A magyar ellenzék nem támogatta a veszélyhelyzet meghosszabbítását
Jövő héten már a kormánypárti szavazatok is elégségesek lesznek az előterjesztés elfogadásához.
A veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló kormányjavaslat 137 igen, 52 nem ellenében nem kapott 4/5-ös támogatást.
A törvényjavaslat sürgős, házszabálytól eltérő, kivételes eljárásban történő tárgyalásához és keddi elfogadásához erre lett volna szükség a magyar Országgyűlésben.
A kormány a vészhelyzet meghosszabbítását, s ezzel a rendeleti kormányzást időkorlát nélkül kezdeményezte, az ellenzéki pártok csak meghatározott időre szóló felhatalmazást szavaztak volna meg.
A különleges jogrend tervezett bevezetésével kapcsolatban Király Miklós konzervatív jogtudós, az ELTE egyetemi tanára (még a parlamenti szavazás előtt) arra hívta fel a figyelmet, hogy
bár a végrehajtó hatalom gyors és hatékony cselekvését feltétlenül biztosítani kell vész idején (szerinte a koronavírus-járvány ilyen helyzet), de „az Országgyűlés egyszerűen nem mondhat le határozatlan időre a végrehajtó hatalom rendszeres ellenőrzéséről és döntéseinek jóváhagyásáról”, hiszen „ez alapvető alkotmányos szerepének feláldozását, feladását jelentené.”
Király Miklós szerint ezért a törvényjavaslatot indokolt lett volna akként módosítani, hogy „az Országgyűlés a kormányrendeletek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig, de legfeljebb hat hónappal meghosszabbítja.”
„A hat hónapos időbeli korlátot nem lehet túllépni. Amennyiben a veszélyhelyzet még hat hónap elmúltával is fennállna, a Kormány újólag kezdeményezheti a különleges jogrend hosszabbítását. Az Országgyűlés által adott hat hónapos időszak tehát megismételhető, amennyiben a veszélyhelyzet továbbra is igényli a különleges jogrendet” – írja a jogtudós, aki a mai helyzetet egy ókori példával is illusztrálta.
– írta Király Miklós.
