Visszakaphatják-e a kárpátaljai magyarok a 2015 után elvett jogaikat? Dunda Györgyöt kérdeztük
Mit hozott a hétfői ukrán-magyar külügyminiszteri találkozó? Kit tart felelősnek az ukrán társadalom a katonai kudarcokért? Leváltja-e Zelenszkij elnök Zaluzsnij vezérkari főnököt? Demográfiai katasztrófa fenyegeti Ukrajnát? A magyar-ukrán kapcsolatokról, a kárpátaljai magyarság helyzetéről és a kijevi vezetést megosztó egyre élesebb vitákról kérdeztük Dunda Györgyöt, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatóját.
Múlt év február 24-e óta először került sor hivatalos kétoldalú találkozóra a magyar és az ukrán diplomácia vezetője között. Hogyan értékeli Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba hétfői ungvári tárgyalását? Lát biztató jeleket?
A legnagyobb eredménynek azt látom, hogy nem mélyült tovább az a szakadék, amelyben a magyar-ukrán kapcsolatok vannak. Mindenképpen biztató, hogy mindkét fél konstruktívnak, előremutatónak nevezte a találkozót, de az is tény, hogy konkrétumok nem történtek.
Ahogy Szijjártó Péter fogalmazott, a tavaly decemberben elfogadott kisebbségi kerettörvény megállította ezt a negatív spirált, de nem oldotta meg teljes egészében a fennálló problémákat. A magyar fél 11 pontban foglalta össze, miben vár előrelépést a kisebbségi jogok tekintetében Kijevtől. A találkozón arról döntöttek, egy kormányközi bizottságot állítanak fel, amelynek tíz napos határidőt szabtak a vitás kérdések rendezésére. Megjegyzem, ha pesszimista lennék, felidézném, hogy az elmúlt években már több ilyen munkabizottság dolgozott a problémák megoldásán, és nem jutottak eredményre.
Ha jól értem, a kisebbségi kerettörvény nem garantálja önmagában, hogy a kárpátaljai magyarok visszakapják a korábbi szerzett jogaikat. Ez a legfőbb probléma?
Ugyanakkor még ha a vonatkozó törvények meg is születnek, akkor sem állítják vissza maradéktalanul a 2015 előtti állapotokat. Nem rendezik a magyar nyelvű érettségi kérdését és a felsőoktatás nyelvét, miközben a jogszűkítés előtt a kárpátaljai magyarság az óvodától az egyetemig az anyanyelvén tanulhatott. Bár a magyar fél által összeállított 11 pont nem került nyilvánosságra, feltételezhető, hogy a nyitott kérdések között van egy magyar többségű választókerület felállítása is, amely korábban lehetővé tette, hogy a magyar képviselőjelölt saját erőből is bejuthasson a kijevi parlamentbe, ne kelljen ukrán párt listáján indulnia.
Hogyan látja, a külügyminiszteri találkozó közelebb hozta Orbán Viktor és Zelenszkij elnök kétoldalú eszmerecseréjét?
Az ukrán fél részeről két fontos várakozás fogalmazódott meg Szijjártó Péter ungvári látogatása kapcsán. Az egyik, hogy tető alá hozzák az Orbán-Zelenszkij vizitet Kijevben, a másik pedig, hogy Magyarország igent mond az EU-s támogatásra, ahogy azt egy héttel korábban a meglévő nézeteltérések ellenére Robert Fico szlovák kormányfő megtette. Ebben az ügyben elmozdulás nem történt. Szijjártó Péter az Ukrajnának szánt uniós támogatás kapcsán újságírói kérdésre megjegyezte, ez a felvetés nem ennél az asztalnál dől el, hanem közös uniós kérdés, amelyről Brüsszelben kell dönteni. Az ukrán elnöki hivatal vezetője hétfőn az Orbán-Zelenszkij találkozó kapcsán úgy fogalmazott, egy lépéssel közelebb kerültek annak megvalósulásához.
Az elmúlt hetekben az ukrán belpolitikában is egyre több viszály került felszínre. Hétfőn este az ukrán sajtóban olyan hírek kaptak szárnyra, hogy Zelenszkij elnök menesztette Valerij Zaluzsnij vezérkari főnököt. A hírt azután gyorsan cáfolták. Mivel magyarázható az egyre nyilvánvalóbb konfliktus Zelenszkij és Zaluzsnij között?
Miután a közösségi médiában elterjedt Zaluzsnij leváltásának híre, valóságos népharag tört ki. Ezért az ukrán védelmi minisztérium azonnal cáfolta a hírt. A sajtóban arról szólnak a találgatások, hogy valóban sor került egy találkozóra az elnök és a vezérkari főnök között, s ezen Zelenszkij felkínálhatott egy nagyköveti állást vagy egy tisztséget a Nemzetbiztonsági Tanácsban a vezérkari főnöki székből távozó Zaluzsnijnak, aki azonban ezt nem fogadta el. A konfliktus valójában már hónapok óta húzódik az elnök és a vezérkari főnök között, bár eleinte még a médiára fogták a feszültség felnagyítását. Vannak olyan hírek, ha Zaluzsnijt mégis menesztik, a teljes vezérkari főnökség szolidaritásból feláll, és ez komoly irányítási problémákat idézne elő az ukrán hadseregben.
Zaluzsnij pozícióját erősítik a jó washingtoni kapcsolatai is, de ha az Ukrajnába irányuló amerikai támogatás véglegesen elapad, az elnök és köre határozottabban léphet vele szemben.
A hadszíntéren nyár óta elszenvedett kudarcok nem ásták alá a Zaluzsnijba vetett bizalmat a hadseregben és a lakosság körében?
Érdekes módon nem. Pedig nem úgy valósult meg az ukrán ellentámadás, ahogy azt remélték. Vagy a vezérkari főnök felelősségének róhatnák fel a munkácsi dandár pusztulását, akiket a front közelében sorakoztattak fel ceremóniára. Mint ahogy Zaluzsnij számlájára írhatnák a vélhetően ukrán hadifoglyokat szállító orosz gép lelövését a múlt hétről. A legfontosabbat még nem is említettem, a mozgósítást, amelyet úgy állít be a politikai vezetés, hogy azt Zaluzsnij követeli a legjobban.
Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a háború első évének ukrán sikerei az egekbe repítették Zelenszkij népszerűségét, ezt követően most a harctéri kudarcokat és az elhúzódó háború miatti nehézségeket is az ő nevéhez kötik.
Az imént utalt a mozgósítási szabályok szigorítására, amelyet kénytelen volt visszavonni az ukrán vezetés. Az ukrán társadalom háborús fáradtsága nem hozza közelebb a békét?
A politikai cél a kijevi vezetés részéről változatlan, az 1991-es határok visszaállítása és az orosz csapatok kivonása – hogy mennyire reális ez a célkitűzés, abban nem szeretnék állást foglalni, megteszik majd helyettem a világpolitika alakítói.
Körükben egyre inkább az a vélekedés, hogy nincs katonai megoldása a konfliktusnak. Nem mellesleg Zaluzsnij az egyetlen olyan ukrán vezető, aki szintén arról beszélt, hogy patthelyzet alakult ki a fronton. Ugyanakkor azok körében, akik békésebb régiókban, Nyugat-Ukrajnában élnek, a családjuk nem szenvedett közvetlen veszteséget, még mindig jelentős az oroszokkal szembeni háború támogatottsága. Ők továbbra is azonosulnak a politikai vezetés célkitűzéseivel. Eközben alig esik szó az Ukrajnát fenyegető demográfiai katasztrófáról, a szakértők azzal számolnak, a háborút követően jó esetben is csak 26 millió ember marad az országban. Néhány éve még több mint 40 millióan éltek Ukrajnában.
Ne hallgassuk el, hogy a személyes sorsát is beárnyékolja a háború. Néhány napja, miközben önt kedvezmény, felmentés illeti meg, katonai behívót kapott.
Miután megkaptam a behívót, meg kell jelennem egy katonai orvosi vizsgálaton, ami után újra kérelmezhetem a felmentést. A kérelmemet egy jogi bizottság vizsgálja meg, és dönt róla. Amíg ez a döntés nem születik meg, nem hagyhatom el Ukrajnát.
