Szabadon lélegző gyökerek: első ízben rendezték Felvidéken a Palóc Világtalálkozót - KÉPEKKEL
2022 augusztusának első hétvégéjén – a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád János fővédnöksége mellett – immár hetedszer szervezték meg a Palóc Világtalálkozót, története során első alkalommal a Felvidéken.
A Nógrád megyei Taron működő, 2009-ben alakult Tar Lőrinc Baráti Kör Egyesület célja, hogy olyan közösséget hozzon létre, amely összetartásra buzdít, és erősíti az egymás iránt érzett felelősséget. A palócok földjén Felvidéket és Pest megye keleti részét, Nógrád és Heves megyét, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részét értik, ezenfelül a délvidéki, jelenleg Szerbiához tartozó Kupuszina települést, amely az 1750-es évekbeli kitelepítéstől napjainkig megőrizte palóc identitását.
– mondta el a Tar Lőrinc Baráti Kör Egyesület elnöke, Kovács László.
A Palócföld hagyományainak és értékeinek bemutatását, illetve életben tartását, valamint az összetartozás erősítését célul kitűző programsorozatnak ezúttal a Nagykürtösi járásban fekvő 330 lélekszámú Ipolyszécsényke adott otthont a Nógrád megyei Bátonyterenye, Cserháthaláp és Bárna, valamint a Heves megyei Gyöngyös után.
A szervezést a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya, a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület és Ipolyszécsényke Község Önkormányzata vállalta.
– A világtalálkozó elindítóiként mindig az volt a víziónk, hogy egyszer sikerül összefogásra sarkallni ezt a minden oldalról sebekkel borított népcsoportot, és nem csupán egy-két települést, hanem az egész Palócföldet – fogalmazta meg a Tar Lőrinc Baráti Közhasznú Egyesület titkára, Berze Marianna. Mint mondta, most tényleg átélhették az összefogás csodáját.
– Ipolyszécsényke maroknyi közössége, a legkisebbtől a legnagyobbig a falu megszépítésén dolgozott, idilli angolparkjukat kitisztították, az utakat rendbe hozták, medret takarítottak, forrást tisztítottak, hogy fogadni tudjanak akár több ezer embert is, akik elviszik településük hírét.
Solymár József szerint palócnak lenni kegyelmi állapot. Ezt tapasztalhatták meg a világtalálkozó résztvevői is, amikor a gazdag programkínálatot szemlélve nagyobb betekintést nyerhettek a Duna–Tisza közétől északra fekvő tájegység múltjába és gazdag kincseibe. A hétvége folyamán ugyanis mintegy ezer fellépő lépett színpadra.
A helyi kultúrházban szervezték meg az ötvennél is több versenyzőt megmozgató Kék pántlika népi ének-, népmesemondó és népzenei versenyt. A 19. század elején klasszicista stílusban épült Lipthay-kastélyban pedig A jó palócok földjén címmel szakmai konferencia zajlott. Ennek során Limbacher Gábor muzeológus, néprajzkutató (Mit tud a tudomány a palócokról?), B. Kovács István régész, néprajzkutató, „gömörológus” (A palóc eredet kérdése), Lengyel Ágnes etnográfus, muzeológus („Maga nem süt ollyat, mint szüle szokott?”), Harangozó Imre tanár, néprajzkutató (Paradicsomkertbe csöndítenek…), Lencsés Zsolt festőművész (Kortárs művészet a palóc kultúrában) és Szabó Zoltán életmód-tanácsadó (Palóc öntudat mint kiút) is előadott. Szombaton este az Ismerős Arcok adott nagy sikerű koncertet.
A világtalálkozó keretei között zajlott vasárnap Ipolybalogon a XVIII. Szent Korona Ünnep; a Kápolna-dombi ünnepi szentmise főcelebránsa az Esztergom–Budapesti főegyházmegye érseke, Erdő Péter bíboros volt.
Ahogy azt üdvözletében az esemény fővédnöke, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád János megfogalmazta, fontos, hogy ismerjük és éltessük kulturális örökségünket, hiszen az jelent biztos alapot ahhoz, hogy meghatározhassuk helyünket és szerepünket a rohamosan változó világban:
Nem véletlenül tartom hát rendkívül fontos üzenetnek azt, hogy a Palóc Világtalálkozó idén először külhonban, Felvidéken kerül megrendezésre.”
Megjelent a Magyar7 2022/33. számában.
