Potápi: 2024 az együttműködő nemzet éve
2024 az együttműködő nemzet éve, ennek céljairól és programjairól beszélt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2012 óta hirdet tematikus éveket, melyekről a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) évi plenáris ülése dönt. A tavaly novemberben megrendezett eseményen Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „a körülöttünk lévő világ szétcsúszásból fakadó kihívásaira a magyar összeműködés, együttműködés erősítésével tudjuk megadni a választ.” Így aztán részben ezen kijelentésre utalva lett a 2024-es esztendő az együttműködő nemzet éve.
– fogalmazott Potápi Árpád János, hozzátéve, hogy nemzetpolitikai téren az idei év legfontosabb feladata ezen tevékenységek koordinálása lesz.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár ezt követően ismertette az említett hálózatok struktúráját és múltbéli támogatásait, melyek magukba foglalják a médiát, az önkormányzatokat, a pedagógusokat, a vállalkozókat, az önkormányzatokat, továbbá a fiatalokat, a gyermekorvosokat, és a lovassport képviselőit is.
Az elmúlt évek során leginkább a körülbelül 3 ezer fős külhoni vállalkozói hálózat erősödött meg, amit a szakképzések jövőjének biztosításával, a fiatal vállalkozók és családi vállalkozások erősítésével, valamint különböző programok kiírásával támogattak.
Az első nagyobb tematikus egység a támogató nemzet koncepciójára épül, melynek alappilléreit idén is a Szülőföldön Magyarul Program, az Együttműködő Nemzet Program, a Kőrösi és Petőfi Program, valamint a kárpátaljai magyarságnak nyújtott szociális programcsomag alkotják.
Az idei évben ugyancsak bruttó 100 ezer forintos támogatást igényelhetnek majd a szülőföldjükön magyar oktatásban résztvevő bölcsődések, óvodások, általános- és középiskolások, valamint felsőoktatási hallgatók.
Potápi Árpád János elmondta, hogy a tavalyi évben 2 milliárd forintnyi támogatásban részesültek a külhoni szervezetek, összesen 2571 pályázat. A felhívás idén is meg lesz hirdetve, Együttműködő Nemzet Program néven. A diaszpórában és a szórványban élő magyar közösségek támogatását lehetővé tévő Kőrösi Csoma Sándor Programba és a Petőfi Sándor Programba tavaly 132 ösztöndíjas kapcsolódott be.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy egyetlen kárpátaljai programot sem állítanak le, s továbbra is folytatják az ott élő magyarok szociális támogatását, amelyből a tavalyi évben 11 488 fő részesült, köztük pedagógusok, egészségügyi dolgozók, egyházi személyek, újságírók, színészek, valamint a kulturális intézmények munkatársai.
Az említetteken túl a külhoni gyermekgyógyászok és gyermekpszichológusok, valamint a gyermekvállalás előtt álló fiatalok is különböző támogatásokban részesülnek majd, akár anyagi segítség, akár szakmai találkozók és felkészítések formájában.
A program Megtartó Szülőföld részének keretében folytatódik a Külhoni Mentorprogram, melynek célja, hogy a külhoni magyar régiók magyar nagyvállalkozóit mentorrá képezzék. A felvidéki, erdélyi és vajdasági mentorprogramok és régiós gazdasági fórumok aktuális évadai mellett a IX. Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók Találkozójára is sor kerül majd. Újdonság továbbá a Generációváltó program, amely a családi vállalkozásoknak hivatott segítséget nyújtani.
A fotográfusok sem maradnak ki a jóból, hiszen idén is megvalósul a Magyar szemmel elnevezésű pályázat, amelynek előző kiírására 2000 pályamunka érkezett be.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2023-ban összesen 47 ezer magyarországi diák határon túli utazását támogatta a Határtalanul Program keretein belül, amely az idei évben ugyancsak folytatódik. Noha Potápi Árpád János megjegyezte, hogy 2024-ben bővíteni kívánják a programban résztvevő hetedikesek számát, továbbá szeretnék felvenni a kapcsolatot azokkal az iskolákkal, amelyek nem éltek a lehetőséggel, s nem pályáztak a támogatásra.
A Kárpát-medencei Lovas Program keretein belül 2023-ban 89 lovas egyesület 400 millió forintnyi támogatásban részesült.
– hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, hozzátéve, hogy csak az erdélyi programmal körülbelül 1500–1800 gyermeket és fiatalt sikerült elérniük.
A kiemelt Kárpát-medencei sportesemények megvalósítása mellett (mint az Összetartozás Kupa és a Nemzeti Vágta régiós versenyei) a határon túli sportakadémiák támogatását is folytatják, legyen szó labdarúgásról, jégkorongról vagy épp ökölvívásról.