Júniusi erőpróbák
Június 9-én Magyarországon egyidőben tartják az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat. A helyi küzdelmek mellett a júniusi erőpróbának komoly tétet ad a növekvő háborús fenyegetettség és a nem szűnő migrációs nyomás.
Az elmúlt két évtizedben déli szomszédunkban az EP-választásokon kontinentális összevetésben is kiugróan sikeresen szerepelt a Fidesz-KDNP pártszövetség. Magyarország uniós csatlakozása óta a jelenlegi kormánypártok valamennyi európai parlamenti választást megnyerték, 2004 kivételével ráadásul minden alkalommal abszolút többséget szereztek. Hasonló diadalmenetet az öreg kontinensen csak a máltai Munkáspárt tud felmutatni, de a szigetországban kétpártrendszer működik, amelyben a győztes párt magától értetődően végez 50 százalék fölött.
Korábban ugyanebben a közegben hasonló várakozás övezte a 2014-ben nagyot hasaló Bajnai Gordont, vagy éppen a 2022-es választások csúfos ellenzéki bukásának útját kikövező Márki-Zay Pétert is. A kegyelmi ügy következtében a kormánypártok európai listavezetői helyéről lemondani kényszerülő Varga Judit exférje kétségkívül számára kedvező pillanatban robbant be a magyar nyilvánosságba, és váltotta át az így kapott figyelmet politikusi szerepre.
Frissen átvett pártja, amellyel már a júniusi EP-választásokon is rajthoz áll, a felmérések szerint ugyan a kormánypártok pozícióit érdemben nem fenyegeti, de esélyes arra, hogy átrendezze az ellenzéki térfelet. Magyar Péter felbukkanásának legnagyobb kárvallottja az öt évvel ezelőtti európai parlamenti voksoláson két mandátumot bezsebelő Momentum lehet – Donáth Anna és Cseh Katalin idén júniusban könnyen elveszítheti a képviselői székét.
Miközben a magyarországi közvélemény egy részének figyelmét leköti az ellenzéki pártok helyezkedése, fontos hangsúlyozni, az idei EP-választásoknak a korábbi hasonló voksolásokhoz képest jóval nagyobb tétje van. A szomszédságunkban zajló háború és a Brüsszelből hallatszódó egyre hangosabb kardcsörtetés ugyanis mind közelebb hozza egy pusztító világégés veszélyét.
A Fidesz-KDNP múlt pénteki kampánynyitóján jóváhagyott választási manifesztum rögzíti, hogy a magyar kormánypártok az európai színtéren a háborús pszichózissal szemben a békepártiságot, az illegális migrációt feltartóztatni képtelen uniós intézkedések helyett a felelős menekültpolitikát, a társadalom szövetét szétbontó woke-őrület ellenében pedig a családok megerősítését képviselik. A magyar kormánypártok a júniusi EP-választások után ezekhez a törekvésekhez keresnek európai partnereket egy olyan politikai térben, amelyben a centrum felé tolódó Néppárt és a progresszív liberálisokkal egy gyékényen áruló balközép kárára jó eséllyel megerősödhetnek a szuverenista jobboldali pártok.
A helyi önkormányzatokért zajló versenyfutásban, szemben az EP-választásokkal, nem vagy kevésbé érvényesül a Magyar Péter-jelenség. A kormánypártok riválisai így 2019-hez hasonlóan jórászt ismét a parlamenti ellenzéki pártok lesznek, azzal a megszorítással, hogy a főváros néhány kerületében a Kutyapárt is beleszólhat a küzdelembe.
Szentkirályi legnagyobb riválisai a „Gyurcsány-koalíció” által támogatott Karácsony Gergely és az LMP jelöltjeként rajthoz álló Vitézy Dávid lesznek. A felmérések egyelőre a hivatalban lévő főpolgármester előnyét jósolják, azonban a közgyűlési többség már a kampány elején elfogyni látszik Karácsony mögött.
A DK, az MSZP és Párbeszéd által felállított „Gyurcsány-koalíció” önmagában aligha lesz képes megszerezni a közgyűlési mandátumok többségét. Ha Magyar Péter Tisza Pártja a fővárosban nem áll rajtkőre, a viccpártból, legalábbis Budapesten, komoly politikai tényezővé váló Magyar Kétfarkú Kutya Párt könnyen a harmadik erővé válhat a Fővárosi Közgyűlésben, és ugyancsak jó eséllyel pályázik közgyűlési mandátumokra a Mi Hazánk Mozgalom, és akár a Vitézy mögé felsorakozó LMP is.
A Fidesz-KDNP pártszövetség öt éve masszív pozíciókat szerzett a közepes és kisebb népességű városi rangú településeken, és az általában a független jelöltek által uralt falvakban is számos helyen választottak kormánypárti polgármestert. A 2022-es parlamenti választások eredményei is azt mutatták, hogy a Fidesz-KDNP éppen a kisebb településeken a legerősebb, a nagyvárosokon kívül a parlamenti ellenzék pártjai alig-alig rúgnak labdába.
Mindez azt valószínűsíti, hogy a kormánypártok a 2019-ben megszerzett pozícióikat idén is megőrzik, vagy esetenként még bővíteni is tudják azokat. Hasonlóképpen jó eséllyel várható idén június 9-én is, hogy a megyei közgyűlésekben ismét masszív Fideszes fölény alakul ki, vagyis a voksolás visszaigazolja majd, hogy a vidéki Magyarország szilárdan a kormánypártok mögött áll.
Megjelent a Magyar7 2024/17. számában.
