A komáromi nagygyűlés egyik fő szervezőjét kérdeztük a harminc évvel ezelőtti eseményről és arról, lát-e esélyt a folytatásra.
A demokráciához és intézményeinek helyes működéséhez felelősségteljes polgárokra, politikusokra és a társadalom aktív közreműködésére van szükség.
Zuzana Čaputová a rendszerváltás évfordulója kapcsán emlékeztetett, ha elveszítjük a szabadságunkat, csak áldozatok árán tudjuk visszaszerezni azt.
Az 1989-es rendszerváltozás szimbolikusan november 17-éhez kötődik, de természetesen nem egyetlen nap alatt játszódott le.
1987-1989 között egy neves fotós, Tibor Andrejčák tevékenykedett a Galántai járásban.
A bevonulás, s majd a későbbi kivonulás hátterének részleteibe avat be bennünket a kitűnő történész, Vajda Barnabás, a komáromi Selye János Egyetem docense.
Cseh Tamás halála óta másképpen szól a Tangó, a Budapest, a Csönded vagyok és a többi, de a keserédes dalok máig furcsán ismerősek.
Harminc éve, 1990. május 2-án ült össze a rendszerváltás utáni első, szabadon választott Országgyűlés.
Szabó Rezső szót kért és kiment a pulpitushoz, egy széket vitt magával, felállt rá és levette Gustáv Husák akkor még hivatalban lévő köztársasági elnök képét a falról, azzal, hogy ennek a korszaknak vége, ezt lezártnak tekinti.
A rendszerváltás 30. évfordulója kapcsán alig említették, milyen sokat tettek a magyarok a forradalom idején.
A bársonyos forradalmat Pozsonyban is a diákok indították el.
Igaz, hogy bársonyos volt, de mégiscsak forradalom.
Az 1989-es csehszlovákiai rendszerváltás, nemzetközileg ismertebb nevén a bársonyos forradalom egy omladozó rendszer lezárása volt, bár az emberek jó része elképzelhetetlennek tartotta, hogy a szocialista berendezkedés napok alatt összedőljön.