Kárpátaljai újságíró Kijev Magyarországot bíráló lépéseiről: Érthetetlen, miért keres újabb ellenséget az ukrán vezetés
Dunda Györgyöt, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatóját a második hónapjába lépő ukrajnai háború kilátásairól, a béke esélyeiről, a kárpátaljai magyarság helyzetéről és a kijevi vezetés Budapestet bíráló megjegyzéseiről kérdeztük.
Dunda Györggyel legutóbb a háború kirobbanását követő napokban beszélgettünk. A kárpátaljai újságíró akkor azt hangsúlyozta, a helyi magyar közösség legnagyobb félelme a katonakorú férfiak besorozása. A négy hete tartó háború számos megpróbáltatással járt, s az utóbbi napokban ismételten megszaporodtak a hírek arról, hogy egyre több behívót küldenek ki a helyi magyaroknak. Dunda György kérdésünkre megerősítette a folytatódó besorozásokról szóló értesüléseket. Az újságíró elmondta,
az utóbbi napokban az Ukrajnában regionális védelmi feladatokat ellátó területvédelmi erők kötelékébe soroztak be nagyobb számban kárpátaljai magyarokat.
Dunda arra a kérdésünkre, február 24-e, a háború kirobbanása óta hány kárpátaljai magyar hagyta el a szülőföldjét, pontos számot nem tudott mondani. Ilyen adattal a háborús helyzetben nem rendelkeznek a kárpátaljai magyar szervezetek, de az újabb menekülthullámmal kapcsolatos becslések nagyon elkeserítőek.
Dunda szerint az utóbbi hetekben mintegy 30 ezer kárpátaljai magyar menekülhetett el a háború elől, s ezzel jó eséllyel a lélektani százezres határ alá csökkenhetett a helyi magyar közösség létszáma.
Az újságíró arra is kitért, az Ukrajna belső területeiről menekülők tartós letelepülésével felborulhatnak az etnikai arányok Kárpátalján. Dunda György elmondta, az utóbbi hetekben nagy számban érkeztek a háború sújtotta területekről menekültek Kárpátaljára, akik nem mentek tovább a szomszédos országokba. Az újságíró szerint ez azzal magyarázható, hogy Kárpátalján viszonylagos béke uralkodik, a háború közvetlen hatásai nem érintették a megyét. Dunda hozzátette,
Az elhúzódó háború egyre nehezebb helyzetbe hozza kárpátaljai magyarokat – s bár Dunda szerint
pozitív hír, hogy folyamatosan zajlanak a béketárgyalások, de közeli megegyezés nem várható.
Az újságíró hozzátette, Ukrajna jövőbeli semlegessége kapcsán már közeledtek az álláspontok, s nem zárható ki az sem, hogy az orosz nyelvnek különleges státuszt adna a kijevi vezetés. Ennek lehetőségéről Zelenszkij elnök is beszélt a közelmúltban – emlékeztetett Dunda, aki szerint viszont elképzelhetetlen, hogy a kijevi kormány lemondjon a Krímről vagy a Donbász térségéről. Az újságíró szerint egy ilyen feltételekkel kötött békemegállapodás a kijevi vezetés azonnali bukásával járna.
Gyors megállapodás ezért aligha remélhető – tette hozzá Dunda, aki szerint a jelenlegi patthelyzetet legfeljebb egy népszavazással lehetne feloldani, ami mégiscsak jóváhagyná a békefeltételeket. Egy ilyen referendum lebonyolítása azonban a háborús körülmények között szinte kivitelezhetetlen, Moszkva pedig a fegyverszünetet a békefeltételek elfogadásához köti.
Az újságíró szerint jelenleg nem látszik, hogyan lehetne feloldani a patthelyzetet, s mielőbb lezárni a háborút.
A kárpátaljai magyarság helyzetét tovább nehezíti a Budapest és Kijev között kialakult diplomáciai feszültség. Az újságíró az utóbbi napokban Budapest címére megfogalmazott ukrán bírálatokra úgy reagált, érthetetlen miért keres újabb ellenséget a kijevi vezetés. Dunda hozzátette, szerencsére az ukrán politikai elit nem egységes a magyarellenes hangulatkeltésben. Az újságíró arra emlékeztett,
