom belső felújításával 2022-ben végeztek, majd következett a templomkert és a kápolna.
Mivel a román kori templomok díszítése visszafogott, a Szent György-templom esetében is kiemelkedik annak főbejárata. A befelé mélyülő, többszörösen tagolt főbejáratot normann motívumok díszítik, fölötte a félköríves timpanonban Krisztus ül két angyallal, majd pedig a díszes kapu felső részét lezáró oromzatot Jézus és a 12 apostol szobra zárja. A templom különleges értékei közé tartoznak a 13. századból származó falképek.
Fontos leletek kerültek elő a Ják nemzetség sírkápolnájának feltárásakor.
A leglátványosabb tárgyi emlékek az ékszerek, a viseletekhez tartozó ruhadarabok, illetve egy ezüst fonallal hímzett itáliai miseruha.
A nagyközönség idén áprilistól csodálhatja meg a külső és belső rekonstrukción átesett templomot és a hozzá tartozó kertet. Elkészült az új látogatóközpont és kiállítótér terve is, a kérdés csupán az, hogy mikor kezdődik el az építkezés.
Megjelent a MAGYAR7 43. számában.
