Magyarországon az EP-képviselők mellett új önkormányzatokat is választanak - HÍRFOLYAM
Vasárnap reggel hat órakor megkezdődött a voksolás a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán.
Este nyolc órától új választási hírfolyamot indítunk, melyben szinte azonnal értesülhetnek az új főpolgármesterről, illetve azt is megtudhatják, hogy kik jutottak ki Brüsszelbe. A folytatásban is érdemes lesz a Ma7 online platformját figyelemmel kísérni.
Vasárnap este 7 órakor befejeződött az önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP-) képviselők választása Magyarországon, a 10 119 szavazókörben. Ha este 7 órakor még sorban állnak választópolgárok a szavazáshoz, akkor ők még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.
A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságok először összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát (külön a nemzetiségenként megjelentek számát is), csak ezek után bonthatják fel az urnákat.
A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzítik a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)
A szavazatszámláló bizottságnak szét kell válogatnia a fehér és a nemzetiségi szavazatokat tartalmazó zöld borítékokat - valamint a boríték nélkül talált zöld szavazólapokat -, a zöld borítékokat nemzetiségenként csoportosítania kell, hogy azokról jegyzőkönyvet tudjanak kiállítani. A zöld borítékokat és a borítékon kívül talált zöld szavazólapokat nemzetiségenként külön-külön szállítóborítékba zárják és a helyi választási irodába szállítják.
Ha tartottak települési nemzetiségi választást, akkor a nemzetiségi szavazatokat a helyi választási bizottság számolja össze, ha csak területi és országos szavazatokat adtak le a településen, akkor a szavazatokat a területi választási bizottság számolja meg.
A szavazatszámláló bizottság tagjai csak a fehér borítékokat bonthatják fel, és különválogatják a polgármesteri (Budapesten főpolgármesteri), a képviselő-testületi, a vármegyei közgyűlési (Budapesten fővárosi közgyűlési) és az európai parlamenti szavazólapot. Választástípusonként és jelöltenként, valamint listánként külön-külön megszámlálják a szavazatokat, kötegelik, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírják az érvényes szavazatok számát.
A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét, a szavazólapok hátoldalára pedig ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát. Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve - az egyéni listás választás kivételével - több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt).
A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számlálja meg, és az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.
A jegyzőkönyvvezető a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a helyi választási irodát, amely rögzíti az adatokat az informatikai rendszerben.
A szavazatszámláló bizottság megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki, ezt követően a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség.
A helyi választási bizottság várhatóan hétfőn a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint a képviselő-választás (tízezernél kevesebb lakosú településeken az egyéni listás választás, illetve a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületi választás) szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét. A tízezernél több lakosú településeken a helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét.
A vármegyei önkormányzati, a fővárosi önkormányzati és főpolgármester-választás eredményéről kiállított, valamint a részvételi adatokat tartalmazó általános szavazóköri jegyzőkönyv egy-egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb hétfőn 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához. A helyi választási iroda a jegyzőkönyvekkel együtt továbbítja azon nemzetiségi választások szállítóborítékait, amelyek esetében nem volt települési nemzetiségi választás.
Az EP-választás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítja meg, ehhez a Nemzeti Választási Irodába szállítják (legkésőbb csütörtök éjfélig) és megszámlálják a külképviseleteken leadott szavazatokat, valamint összeszámlálják a sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok levélben leadott voksait.
Az NVB külön határozatban állapítja meg a külképviseleti szavazás, valamint a levélszavazás eredményét, ezek ellen jogorvoslattal lehet élni. A jogorvoslati határidő letelte után állapítja meg a bizottság - a 10 119 magyarországi szavazóköri jegyzőkönyv, a külképviseleti szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyv és a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményéről szóló jegyzőkönyv alapján - az EP-választás eredményét, legkésőbb június 28-án.
19:10 - Este fél hétig a szavazók 56,09 százaléka adta le a voksát
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 56,09 százaléka (4 416 794 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 57,56 százaléka, 773 293 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.
2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, a 2019-es választáson 47,20 százalék szavazott 18.30 óráig.
A 2004-es EP-választáson 36,89 százalék, a 2009-es választáson 34,90 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 27,64 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 41,74 százalék voksolt 18.30 óráig. A végleges, nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.
17:50 - A szavazók több mint fele voksolt 17 óráig
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 50,69 százaléka (3 991 444 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 51,64 százaléka, 693 876 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 55,86 százalék, ami 114 464 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 47,3 százalék, 194 270 szavazó.
2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30-ig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, a 2010-es választáson 41,77 százalék, tíz évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30-ig. A 2019-es választáson 42,69 százalék szavazott 17 óráig.
A 2004-es EP-választáson 32,25 százalék, a 2009-es választáson 30,25 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 24,06 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 37,06 százalék voksolt 17 óráig.
A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Az Európai Parlament (EP) vasárnap este, 20.15 után teszi közzé az első becslést az új EP összetételéről, a 27 tagállam előzetes eredményeit pedig 23 óra után közlik, miután az utolsó szavazókörök is bezártak.
Bár Magyarországon már este 7 órakor bezárnak a szavazókörök, az EP-választás előzetes eredményeit az uniós előírások alapján nem lehet közzétenni addig, amíg az unióban minden szavazókört be nem zárnak. Vagyis a magyarországi előzetes eredmények közlésével is meg kell várnia a Nemzeti Választási Irodának, hogy este 11 órakor bezárjanak az olaszországi szavazóhelyiségek.
Az EP-választás összeurópai adatai vasárnap estétől folyamatosan frissülnek majd a https://results.elections.europa.eu/hu/ weboldalon, például az előzetes becslésekkel, esetleges exit-pollokkal, majd előzetes eredményekkel.
Az EP közlése szerint azon hat ország esetében, ahol a választások június 9-e előtt zajlottak le - Ausztria, Ciprus, Németország, Görögország, Málta, Hollandia -, a nemzeti előrejelzéseket, illetve becsléseket a legkorábban vasárnap, közép-európai idő szerint 18.15-től teszik közzé, majd a honlapon óránként frissítések jelennek meg azon országok esetében, ahol a szavazás lezárult, és ahol az exit-pollok vagy tagállami előzetes becslések rendelkezésre állnak.
Az új parlament összetételére vonatkozó első becslés 20.15 után jelenik meg, ezt a tagállami becslések, az exit-pollok és a választások előtti szavazási szándékok alapján állítják össze.
A tagállamok választási szervei este 11 óra után hozhatják nyilvánosságra a hivatalos, előzetes eredményeket, így az első tagállami becslések és az addigra elérhető előzetes tagállami eredmények alapján az EP 23.15-kor közli a választás első összeurópai előzetes eredményét. Ekkor teszik közzé a várható mandátummegoszlást is.
Ezután a parlament szolgálatai a nemzeti hatóságoktól kapott információk alapján frissített előrejelzéseket adnak ki, az utolsó előrejelzés hétfőn, körülbelül éjjel 1 órakor várható.
15:40 - 15 óráig a szavazók 42,04 százaléka járult urnához
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 42,04 százaléka (3 310 686 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, a 2010-es választáson 31,47 százaléka, tíz évvel ezelőtt 30,11 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 34,69 százaléka voksolt 15 óráig.
A 2004-es EP-választáson 25,50 százalék, a 2009-es választáson 24,09 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 19,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,52 százalék voksolt 15 óráig.
A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
13:39 - A szavazók egyharmada voksolt 13 óráig
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 33,14 százaléka (2 609 173 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Az 1998-as önkormányzati választáson 22,66 százalék, a 2002-es választáson 26,33 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 26,98 százaléka, a 2010-es választáson 23,68 százaléka, tíz évvel ezelőtt 23,53 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 26,60 százaléka voksolt 13 óráig.
A 2004-es EP-választáson 19,90 százalék, a 2009-es választáson 19,40 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 15,90 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 24,01 százalék voksolt 13 óráig. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
12:40 - Így állnak fel a vármegyei közgyűlések
A vármegyei választókerületben listát az a jelölőszervezet állíthatott, amely a választókerület választópolgárai 0,5 százalékának az ajánlását összegyűjtötte. Azok a jelölőszervezetek, amelyek a megyei választókerületben lévő települések választópolgárai 1 százalékának, de legalább 2000 választópolgárnak a közös ajánlását összegyűjtötték, közös megyei listát állíthattak. A választáson 108 vármegyei listát vettek nyilvántartásba a területi választási bizottságok, a listákon 612 jelölttel. Öt évvel ezelőtt 104 lista volt 1854 jelölttel. (MTI)
11:45 - Kitart a szavazókedv: 11 óráig a választók 22,89 százaléka szavazott
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 22,89 százaléka (1 802 332 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Az 1998-as önkormányzati választáson 15,51 százalék, a 2002-es választáson 17,91 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 18,53 százaléka, a 2010-es választáson 16,31 százaléka, tíz évvel ezelőtt 16,50 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 18,25 százaléka voksolt 11 óráig.
A 2004-es EP-választáson 13,75 százalék, a 2009-es választáson 13,77 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 11,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 17,16 százalék voksolt 11 óráig. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
10:30 - Orbán Viktor: a választás tétje összeurópai: háború vagy béke
Ez az első olyan európai választás, amikor van egy olyan téma, amely áthúzódik a tagállamok szinte mindegyikén: mindegyik országban a háborúról szól a kampány, ez most összeurópai kérdés - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, miután leadta voksait az európai parlamenti és önkormányzati választáson a főváros XII. kerületében.
Újságírói kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy két lépésben lehet eljutni az ukrajnai békéig. Először ma meg kell nyerni Európában ezt a választást, melynek eredményét indokolt lesz úgy értelmezni, hogy az európai emberek véleményt mondhattak a háborúról és a békéről.
Ez a munka egyik fele, a másik felét pedig a békét akaró amerikai embereknek kell elvégezniük az amerikai elnökválasztáson - tette hozzá.
09:59 - A választók tizede már leadta a voksát
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 9,98 százaléka (785 546 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Az 1998-as önkormányzati választáson 5,05 százalék, a 2002-es választáson 6,42 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 7,70 százaléka, a 2010-es választáson 6,60 százaléka, tíz évvel ezelőtt 6,97 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 7,20 százaléka voksolt 9 óráig.
A 2004-es EP-választáson 5,45 százalék, a 2009-es választáson 6,03 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 5,25 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 7,78 százalék voksolt 9 óráig. Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
09:24 - Deutsch Tamás már szavazott
A Fidesz-KDNP EP-listavezetője arra számít, hogy az európai parlamenti választáson a magyar emberek megállíthatják a háborúpárti törekvéseket, és a 2 milliót is meghaladhatja a békepárti szavazatok száma.
Deutsch Tamás történelminek nevezte a választást, hangsúlyozva, hogy ötödik alkalommal van módja a magyaroknak európai parlamenti képviselőket választani, és az emberek most a háború és béke kérdésében dönthetnek. Úgy értékelt, a magyar politikai élet világosan tagolódik: a Fidesz és a KDNP képviseli "a magyar polgárok milliói által vallott békepárti álláspontot", a kormánypártokon kívül "mindenki háborúpárti álláspontot képvisel".
A jelenlegi helyzetet nagyon súlyosnak ítélte, mert szerinte az európai vezetők döntő többsége egyre nagyobb sebességgel masírozik a háború felé. "Az előttünk álló hetek, hónapok történései fogják meghatározni, hogy Európa hadviselő félként belesodródik-e, belelép-e az Ukrajnában zajló háborúba" - mondta, hozzátéve, hogy ezt meg kell akadályozni.
08:50
Öt éve a kormánypártok több megyei jogú város vezetését elveszítették. Most több megyeszékhelyen is visszavághatnak, miután a ciklus során felbomlott az ellenzéki összefogás. Ilyen csatatér lehet a mai választáson Miskolc, Salgótarján és Eger.
08:05 - Többen szavaznak, mint öt éve
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,88 százaléka (148 427 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Az 1998-as önkormányzati választáson 0,93 százalék, a 2002-es választáson 0,92 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1,12 százaléka, a 2010-es választáson 0,99 százaléka, tíz évvel ezelőtt 1,06 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 1,12 százaléka voksolt 7 óráig.
A 2004-es EP-választáson 0,90 százalék, a 2009-es választáson 1,07 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 0,96 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 1,48 százalék voksolt 7 óráig. Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján. (MTI)
7:54
Az önkormányzati választásokon a legnagyobb figyelem a főpolgármesteri székért folyó küzdelmet övezi. Szentkirályi Alexandra visszalépése után három jelölt maradt állva, a küzdelem a baloldali pártok által támogatott Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester és az LMP támogatásával induló Vitézy Dávid között dőlhet el. Utóbbi támogatására szólított fel a kormánypártok visszalépett főpolgármester-jelöltje.
7:35
A magyarországi választások tétjéről és esélyeiről itt írtunk korábban.
7:14 - Ezt jósolják a közvélemény-kutatók
A kormánypártok fölényes győzelmét jósolják az EP-választások előtti utolsó felmérések. A Fidesz-KDNP 11-13 mandátumra számíthat, a Tisza Párt várhatóan 6-7, a DK-MSZP-Párbeszéd összefogás 2 képviselőt küldhet Brüsszelbe. A bejutási küszöb körül áll a Mi Hazánk, a Momentum és a Kutyapárt.
6:58 - Mindenhol rendben megkezdődött a voksolás
Valamennyi szavazókör rendben megnyílt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel az MTI-vel. Mucsi Tamás azt mondta: mind a 10 119 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az elsőként szavazó választópolgárok mindenhol leadhatták szavazatukat. Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást. A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz - tette hozzá.
- Az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson kis mértékben eltérő a szavazásra jogosultak köre.
- Az önkormányzati választásra 7 millió 850 ezer választópolgárt várnak a 10 119 magyarországi szavazókörben este 7 óráig. Az európai parlamenti voksoláson a magyarországi szavazókörökben, a 147 külképviseleten és levélben ennél kevesebben, mintegy 7 millió 800 ezren szavazhatnak. A nemzetiségi névjegyzékbe regisztrált 345 633 választó pedig szavazhat a nemzetiségi választáson.
- A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.
- A szavazókörök zárása követően a helyi önkormányzati és nemzetiségi választás eredményeinek közlését - a szavazólapok feldolgozottságának függvényében - várhatóan 20 órától kezdi meg az NVI a www.valasztas.hu oldalon, az EP-választás nem hivatalos, előzetes eredményeit azonban csak este 11 órakor hozhatja nyilvánosságra, miután az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött a szavazás.
