Orbán vagy az ellenzék? – szlovák visszhangok a magyarországi választásról
A mai magyarországi országgyűlési választásokkal a szokásoshoz képest részletesebben foglalkozik a szlovák sajtó is. A liberális dennikn.sk portál például Választások Magyarországon címmel hírfolyamot is indított, de szinte valamennyi portál részletesen elemzi az országgyűlési választás esélyeit, illetve a politikai előzményeket – persze többnyire a saját szájíze szerint tálalva azt –, és „elmagyarázza” olvasóinak a „jelenlegi magyarországi helyzetet”, véleménycikkek megjelentetésével is.
Bár a szlovák portálok egyértelműen nem mondják ki, nyilvánvaló azonban, hogy kinek szurkolnak, s nem Orbán Viktor az, akit szívesen látnának a következő magyar kormány élén, bár azt nagyjából mindannyian elismerik, hogy a legutolsó felmérés szerint inkább neki áll a zászló. Persze, azért a kapanyél is elsülhet.
A sme.sk portál több cikket is megjelentett a magyarországi választások kapcsán. Sokatmondó a főszerkesztő, Beáta Balogová Miért nem olvasztotta fel Orbán a moszkvai jéghegyet? című kommentárja, amelynek szerzője azt elemzi, hogy a magyar kormányfő februári moszkvai missziójának enyhítenie kellett volna a Kelet és Nyugat közti feszültséget, de nem ez történt.
Majd azt boncolgatja a szerző, vajon akkor miről beszélgetett Orbán és Putyin öt órán keresztül.
„Ezért kérdések vetődnek fel, és szaporodnak a találgatások: mennyit mondott Putyin Orbánnak a megalomán ambícióiról, az új európai geopolitikai berendezkedésről vagy Ukrajna felosztásáról?” – írja a kommentátor hozzáfűzve, a legmesszebbre e téren Radosław Sikorski volt lengyel külügyminiszter és európai parlamenti képviselő ment, aki a kárpátaljai magyarok Ukrajnától való állítólagos elszakadási kísérletéről szóló titkosszolgálati információkat úgy értelmezte, hogy Orbán korábban Ukrajna felosztásáról beszélt Putyinnal. Balogová azt írja tovább a cikkében, hogy Putyin megnehezítette Orbán helyzetét a választások előtt, mert megmutatta a Nyugatnak
"milyen messze mehet el egy diktátor, aki nem osztozik a hatalmon, feloszlatja a demokratikus intézményeket, és semmilyen nyilvános ellenőrzésnek nincs alávetve”, amivel közvetve Putyinhoz hasonlította Orbánt.
A kommentár szerzője szerint Orbán lavíroz, és kerüli, hogy Putyint egyértelműen elmarasztalja. „Nem nevezi agresszornak, és a választóit arról győzködi, hogy létezik nagyobb fenyegetettség, mint a kötődése az orosz háborús bűnöshöz. Inkább a békéről beszél” – írja Balogová, majd hozzáfűzi, Orbán nagyon jól tudja, mit akarnak a választói, és ennek szemléltetésére egy március végi felmérést hoz fel példaként, amely szerint a Fidesz szavazóinak 43 százaléka szerint Oroszországnak igaza volt, amikor „lépéseket tett érdekei és biztonsága érdekében”. „Orbán a nemzet félelmeinek és szorongásainak menedzsere. Tökéletesítette azt a művészetet, hogy figyelmen kívül hagyja a nemzet azon részét, amely nem őt választja", írja a kommentátor.
Majd a komment végén egyenesen Kádár Jánoshoz hasonlítja Orbánt.
Igen, Orbánra szabva” – mondja Balogová hozzáfűzve, ahol hátsó kapukon keresztül lehet az ügyeket elintézni, ahol rugalmasak a szabályok, attól függően, hogy kire érvényesek. Ahol a futball szeretete a hazaszeretet megnyilvánulása, és a stadionok számával lehet a jólétet méri. Ahol a kormányzati korrupciót állami szintre emelik – fűzi hozzá Balogová.
Írja a hnonline.sk portál, amely szerint Magyarország a háborúhoz való „semleges álláspontjával” részben elszigetelte magát a többi európai partnertől, a választókat azonban magához vonzotta ezzel.
A portál szerint ez a hozzáállás éket vert Magyarország és az egyébként hagyományos uniós szövetségese, Lengyelország közé is, de a választóknál működött.
„Annak ellenére, hogy egyes felmérések szerint Orbán híveit megosztotta a háborúval kapcsolatos álláspontja, elemzők szerint a „tapasztalt miniszterelnököt” mégis a stabilitás ígéreteként értelmezik a nehéz időkben. Amit a kormánypárt vezető pozíciója is segít az állami és más kormánypárti médiában, írja a portál, amely az ész szövetségének nevezi a baloldali koalíciót.
A pravda.sk egy nagyinterjút készített a balliberális Kéri László politológussal, amelyben a választások esélyeit latolgatták. Kéri a Pravdának nyilatkozva azt mondta, ha Orbán hatalmon marad, akkor még durvábban fog uralkodni, mint eddig.
A parlamentarizmus így elvesztette minden értelmét, és már este publikálni lehetett, hogy mit szavaz meg reggel a parlament” – nyilatkozta Kéri, aki szerint ennek mindenképpen vége lesz, és újdonság lesz az erősebb ellenzék is szerinte, amely képes lesz Orbánt bizonyos korrekciókra kényszeríteni.
„Személyesen úgy vélem, annak ellenére, hogy nem lesz kétharmados többsége, hatalma érvényesítésének ez lesz a legdurvább szakasza” – mondta az interjúban hozzáfűzve, másokkal ellentétben ő nem várja el Orbántól, hogy békülékenyebb lesz és konszolidációra törekszik. „Nekem úgy tűnik, hogy értelmileg nagyon megöregedett. Nemcsak ő és a körülötte lévő régi gárda által hátrahagyott szűk kör, például Kövér László, az Országgyűlés elnöke, hanem fiatalabb neveltjei is, akik közül leginkább a diplomácia vezetője, Szijjártó Péter emelkedik ki. Ezek olyan emberek, akiknek a legcsekélyebb hajlandóságuk vagy képességük sincs arra, hogy törődjenek azzal, amit mások gondolnak” – fogalmazott az interjúban Kéri, aki azt is kijelentette,
egykori hallgatója fokozatosan kihátrál majd a Moszkvával kötött szövetségéből.
„Mindig is vastag volt a bőre. Ne lepődjön meg tehát, ha egy év múlva azt hallja, hogy Orbán kabinetje a leginkább Európa- és Atlanti-párti kormány egész Európában” – fűzte hozzá Kéri.
Teszi fel a kérdést az aktuality.sk portál a magyarországi választásokkal kapcsolatos kommentárjában, amivel arra próbál utalni, hogy a semlegességét prezentáló Orbán Viktorral szembeni ellenzék, amely nyíltan Ukrajna-pártinak deklarálja magát, és élén Márki-Zay Péterrel az Oroszországgal szembeni keményebb szankciókat szorgalmazza, képes lenne-e az ígéreteit egy esetleges győzelem esetén meg is valósítani.
Médiadominanciája miatt a hétköznapi magyarok hisznek Orbán Viktor kijelentéseiben, írja a portál, hozzáfűzve, a közvélemény-kutatások szerint
a magyar kormányfő támogatottsága az ukrajnai agresszió óta nem csökkent, éppen ellenkezőleg, egy százalékkal nőtt.
„Ha mégis elvesztené a választást, továbbra is kérdéses, hogy a heterogén ellenzék milyen gyorsan tudná tettekre váltani az Ukrajnának ígért támogatását. Jókora adag képzelőerőre van ugyanis szükség ahhoz, hogy a szélsőséges nacionalista Jobbikot az Ukrajnát segítő koalíciós szocialisták támogatójaként el tudjuk képzelni” – véli az aktuality.sk.
