Brüsszeli incidens: nem engedték felszólalni Gubík Lászlót - az Európai Parlamentben a lex Benešről
Az Európai Parlament egyik legbefolyásosabb bizottságának, az Állampolgári Jogi, Belügyi és Igazságügyi Bizottságnak (LIBE) szerdán tartott ülésén a napirendi pontok között szerepelt a szlovákiai Büntető Törvénykönyv módosításából eredő jogállamisági és alapvető jogokkal kapcsolatos kockázatok, valamint a háború utáni, kollektív felelősségen alapuló jogszabályok (a Beneš-dekrétumok) további alkalmazásának megvitatása.
Már korábban tudható volt, hogy a bizottság előtt három szlovákiai jogvédő szólal majd meg beszámolóval, akik között ott volt Fiala-Butora János nemzetközi jogász, a Galwayi Egyetem oktatója, továbbá Kamilla Gunišová és Katarína Medľová kutatók és emberi jogi szakértők.
Ahogy azt Gál Kinga európai parlamenti képviselő közzétette, a Patrióták képviselőcsoportja javasolta, hogy Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke is szót kapjon a mai szlovák jogállamisági vitán a Bel- és Igazságügyi Bizottságban. A nagy frakciók, köztük a Tisza európai parlamenti frakciója ezt megakadályozta – számolt be erről a közösségi hálón Gál Kinga és hozzátette, hogy a felvidéki magyar közösség legitim vezetőjének jelenléte hitelesítette volna a vitát.
A vitán megfigyelőként részt vett Bugár Viktor szakjogász is, aki már hosszú évek óta önerőből kutatja a Beneš-dekrétumok napjainkban történő hatósági újraélesztését. Őt arra kértük, röviden mondja el benyomásait a szerdai brüsszeli ülésről. Az ismert jogász a Ma7-nek elmondta, kis csapatukat, amelynek tagja volt Keszegh Tünde, a Bosits-ügyben eljáró ügyvéd is, Fiala-Butora János képviselte a bizottsági ülésen megjelent európai parlamenti képviselők és más érdeklődők előtt. Bugár hangsúlyozta, Fiala-Butorának mindössze öt perc állt a rendelkezésére, hogy ismertesse és összefoglalja azt a hosszú folyamatot, amely elvezetett a dekrétumok alapján történő utókonfiskációkhoz, illetve a Büntető törvénykönyv tavaly év végi módosításához.
Bugár szerint a rövid időkeret ellenére Fiala-Butora frappánsan és közérthetően megoldotta a csak pár percnyi beszédre lehetőséget adó feladatot. Bugár azt is kiemelte, hogy immár nem csak a szlovákiai vagy a magyarországi képviselőket lehetett látni és hallani az ülés során, hanem a téma iránt már érdeklődést mutatták más országok képviselői is.
Ezt mindenképpen sikerként kell elkönyvelni, hiszen öt-hat évvel ezelőtt, amikor a ma7.sk, Bugár Viktor közreműködésével is először kezdett el foglalkozni a földelkobzásokkal, ki gondolta volna, hogy egyszer majd az Európai Unió parlamentjének falain belülre kerül a szlovákiai magyarság végső kiszipolyozását jelentő téma, amelyhez most már olyan alkotmányos jogok megsértése is járul, mint a szólásszabadság korlátozása és a dekrétumokat megkérdőjelező szabad véleménynyilvánítás 6 hónap börtönnel történő büntetése.
Bugár Viktor azonban óva intett attól, hogy azt higgyük, az uniós bizottsági meghallgatás és vita azonnali gyógyírt jelent a bajokra, ez csalóka ábránd lenne. Amiben bízhatunk, hangsúlyozta a jogász, az az EU figyelmének folyamatos fenntartása, hiszen immár alapjogok megsértése is fennáll, illetve elvárható, hogy a folyamatosan erősödő negatív megállapítások hatására konkrét lépeseket tesz a kialakult helyzet megoldása érdekében.
"A Fidesz kezdeményezte, hogy a LIBE-bizottságban meghallgathassák a felvidéki magyarság politikai vezetőjét is. Egy hete kaptam arról értesítést, hogy ez nem fog megvalósulni. Hogy erről ki döntött, erről nem tájékoztattak, csak arról, hogy a bizottság ülésén nem szólalhatok fel.
- hangsúlyozta Gubík László.
A Magyar Szövetség elnöke hozzátette, "az ülésen nem vettem részt, meg se próbáltam bemenni, pártelnökként nem teszem ki magam ilyen helyzetnek. Fontosnak éreztem viszont a brüsszeli jelenlétemmel támogatni a szakértők munkáját, illetve itt azért sok helyen el lehetett mondani az álláspontunkat, gyakorlatilag a teljes magyarországi spektrummal együtt. A Fidesszel formálisan, a többiekkel informálisan, de a DK-t vegyük ki ebből a képletből. Gál Kingával közös sajtótájékoztatót is tartottunk. Amit még szeretnék, bár egyelőre nem jött össze, hogy a szintén Brüsszelben tartózkodó Ján Maroszsal (a Szlovák Földalap korábbi vezérigazgatója – a szerk. megj.) találkozzunk".
