Se Róma, se Krakkó nincs rám olyan hatással, mint Budapest!
Ezekkel a szavakkal fogadott a római Szent Péter-bazilika magyar hívekkel foglalkozó egykori gyóntatója, a lengyel nemzetiségű Lucián Bogucki minorita testvér, akit a nagyböjt napjaiban a rend Pozsony–Károlyfalu részben található Assisi Szent Ferencről elnevezett rendházában kerestem fel.
Az eredeti elképzelésem az volt, hogy szerkesztőségünk podcast műsora számára készítek Lucián testvérrel egy beszélgetést, de ő azt mondta, úgy érzi, magyar nyelvtudása már nincs olyan szinten, hogy azzal egy beszélgetős műsorban szerepelhessen. Viszont azonnal jelezte, hogy a pozsonyi rendházban van egy magyar minorita, Péter testvér, s már intézkedett is, hogy vele azonnal kapcsolatba léphessek. A Nagykaposról származó Kozma Péter, a 31 éves fiatal minorita készséggel vállalta a húsvét előtti beszélgetést, amelyet lapunk mostani számának megjelenésekor, április 16-án már meghallgathatnak a ma7.sk portálon. Lapunk számára pedig Lucián testvért faggattam ki, elsősorban persze arról, hogy egy lengyel szerzetes hogyan lesz a magyar zarándokok gyóntatója Róma legnagyobb templomában.
Ferenc pápához egy személyes, bár csak néhány másodperces élmény is köti. Amikor egy alkalommal a pápa áthaladt a bazilikán, Lucián testvér bemutatkozott neki, hogy ő az új gyóntató. A pápa annyit mondott neki, hogy „Légy irgalmas!”. A gyóntató ezt megköszönve hátra is lépett, hogy ne tartsa fel a Szentatyát, ám Ferenc pápa odalépett hozzá, s karját megfogva magához húzta és még egyszer elismételte: „Csak légy irgalmas!”.
Lucián testvér elgondolkozik, s mindjárt magyarázattal is szolgál az irgalmasságról.
– mondja magyarázatképpen, majd felteszi a kérdést, mit jelent az irgalmasság, hogyan lehet irgalmasnak lenni?
Emberségesnek és kedvesnek kell lenni – adja meg gyorsan a választ.
Közelebb kell hozni Jézust az emberekhez, nem szabad elzárni Krisztust az emberektől. A vétkező embernek is joga van hozzáférnie Istenhez, főképpen, ha meg akarja bánni vétkeit.
1993-ban azért jött Szlovákiába, hogy a minorita rend újraindításában segítsen. Mosolyogva mondja, hogy egykori lakóhelye a lengyel–szlovák határhoz közeli Piwniczna kisvárosban a Vengerska (Magyar) utcában volt. Hozzáteszi, hogy a közeli Stary Sacz (Ószandec) városában alapított klarissza kolostort Árpádházi Szent Kinga, és ott is hunyt el.
Lucián testvér megjegyzi, hogy a magyarokkal kapcsolatos kellemes emlékei és benyomásai túlmutatnak a klasszikus lengyel–magyar barátságon. A jó benyomásokat mindjárt Budapestre érkezésekor megszerezte, hiszen idejét először főképpen a magyar főváros Pasaréti úti ferences kolostorában töltötte, ahol olyan aktív szerzetesi élet fogadta, amelyet jó értelemben még meg is irigyelt. Ugyanilyen jó emlékek fűzik a főváros Assisi Szent Ferenc Lányai Kongregáció és a Domonkos-rendi nővérek budakeszi rendházához is. További jó magyar ismerősökre tett szert Rómában, de mint mondja, Budapest olyan egyedi, mindeddig megismételhetetlen hatást tett rá, amelyet sem a lengyel Krakkóban, sem Rómában nem érzett. Mostanában is, ha úgy érzi, egy rövid időre ki kell kapcsolnia, a magyar főváros felé veszi az útját, amelyet így évente legalább egyszer meglátogat.
Munka ugyanis van bőven, hiszen a négy károlyfalui minorita szerzetes nem csendes szemlélődéssel tölti napjait. Hétköznapokon is 2-3 alkalommal miséznek, kiszolgáltatják a szentségeket, s ezen kívül a szomszédos Szent Ferenc Alapiskola és Gimnázium tanárai is. Ők vezetik a károlyfalui laikus közösséget, akikkel gyakran a kolostorban is találkoznak, olykor akár egy csocsómeccsre is. Lucián testvér ezen kívül a Szent Mihály című plébániai újság főszerkesztője is. Reggel 6 órakor kelnek, és este 22 órakor van lámpaoltás a kolostorban.
Beszélgetésünk végén arra kérjük Lucián testvért, fogalmazza meg olvasóinknak, hogy mit jelent számára a nagyböjt és a húsvét.
– mondta a minorita szerzetes, aki a húsvét kapcsán a feltámadás utáni történésekre hívja fel a figyelmet, amikor Jézus találkozik a tanítványaival.
– köszön el immár magyarul Lucián Bogucki, a Pozsonyban élő lengyel minorita szerzetes.
Megjelent a Magyar7 2025/15-16. számában.
