2024. június 21., 11:25

Érsekújvárban tervszerű magyarellenes tevékenység folyik

Kovalcsik Cirill atya, Érsekújvárból száműzött ferences pap megírta levelét! Vallomás, fájdalom és döbbenet! Ilyenkor gondolja az ember, hogy a felvidéki magyar politikai képviseletünk vajon miért nem foglalkozik komolyabban az olyan történésekkel, amelyek nagyban befolyásolják a magyar emberek sorsát ezen a tájon? Ezért (is) tartunk ott, ahol…

Cirill atya

Lássuk az Érsekújvárból 22 évi áldozatos szolgálat után elüldözött magyarországi ferences pap, Cirill atya nyílt levelét.

"Cui prodest? (Kinek az érdeke, a római bíró legelső kérdése az eljárás során.) Három fényképet kaptam a közelmúltban Érsekújvárról. Az egyik a szombat esti mise előtti perceket rögzítette, majdhogynem üres a ferences templom. Olyan, mintha a misekezdet előtt fél órával készült volna, de nem. Azon a napon a mise húsz perccel később kezdődött, ennyivel is lehet késni, de itt nem erről volt szó. Ennyien jöttek el. A papjukat, a pásztorukat elzavarták. A másik kép a magyarok hirdetőtáblája, javarészt szlovák programokkal.

Miért is? Mert nincs, aki magyar nyelven programot szervezzen. Ha nincs esemény, közösségi alkalom, akkor nincs mit hirdetni. Illetve program még akadna, de azt máshol kell tartani.

A kisgyerekes családok ádventi készületét először a kultúrházba szerették volna száműzni, majd foglaltságra hivatkozva a kolostor közösségi termébe sem engedték be őket. Ott voltam. A teremben nem volt senki, a lámpák leoltva. Máshol fogadtak be minket. Ezeknek a családoknak otthonává vált a templom és a kolostor. Ez volt a baj. A harmadik kép az újvári ferences templom ministránsai. Megnyerték a felvidéki magyar focikupát. Büszkeség. Ám már nemigen jönnek ministrálni. „Amióta magát elkergették, nincs erőnk hozzá”.

A szerzetesnek nem ildomos önmagáért szólnia. Az elhelyezést akkor is el kell fogadnom, ha ez a rám szakadó mennyég is. A ferences elöljáró becsületes szavában Isten szól. Eddig sem és ezután sem szólok magamért.

Nem csak egy papot veszítenek el az érsekújvári magyarok, Cirill atya több annál címmel számolt be május elsején Száraz arról, hogy a város magyarságát letaglózta az a hír, miszerint a több mint két évtizede Szentendréről hetente az itteni magyar híveihez ingázó Kovalcsik Zoltán Cirill ferences pap és gimnáziumi tanár kénytelen elhagyni őket. A szlovák ferences rendtartomány ugyanis visszavonta az érsekújvári lelkipásztori megbízását, és arra kötelezte, hogy egy hónapon belül búcsúzzon el a híveitől, amit maga az érintett közölt a ferences templom magyar közösségének honlapján.

A döbbenet, majd azt követő általános felháborodás azért következett be, mert Cirill atya sokkal többet jelentett a város magyarságának, mint általában egy pap jelent. Hogy ez mennyire így volt, azt jól példázza az a tény is, hogy az érsekújvári szolgálata idején szlovákul is megtanult tisztelendő szomorú bejelentését követő szentmiséjén nemcsak hívei jelentek meg nagy számban, hanem a helyi reformátusok is, köztük a református lelkipásztor házaspár és a teljes presbitérium is. Az is igaz, hogy mivel a tisztelendő nagyon jóban volt a szlovák hívőkkel is, közülük most többen megkeresték őt és kifejezték sajnálkozásukat a történtekért - írta Száraz Dénes.

Kivételes személyiségét, elévülhetetlen érdemeit így rajzolta meg akkor a felvidéki kolléga: közösségteremtő és közösségformáló ereje miatt nagy tisztelet övezi személyét. A város közéletében is komoly szerepet tölt be, melyet Pro Urbe és polgármesteri díjjal is elismertek. Türelemmel és kitartással építette huszonkét éven át a magyar közösséget Érsekújvárban, identitásőrző küldetése pótolhatatlan a városban. Cirill atya arról nevezetes, hogy szinte minden ferences templomot látogató érsekújvári magyar hívőjét név szerint ismer, a gyerekeket is, akikkel külön foglalkozik a miséken, és többször előfordul, hogy megszólítva valamelyiküket, bevonja őket az istentiszteletbe. Egy négy évvel ezelőtt vele készített beszélgetésben megkérdeztük tőle, hogyan érzi magát az érsekújvári magyar hívők között, mert ők nagyon ragaszkodnak Cirill atyához. Itthon érzem magam Érsekújvárban, egészen”.

Azt viszont rögzítenem kell: a levegő azt követően fogyott el körülöttem, hogy a közeli színszlovák Hull nevű faluban született Masseo Patrik Golha páter került az érsekújvári rendház élére, aki azonnal és szisztematikusan hozzálátott a vele azonos etnikai hátterű fráterek hathatós segítségével a magyar közösség szétveréséhez.

Előbb megtiltotta, hogy a körmeneteken ahol korábban a szlovák és magyar hívők felváltva énekelték saját anyanyelvükön énekeiket, a magyar énekszó elhangozhasson. Ezt követően a templom kápolnájában megtiltotta a magyar húsvéti zsolozsmázást, sőt az erre vonatkozó külön kérést is elutasította. A városban levő két katolikus templomban minden hétköznap volt magyar mise valamelyikben, Masseo a ferenceseknél a hétköznapiakat megszüntette, kizárólag minden hónap első péntekjén engedélyezett egyet, majd ezt is meg akarta szüntetni.

Egy évvel az elzavarásom óta sem javult a helyzet, sőt ellenségesebb lett. A jelentős számú magyar közösség kéréseit alig hallgatták meg, megoldás nem született. Az emberek elidegednek a templomtól a szlovák ferencesek magatartása miatt. Ez a cél, szlovák zászló a rendház kapuja felett, szlovák nemzeti színekkel kivilágított szentély.

Ha valóban a személyemmel lett volna gond, akkor minden menne a maga során, sőt jobban is. Végtelen szomorúság hallani, hogy a hívőközösség kérései nemhogy süket fülekre találtak, hanem személyemet is sértő megfogalmazások, elutasítások hangzanak el. Ez biztos bizonyítéka a magyarellenes magatartásmódnak.

Ha eddig nem vették észre, Újvárban tervszerű magyarellenes tevékenység folyik. S mivel ez egy keresztény közösség, ez egy tételes keresztényüldözés is.

Hova fordulhat a közösség? Az alázatos petíció már Rómában van a helyzet megoldása érdekében. Szent Ferenc is elment az igazáért Szent Péter utódához. S ha már Róma. Kre 494 óta a római nép néptribunust választott, „aki a népből választatik a népért”. Ő, aki bár nem léphetett be a senatusba, mégis közbe kiálthatott „veto tiltakozom”. Legismertebbek a Gracchus fivérek, közülük Tiberius Sempronius Gracchus életét adta.

Ma is vannak néptribunusaink, akik a népből valók és a népért kell szólniuk. Ők a képviselőink, az érdekeinket képviselő szervezetek, tisztségviselők, pártok. A szavazatainkkal kaptak felhatalmazást, hogy szóljanak. S hangsúlyozom, nem magam miatt kérdezem, de hol voltak, hol vannak a tribunusaink, mikor egy magyar békességes közösséget akarnak eltiporni, azért, mert magyar?

Hogy lehetséges az, hogy harmincöt éve a magyar híveknek nincs magyar püspökük (nem elegendő az, ha valaki jól-rosszul beszéli nyelvünket, de nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály) Minden püspök mellé Róma annyi segédpüspököt nevez ki, amennyire segítségét kéri. (Egyházi Törvénykönyv 403-411. kánonok, különösen is a 403.1) Miért nem kér a szlovák püspök magyar nyelvű püspököt? Ez bizony negatív nemzetiségi és vallási diszkrimináció.

Néptribunusaink mit tettek, tesznek a magyar közösség legelkötelezettebb csoportjáért? Nem tudom, de nincs magyar püspök és az újvári ferences templomnak lelkipásztora.

Nemrég választások voltak, a vezetők most keresik a kudarc okát, a választók kevés számát. Erre az érdekvédelemre is kaptak felhatalmazást. És …? A válasz ebben is rejlik, hol voltak a választók? Néptribunusok hol vagytok? Szóljatok a népetekért! Ezzel lehet megnyerni egy közösséget, hogy látják az erőfeszítéseket és az eredményeket. Soraimat ne vegye bántásnak senki, hanem őszinte bátorításnak. Nem szabad szemérmesen hallgatni, mondván ez pusztán egyházi belügy. Korántsem az, mert az egyház Isten népe, aki a társadalom része. Szóljatok a népetekért! Mert vétkesek közt cinkos, aki néma. Isten óvja magyar népét!" - fogalmazott Kovalcsik Cirill ferences atya, az érsekújváriak elűzött lelkipásztora.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.