Az elmaradt mártírcsinálás, a bizalomépítő nővér és mitől jobb Budapest, mint Krakkó vagy Róma? – megjelent a MAGYAR7 ünnepi duplaszáma

Gyimesi György az elmúlt félévben, mint amolyan rossz gyerek, vagy mondhatnánk, házi agent provocateur, mindig megtalálta, mivel lője a pártvezetést. Ezt a házi játszmát Gubík nyerte meg, mert nem osztott neki azonnal büntetőt, csak fél év után küldte le a pályáról. „Ám közben hősünk nemcsak lefáradt, kiüresedett, hanem destruktív hozzáállásával teljesen hiteltelenné is vált. Így a nagy terv jókora öngóllal ért véget, a mártírcsinálás is elmaradt” – írja Gólok és öngólok című vezércikkében Molnár Judit főszerkesztő.

Mi döntheti el a magyarországi választásokat? Vagy ki döntheti el? Magyar Péter, vagy a Fidesz-fáradtság? A Metszetben ezúttal Bordás Sándor klinikai pszichológus, Csonka Ákos politikai elemző, Gál Zsolt politológus és Sánta Szilárd újságíró beszélgetett és kereste a különböző nézetek metszetét. Kolek Zsolt kérdezte a vendégeket, akik abban egyetértettek, hogy nem lesz Magyarországon előrehozott választás.

Az amerikai oldal egyértelműen célul tűzte ki, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását, míg az iráni kormány az ország gazdasági nehézségeinek enyhítését, illetve a nemzetközi elszigeteltségből való kilábalást tartja szem előtt. Ezért is tárgyalnak, írja külpolitikai jegyzetében Kocur László. Szóval, ha nem akarunk újabb nagy háborút, szurkoljunk, hogy sikeresen érjenek véget ezek a tárgyalások.

Az egyik legnagyobb hazai húsfeldolgozó, a Tauris például arról számolt be, hogy a sertéshús ára az elmúlt két hétben jelentősen emelkedett, több mint 13 százalékkal, és ennek csak az egyik oka a száj- és körömfájás, a másik az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború. De várhatóan a marhahús ára is emelkedik majd. Rajkovics Péter: Élelmiszerárak a fertőzés árnyékában.

Aki naponta követi a hazai magyar tömegkommunikációs eszközöket, az a korábbinál gyakrabban találkozhat a Magyar Szövetség álláspontjával. A párt immár a magyarokat érintő legtöbb problémára reagál. Ám a politikai hatékonyság kérdése ez esetben nemcsak a párt reakcióinak mennyiségét és minőségét érinti, hanem azt is, hogy álláspontjai milyen mértékben jutnak el a potenciális választóihoz. Öllös László: A sajtó és a világunk.

Megtalálni és felmutatni a kincseket – ez a dolgunk a Felvidéken, állítja Szanyi Mária nyugalmazott pedagógus, a Kincskeresők alapítója. Beírták az Aranykönyvbe a Kincskeresőket, vagyis Magyar Örökség Díjas lett. Mint mondja ünnepi duplaszámunk nagyinterjújában a mozgalom megálmodója Szomolai Andreának, a név kötelez. „Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című művében a ködmön a tanulás és érés folyamatát is szimbolizálja. A ködmön zsebébe gyűjtött kincsek bölcsességek, jócselekedetek, tanulságok, igazi kincsek, amiket gyűjthetünk és kamatoztathatunk, s az pedig már maga a tudás.”

A feltámadás azt is jelenti, hogy valaminek előbb meg kellett halnia. E ponton maradjunk itthon. A magyarság természetesen nem halt meg. Él, lélegzik, dolgozik, hadakozik. Megpróbál lavírozni a kihívások közt, de ettől még nagybeteg. Féreg foga rágja. A férget az újmarxizmus, a liberálbolsevik tanokkal megfertőzött, hedonista világnézet szabadítja ránk, írja lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly, aki kérdőjelet tett írása végére. Lesz-e feltámadás?

Se Róma, se Krakkó nincs rám olyan hatással, mint Budapest! Ezekkel a szavakkal fogadott a római Szent Péter-bazilika magyar hívekkel foglalkozó egykori gyóntatója, a lengyel nemzetiségű Lucián Bogucki minorita testvér, akit a nagyböjt napjaiban a rend Pozsony–Károlyfalu részben található Assisi Szent Ferencről elnevezett rendházában keresett fel egy beszélgetés erejéig Somogyi Szilárd. 

Miért zárja a virtuális valóságba napjaink embere a halált és a feltámadás reményét? Hogyan válik átadhatóvá a feltámadás üzenete és megélhetővé a húsvét lelkisége, győzelme a huszonegyedik század emberének? György Andrást, a somorjai református gyülekezet lelkipásztorát kérdezte Kolek Zsolt. A húsvét győzelme a huszonegyedik századi lármában.

Két kislányt vártak, de egyikük már csak a szívükben él tovább. Rebeka a pocak jobb oldalában „lakott”, nagyobb és mozgékonyabb volt. Dorina, a másik, akit a szíve alatt hordott, sokkal nyugodtabb baba volt. Azért választották így a neveket, hogy a kislányok egy napon ünnepelhessék majd a névnapjukat. Csakhogy Anita várandóssága idő előtt véget ért, és Rebeka nem élte túl. szívszorító történet, amelyet B. Vida Júlia jegyzett le.

Vajon a természet támasztja fel Jézust, vagy Jézus a természetet? Vagy mindkettő önmagát? Teszi fel a kérdéseket Nyitnikék című jegyzetében Száraz Dénes.

A Pozsonyi Egyetemi Kórház Onkohematológiai Klinikájának Csontvelő-transzplantációs Központjában minden nap az élet új esélyéért folyik a küzdelem. Itt dolgozik Mónika, aki közel két évtizede segíti a betegeket a transzplantáció összetett és gyakran félelmetes útján. Ő az, aki eligazít, felkészít és válaszol a kérdésekre, miközben csendes erővel építi a bizalmat, amely a gyógyulás alapja. Az osztályon, ahol a csontvelő-transzplantáció sokszor az utolsó remény, Mónika és a betegek történetei olyan fénnyel ragyognak, amely képes átvilágítani a legsötétebb pillanatokat is. Varga Dominika: A hit, amely újjászületést hoz.

A magyar urak húsvétjairól írt Lacza Tihamér a Leporolt históriákban.

A rétei kis templomban reménységgel és szeretettel töltötték el a hívek szívét Csaba testvér szavai, aki szerint minden ember ajándék, áldás. – Fontos, hogy az élet mellett döntsünk, s merjünk bizalommal egymás felé fordulni, hiszen Jézus is bízott bennünk, azért jött el közénk egyedül, merjünk hát mi is elindulni egymás felé – mondta biztatóan Böjte Csaba, aki szerint a falak nem körülöttünk vannak, hanem a fejekben, sőt azt mondta Dunajszky Évának 2025 húsvétján, hogy Jézus Krisztus nélkül Európának nincs jövője.

Hit, erkölcs, szociális érzékenység, politikai szerepvállalás. Ez mind jellemezte Slachta Margitot, az első magyar női képviselőt. Emléke előtt tisztelgett a Magyar Szövetség Nőtagozata és a Forum Feminarum – Eleven Nők Fóruma a Kassán rendezett konferenciájával.

Megbocsájtva, de felejtve soha. Az ország több pontjához hasonlóan Gömörben is tartottak megemlékezéseket a felvidéki magyarok kitelepítésének emléknapja alkalmából. Az egyik legkisebb gömöri településen, Lévárton a helyi önkormányzat és a Rákóczi Szövetség Gyöngyösi Szervezete közösen szervezett koszorúzással egybekötött megemlékezést, amelynek külön rangot és meghittséget adott, hogy azon a csehországi deportálást saját bőrükön átélt, mára már a 90-es éveikben járó idősek is részt vettek, írja Virsinszky Tamás.

A böjt híd az Istenhez. A test és a lélek megújítása. Így tartották ezt ük- és dédszüleink, akik nagyböjt érkeztével rendet raktak maguk körül, húst nem ettek, zsírt nem használtak, lemondtak a pipáról, az alkoholos italokról. Ma hogyan böjtölünk? erről kérdezett az embereket Bokor Klára: Az ünnep fénye.

Irodalmárokat kérdezett a húsvétról Lacza Gergely, hiszen az ünnep mindenki szívében ott ragyog, még azokéban is, akik nem járnak templomba. A húsvét üzenete, hogy az élet élni akar, mindig van újrakezdés a körforgásban, s a tavaszi természettel mi is újjáéledünk, ha úgy tetszik, feltámadunk.

Erre bíztat, tehát az újrakezdésre Süll Kinga egyházzenész, karnagy, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Egyházzenei Osztályának vezetője, egyházzenéért felelős zsinati tanácsos, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának adjunktusa. Sokrétű tevékenysége mellett élete párjával, Süll Tamás lelkésszel, párkapcsolati tanácsadóval együtt öt gyermeket nevelnek komáromi otthonukban. Nagy-Miskó Ildikó beszélgetett vele.

Régen a tojásírás ideje a nagypéntek volt, és az elkészült hímes tojásokat a lányok a locsolóknak ajándékozták. Ha a fiúk szép hímes tojást kaptak húsvétkor, később díszes májusfával köszönték meg a lányoknak. A gömörsídi kézműves, Benko Tünde hímes tojásai amellett, hogy csodaszépek, az írókázás ősi technikájával készülnek, amit ma már nagyon kevesen ismernek, még kevesebben művelnek, és ezért felkerült a szlovákiai szellemi kulturális örökség listájára. Erről ír Agócs Szvorák Emese.

Lőrincz Sarolta Aranka, a Magyar Kultúra Lovagja címmel is kitüntetett író, költő, népdalénekes legújabb kiadványa, a Palóc dédanyáink kelengyés ládája idén március 15-én jelent meg. Erről a remek kiadványról írt Kaszmán Zoltán.

Húsvétkor két nagy csoportra oszlik a társadalom, egyesek otthon maradnak, takarítanak, sütnek-főznek, a nők pedig várják a locsolkodókat. Ezzel szemben egyre többen a kényelmet választják és kirándulni mennek. Utánajártunk, hogy mely célpontok számítanak a legnépszerűbbeknek. Mátis Rudolf: Töretlen a húsvéti utazások népszerűsége.

A Monarchia tengeri kapuja. Triestbe kalauzolja el olvasóinkat Csonka Ákos.

Nem kell már messzire utazni a Mátyusföldről vagy a Csallóközből ahhoz, hogy virágzó tulipánmezőben gyönyörködhessünk. Elég, ha ellátogatunk a tallósi Tulip Dreams virágkertbe, ahol idén is különleges tavaszi látványosság várja az érdeklődőket, írja Szomolai Andrea.

Kaszinótojás és töpörtyűs pogácsa; Báránygerinc rozmaringos kéregben, zöldborsó-mousse-szal, sárgarépa-variációkkal és bárányjus; Túrótorta sárgabarackkal és csokis pavlova fészkek. Ezeket a recepteket megtalálják lapunkban, s akár ebben a sorrendben, előétel, főétel, desszert, el is készíthetik.

Ráfordultunk az európai bajnokságok véghajrájára, mely az esetek többségében a legtöbb izgalmat tartogatja. Néhány ligában pár fordulóval a vége előtt már eldőltek a lényegi kérdések, a francia bajnokságban például bajnokot hirdettek, a Premier League-ban pedig megvan az első kieső, Southampton. Rengeteg kérdés azonban még nyitott maradt, így az alábbi írásban összefoglaljuk, hogy milyen szezont zártak magyar labdarúgóink a klubcsapataikban, illetve a hátralévő fordulókban milyen célok eléréséért küzdhetnek még. Mátis Rudolf: Kudarcok és sikerek.

Magyar szempontból sikeres volt a Somorján megrendezett birkózó-Európa-bajnokság. Losonczi Dávid és Lévai Levente aranyat, Szilvássy Erik ezüstöt, míg Szőke Alex, Vitek Dárius és Végh Richárd bronzot szerzett. A szlovákok is jól szerepeltek a viadalon, három bronzérmet zsebeltek be, de néhány felvidéki birkózó is bemutatkozott az Eb-n, írja Rajkovics Péter.

A MAGYAR7 ünnepi duplaszámának hátlapján a lőcsei Szent Jakab-templom utolsó vacsora szoborcsoportját találják.

Közéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.