Dunda György: Kijevet sürgeti az idő, hogy végre rendezze a kárpátaljai magyarok jogait

“Az Ungvárt, Munkácsot és több más települést ért május közepi dróntámadás óta az emberek másként reagálnak a légiriadókra, sokkal körültekintőbbek. Akarva-akaratlanul összerezzen az ember arra a kérdésre, vajon újabb támadás érheti-e Kárpátalját, hiszen naponta több száz orosz drón vesz célba ukrajnai célpontokat, egyre gyakrabban az ország nyugati részében.

Most már Kárpátaljáról sem mondható el feltétlenül, hogy itt biztonságban vagyunk, emiatt feszültebb a légkör. Eddig legyintettünk, hogy óvóhelyre kellene menni a légiriadó idején, most azért sokan kitakarították az óvóhelyeket”

- hangsúlyozta Dunda György.

Voltak olyan találgatások, amelyek az orosz dróntámadást a magyarországi kormányváltassal hozták összefüggésbe. Az újságíró ennek kapcsán megjegyezte, “nem lehet tudni, az oroszokat mi motiválja, amikor kiválasztják a célpontokat, esetünkben Kárpátalján.

Ne felejtsük el, a legnagyobb Kárpátalját ért támadás még tavaly nyáron, jóval az április 12-i magyarországi választások előtt történt, egy munkácsi üzemet ért rakétamádás, és ott hatalmas volt a pusztítás, sérültekről is érkezett jelentés. Hála Istennek, a május 13-i támadás azóta nem ismétlődött meg, és csak remélni tudjuk, hogy Kárpátalja, ahogy eddig, úgy ezután is kimarad a célpontok közül”.

Megkérdeztük

2025. augusztus 21., 17:22

Dunda György: Kárpátalján azt reméljük, nem lesz több támadás

A Munkácsot ért orosz rakétatámadás következményeiről kérdeztük Dunda Györgyöt, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatóját.

Dunda György emlékeztetett, “több magyarázat született arra, miért nem vették célba az oroszok Kárpátalját, a politikai kapcsolatok csak egyik volt ezek közül. Sokan azt emelték ki, Kárpátalján nincs olyan kritikus infrastruktúra, amely megérne az oroszoknak egy többmillió dolláros rakétát ide irányítani. A szomszédos megyékben azonban több ilyen célpont is van, az ország legnagyobb gáztározója, illetve energetikai létesítmények egész sora. Kárpátalján adott esetben egy-egy nagyobb üzemet vehetnek célba, ahogy az tavaly nyáron Munkácson történt”.

A kárpátaljai magyaroktól elvett jogok visszaadása a magyar-ukrán viszony rendezésének kulcsa

A Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója aláhúzta,

a legfontosabb kérdés, mi lesz a magyar-ukrán kapcsolatokkal, hiszen ez a Kárpátalján élő magyarok helyzetét alapvetően befolyásolja. A magyar közösségnek mindig is az volt az érdeke, hogy partneri, kiegyensúlyozott legyen a két ország viszonya. Sajnos 2014-et követően a magyar kisebbség jogait szűkítő intézkedések következtében negatív spirálba került az államközi viszony.

Ugyan voltak próbálkozások, hogy javítsanak a kétoldalú kapcsolatokon, ilyen volt 2024 januárjában a 11 pontos javaslatcsomag, de az volt érezhető, hogy Kijev részéről nincs meg a kellő politikai szándék, hogy a kárpátaljai magyarságnak fájó kérdéseket rendezzék. Miközben egészen döbbenetes módon elmérgesedett a magyar-ukrán viszony, jól érzékelhető volt, hogy a magyarországi választásokig már nincs érdemi esély a kapcsolatok helyrehozatalára. Az április 12-i választás kimenetele azonban merőben megváltoztatta a helyzetet”.

Interjú

2024. január 30., 14:17

Visszakaphatják-e a kárpátaljai magyarok a 2015 után elvett jogaikat? Dunda Györgyöt kérdeztük

A magyar-ukrán kapcsolatokról, a kárpátaljai magyarság helyzetéről és a kijevi vezetést megosztó egyre élesebb vitákról kérdeztük a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatóját.

Dunda hozzátette,

mindenféleképpen biztató, hogy ismét tárgyalnak a felek. A részletekről nem lehet tudni, mivel teljes hírzárlat övezi a tárgyalásokat. Elviekben jó, hogy zárt ajtók mögött zajlik az egyeztetés, a politika így nem tudja a maga szempontjai szerint minősíteni a kiszivárgó híreket, és így valóban a munkára, a megoldandó kérdésekre tudnak koncentrálni a felek.

Az ukrán és a magyar szakértők mellett a tárgyalóasztalnál ott ülnek a kárpátaljai magyarság képviseletében a KMKSZ és az UMDSZ, illetve a történelmi egyházak képviselői és oktatási szakemberek is. A fő cél az, hogy egy olyan jellegű megállapodást hozzanak tető alá, amely mindkét fél és a kárpátaljai magyarság számára is elfogadható.

Az újságíró emlékeztetett,

az előző magyar kormány ahhoz kötötte a megállapodást Kijevvel, hogy az elfogadható legyen a kárpátaljai magyarság számára, örvendetes, hogy az új budapesti kormány ugyanezt követi. Magyar Péter kijelentette, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának támogatása attól függ, hogy Kijev visszaadja-e a kárpátaljai magyarság korábban csorbított jogait.

Elsősorban Kijevnek jól felfogott érdeke, hogy ukrán részről végre valahára meglegyen a politikai szándék, hogy rendezzék a magyar közösség oktatási, kulturális és nyelvhasználati jogait. Ettől függ, hogy megnyílhat-e a júniusi EU-csúcson a csatlakozási tárgyalások első köre Kijev előtt”.

Dunda György aláhúzta, “ahhoz, hogy valódi elmozdulásról beszélhessünk a két ország viszonyában, szükség lenne egy Zelenszkij-Magyar Péter találkozóra. Jól érzékelhető viszont, hogy ez a találkozó csak akkor fog megvalósulni, ha a kisebbségi jogok visszaállítását garantáló 11 pont kérdését sikerül megnyugatóan rendezni. Az uniós csúcs közelsége most egyértelműen Ukrajnát sürgeti, hogy a két vezető találkozója lehetőleg minél hamarabb létrejöjjön”.

Megosztás

Címkék