Ha minden összeáll, az eredmények is jönni fognak. Tárnok Balázs kapta a Lőrincz Csaba Díjat
A Lőrincz Csabáról elnevezett díjat az idei évben a felvidéki Tárnok Balázs jogász vehette át.
A budapesti díjátadót Varga Judit igazságügyminiszter nyitotta meg, aki hangsúlyozta, kiemelt figyelmet kell fordítani a kárpátaljai magyar közösségre. Egy emberként mozdult meg az ország, Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját indította meg.
Van ok örömre is, hiszen 2010 óta olyan szemléletváltásra került sor a nemzetpolitikában, amely elősegíti a külhoni magyar közösségek megmaradását - hangsúlyozta Varga Judit.
A tárcavezető emlékeztetett, a Bálványosi Szabadegyetem szellemi ereje nem jöhetett volna létre a díjnak nevet adó Lőrincz Csaba nélkül.
A Pro Minoritate Alapítvány által 2009-ben alapított Lőrincz Csaba Díj tudósok, szakértők, kutatók, írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza. Magyarországon a Lőrincz Csaba Díj alapításáig nem létezett olyan díj, amely a kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységet ismerte volna el - hangsúlyozta Varga Judit.
Szellemi frissesség, lelemény és hazaszeretet - ezek lehetnek a sikeres nemzetpolitika kulcspontjai - tette hozzá az igazságügyi miniszter.
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta, Orosz Örs és Tokár Géza után ismét felvidéki, Tárnok Balázs kapja a Lőrincz Csaba Díjat.
A díjat a felvidéki szobrászművész, Nagy János alkotta meg - emlékeztett Forró.
A pártelnök kiemelte, a díjazott nemzetben gondolkodik, több tanulmányban hívta fel a figyelmet a Beneš-dekrétumok máig tartó hatásaira és a kárpátaljai magyarság jogsérelmeire.
Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke arra emlékeztetett, miután a román hatóságok üldözése miatt áttelepült Budapestre, Lőrincz Csaba alkotta meg a nemzetpolitika fogalmát. Folytatni kell Lőrincz Csaba félbehagyott életművét.
A díj átadása a státusztörvény elfogadásához kötődik, amelyet 2001. június 20-án fogadtak el. A 13 díjazott fiatal erővel gyarapszik Tárnok Balázs személyében - húzta alá Németh.
Esetében a tudományos és a közéleti munka is igazolja a jogosultságát a díjra. A Külügyi Bizottság elnöke külön kiemelte Tárnok Balázs munkáját a Rákóczi Szövetségben, amely a nemzeti összetartozás fontos pillére. A díjazott oroszlánrészt vállalt az uniós polgári kezdeményezések sikerében - tette hozzá Németh.
Gál Kinga európai parlamenti képviselő kiemelte, a Felvidéken ismét sikerült a pártegyesítést megvalósítani.
Tárnok Balázs az elmúlt évek során több neves intézményben szerzett szakmai tapasztalatot. Dolgozott a Kisebbségi Jogvédő Intézetben, a Rákóczi Szövetségnél, és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában. 2016-tól jogi tanácsadó a Dr. Sobor Ügyvédi Irodában, ahol a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének jogi képviseletét segítette. 2017-től a Rákóczi Szövetség jogi szakértője, feladata a Minority SafePack polgári kezdeményezés magyarországi aláírásgyűjtési kampányának koordinálása volt. 2018-tól a Miniszterelnökség Európai Uniós Kapcsolatokért felelős Államtitkárság munkatársa volt - fogalmazott Gál Kinga.
Tárnok 2019 júliusától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa, később tudományos munkatársa, 2022 júniusától pedig a megbízott intézetvezetője. 2022 májusától a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Károli Interdiszciplináris Akadémia nemzeti kisebbségekkel foglalkozó műhelyének műhelyvezető-helyettese - emlékeztetett Gál.
Tárnok Balázs a díj átvátele után A nemzeti kisebbségek jog- és érdekvédelmének kihívásai egy új világrendben címmel tartott előadást. Tárnok arra emékeztetett, az ukrajnai háború új helyzetet teremtett a kisebbségi jogvédelem területén.
A külhoni magyarok megtanulták, hogy az anyaország érdekvédelmi képességei sem korlátlanok - emlékezetett Tárnok, az ügyeket ki kell vinni a Kárpát-medencén túlra is.
A nemzetközi térben fontos kiemelni, a kisebbségi jogok az emberi jogok részei. Az individuális jogoktól idegennek hatnak a csoportos jogok, a nemzetközi közösséggel meg kell értetni Közép-Európa sajátos nemzetiségi problémáit.
A Beneš-dekrétumok esetében a jogbiztonság, a magántulajdon sérelme lehet az európai közvélemény számára is érthető nyelvezet - hangsúlyozta Tárnok.
Vannak példák, amelyek aláássák a nemzetközi szervezetekbe vettett reményeket, lásd a polgári kezdeményezeséket, de ez a meccs még nincs lefutva - tette hozzá Tárnok.
Ki kell egészíteni a hagyományos érdekvédelmet, ebben jelenthet előrelépést a "puha eszközök" használata, a tájékoztatás. Ha egy ügynek nincs publicitása, mégoly súlyos a jogsérelem, a közvélemény figyelmét nem éri el - húzta alá a jogvédő.
Mit várhatunk a nemzetközi szervezetektől a jogvédelem terén? - tette fel a kérdést Tárnok. Nehezen mérhető, de biztató jelek vannak. Tárnok megemlítette Ján Marosznak, a Szlovák Földalap vezetőjének megértését a jogsérelmek kapcsán.
Összegzően Tárnok elmondta, az orosz agresszió beszűkítette a kisebbségi érdekvédelem lehetőségeit, de a munkát folytatni kell. Ha minden összeáll, az eredmények is jönni fognak, lehetetlen nincs - tette hozzá Tárnok, aki beszéde végén megemlékezett a tavaly elhunyt Lancz Attiláról, akit harcostársának, kollégájának nevezett.
