Harminc éve alakult meg az első szabadon választott Országgyűlés
A harminc évvel ezelőtti első szabad választást, az első szabadon választott parlament és kormány megalakulását övező várakozások nem teljesültek - állítja Lánczi Tamás.
A politológus erről az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában beszélt, annak kapcsán, hogy harminc éve, 1990. május 2-án ült össze a rendszerváltás utáni első, szabadon választott Országgyűlés.
A demokrácia másként működött, mint ahogy azt várták, nem hozta el az országnak a remélt nyugati jólétet.
Az első éles vita már 1990 júniusában kirobbant a címerről, az őszi taxisblokád pedig alapjaiban rázta meg az új politikai rendszert. Antall József, az első szabadon választott kormány miniszterelnöke az ideológiailag azonos alapokon álló pártokból kovácsolt jobbközép kormánykoalíciót, ám az MDF, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Párt között, illetve a pártokon belül is komoly ellentétek alakultak ki - idézte fel a szakember.
Hozzátette: az egész összeomló kommunista gazdaság, a másfélmillió megszűnt munkahely és a hatalmas államadóság az MDF-kormány nyakába szakadt,
miközben a békés, az elitek által lebonyolított rendszerváltás során az állampárti elit átmenthette hatalmi pozícióit például a gazdaságban és a titkosszolgálati szférában, így a következő választáson 1994-ben már az utódpárti MSZP térhetett vissza a hatalomba. Ez volt az általános a volt szocialista országokban, a rendszerváltás gazdasági összeomlással járt és a posztkommunista elitek hamar visszatérhettek a hatalomba - összegzett a politológus.