Magyarországra látogat az amerikai külügyminiszter

Hírek.sk 2019. február 11., 09:43

Hétfőn Magyarországra érkezik Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. A mandiner.hu cikkírója, Veszprémy László Bernát egy portrét közölt az általa keményvonalas neokonként jellemzett politikusról.

Donald Trump és Mike Pompeo Fotó: AP

Az erős amerikai világpolitikai szerepvállalás, valamint Oroszország, Irán és Észak-Korea megregulázásának híve Mike Pompeo. A leghagyományosabb republikánus értékeket és érdekeket képviselő, korábban a CIA-t igazgató amerikai külügyminiszter most Budapestre érkezik: kérdés, hol találja meg a közös nevezőket a neokon Pompeo a szuverenitás fontosságát hangoztató magyar kormánnyal.

2018 tavaszán váltotta Rex Tillerson korábbi amerikai külügyminisztert, és mindjárt eskütételekor feltették a kérdést a nemzetközi sajtóban: kicsoda Mike Pompeo?

Pompeo ugyanis nem a Steve Bannon és a Breitbart által vallott új jobboldal irányvonalához tartozott, hanem az amerikai politika klasszikus neokonzervatív irányzatát képviselte. Korábban is az államigazgatásban dolgozott – kinevezését megelőzően a CIA feje volt –, ám közigazgatási pályafutása előtt maga is aktívan politizált. 

Pompeo Kaliforniában született 1963-ban, a Harvardon végzett jogot, majd pedig öt éven át katonai szolgálatot teljesített – igaz, nem vetették be őt. Karrierjének ívét a lapok „üstökösszerűnek” írták le: korábban Kansast képviselte a washingtoni szövetségi Képviselőházban republikánus politikusként, majd a Központi Hírszerző Ügynökség élére került.

Beszédeiben a protestáns és kapitalista értékek, illetve az erős amerikai világpolitikai szerepvállalás mellett áll ki, s nem utolsósorban nagy rajongója a country zenének és az amerikai történelemnek.

Ellentétben elődjével, a dúsgazdag Tillersonnal, Pompeo képviselőként egyike volt a Képviselőház legkevésbé tehetős politikusainak. 

Képviselői korszaka alatt Barack Obama leghangosabb kritikusainak egyike volt. Pompeo kritizálta az Iránnal szembeni megenyhült demokrata álláspontot, ugyanis a perzsa államot a terrorizmus egyik legnagyobb támogatójának látja. Ezzel szemben Izrael önvédelmének joga mellett konzekvensen kiállt, és több alkalommal méltatta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikáját is – igaz, ennek ellenére nem támogatta Donald Trump amerikai elnök 2017-es döntését az amerikai követség Jeruzsálembe való áthelyezéséről. A környezetvédelem szintúgy nem tartozik prioritásai közé, ugyanis mint egy beszédében fogalmazott: az amerikai politika feladata az amerikai családok erősítése, nem pedig a „radikális környezetvédelmi program istenítése”. Pompeo ezek mellett ellenzi a melegházasságot és az abortuszt is.

Mike Pompeo már külügyminiszterré válása előtt is fontos szerepet játszott Trump kormányzásában, igaz ezt a háttérből végezte. A CIA igazgatójaként napi kapcsolatban volt Trumppal, és ő tartotta azokat a rendszeres elnöki tájékoztatókat, amelyeket a liberális média szerint ugyan Trump rendre elbliccelt, ám más lapok szerint igenis fontos kapcsolatot épített ki az amerikai elnökkel. Trump maga úgy nyilatkozott, hogy jól ismeri Pompeót, és hogy „nagyon hasonlóan jár az agyunk”.

Annyi bizonyos, hogy Mike Pompeo külügyi kérdésekben a legkevésbé sem a visszahúzódás politikáját képviseli. Pompeo érvelt már a Guantánamo-öbölben található amerikai börtön fenntartása mellett, védelmébe vette a kínzást mint vallatási módszert, élesen támadta Hillary Clintont a 2012-es benghazi támadásokkal kapcsolatban tanúsított eljárásáért, és állítólag egyszer nyilvánosan azzal viccelődött, hogy meg kéne gyilkoltatni Kim Dzsongun észak-koreai diktátort.

Mike Pompeo CIA-igazgatóvá való kinevezésekor Oroszországról is beszélt: szerinte Putyin országa agresszíven „lerohanta és elfoglalta Ukrajnát”, illetve fenyegeti Európát és az Egyesült Államokat.

Amikor kinevezték külügyminiszternek, számos keményvonalas republikánus méltatta a döntést: mint egyikük fogalmazott, „senki sem ismeri jobban, micsoda veszélyt is jelent Észak-Korea és Irán, mint Mike Pompeo”.

Most, amikor Mike Pompeo Budapestre érkezik, kérdéses, hogy milyen pontokon fognak közös nevezőre jutni a magyar külpolitika szuverenitást hangsúlyozó gondolatai és az amerikai külügyminiszter klasszikus neokon nézetei.
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS