A pápalátogatásról – katolikusként vagy magyarként?
A járvány miatt a tervezettnél egy évvel később, idén szeptember 5. és 12. között tartják meg Budapesten az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK). Az eseményre Áder János köztársasági elnök és Erdő Péter bíboros meghívta Ferenc pápát, aki a meghívást elfogadta, és részt vesz a kongresszus szeptember 12-i záró szentmiséjén. Az úgynevezett Statio Orbis, a városért és a világért bemutatott szentmise a rendezvénysorozat legünnepélyesebb eseménye, melyet maga a pápa pontifikál.
Nagy jelentősége van annak, hogy Ferenc pápa személyesen vesz részt a zárómisén, hiszen az Eucharisztikus Kongresszusokon általában a pápai legátus képviseli az egyházfőt.
Így volt ez legutóbb, a Fülöp-szigeteki Cebuban is, ahova Ferenc pápa videóüzenetet küldött.
Magyarországon 25 éve, 1996-ban volt legutóbb pápalátogatás, II. János Pál pápa akkor Pannonhalmára és Győrbe is ellátogatott. Most viszont sok magyar katolikus fenntartásokkal fogadja a pápa rövid, félnapos magyarországi látogatását és az azt követő hosszabb, háromnapos szlovákiai tartózkodását. A kettő együtt vegyes érzelmeket szül. Senkiben se merültek volna fel ilyen kétségek, ha a szentatya röpke budapesti látogatással tiszteli meg a kongresszust, utána pedig rögtön visszatér a Vatikánba. Azon se akadtak volna fel a magyar hívők, ha egy másik időpontban tesz háromnapos látogatást Szlovákiában. Bizonyára sokan jöttek volna át az anyaországból, hogy személyesen találkozhassanak vele.
A két országlátogatás így együtt viszont teljesen másról szól! Átpolitizálták a pápalátogatást, és nem kizárt a Vatikán részéről sem a jó ország, rossz ország megkülönböztetés szándéka!
Migránskérdésben és LGBTQ-ügyben Brüsszelhez hasonlóan a szentatya már a múltban is több kivetnivalót talált a magyarországi határozott álláspontban, mint a sokkal simulékonyabb szlovákban. Az erős magyarországi nemzeti politikai irányvonal nem csak Brüsszelnek szúr szemet, nem lehet túl vonzó az egységes katolikus világpolitikát képviselő egyházfő számára sem. Még nekünk, felvidéki magyar katolikus hívőknek is szólhat a pápa üzenete: gondoljuk meg elsődleges hovatartozásunkat, különösen most, a Felvidéket szlovák részről megkérdőjelező időkben! Nem gondolkodunk ezen!
Az anyaországi és felvidéki magyarok többsége pedig nem felejti, jól a szívébe zárta Mindszenthy hercegprímás szavait: „Először magyarnak születtem, csak azután kereszteltek katolikusnak”.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/33. számában.
