Méltóképpen ünnepelte 20. születésnapját a komáromi „gimis véndiákok baráti köre” - KÉPEKKEL
A Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre október 26-án az érdeklődőkkel megtelt dísztermében, észre - szívre egyaránt ható, nívós gálaműsorral emlékezett meg megalapításának 20. évfordulójáról.
„A múltban az a szép, hogy itt hever az asztalon: fényképek őrzik, levelek, könyvek… Bármikor visszalapozhatunk, újra átérezhetjük, hogyan is kezdődött egy-egy történet!” – ezzel az idézettel nyitotta meg a 20 év című, nyilvános gálát a műsorvezető, Farkas Adrianna gimnáziumi magyartanár.
Majd köszöntötte a jelenlevőket, köztük a meghívott vendégeket: Keszegh Bélát - Komárom polgármesterét, Tóth Konstantin atyát - a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium képviseletében, Hojka Jánost - a Tatai Gimnázium Öregdiákjai Egyesületének elnökét, Simon Gábort - a budapesti Szent István Gimnázium Öregdiák Baráti Körének elnökét, dr. Horváth Kingát – a Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánját és másokat. Azután felkérte a jubiláns baráti kör jelenlegi elnökét, Langschadl István mérnököt köszöntője megtartására.
Fontosnak tartják e sikeres gimnázium által képviselt értékek éltetését, és iskolájuknak szeretnének visszaadni valamit a szakmai tapasztalataik és kapcsolatrendszerük révén. Az eredeti céljaik megmaradtak: az iskola szellemi értékeinek megbecsülése és a hagyományok ápolása. Fő feladatuknak tekintik az iskolai élet színesítését, a diákok érdekeinek képviseletét, valamint a tanárok, az öregdiákok és a jelenlegi diákok közötti kapcsolat szorosabbra fűzését. Rendszeresen megjelentetik a Komáromi Öregdiák című hírlevelüket, amiből a távolabb élő öregdiákok is értesülhetnek a körrel kapcsolatos aktualitásokról.
Kissé később csatlakozott hozzájuk dr. Viola Pál nyugalmazott ideggyógyász-főorvos, aki aztán átvette az elnöki stafétabotot, kilenc éve pedig immár ő, Langschadl István végzi az elnöki munkát. Hozzáfűzte: az elnökség összetételéről mindig a tagság dönt. A gimnázium igazgatóságával közösen hagyományosan, minden év június első szombatján tartják meg a Komáromi Öregdiákok Nagytalálkozóját, amely az egykori Komáromi Bencés Gimnázium és a különböző nevű utódiskoláinak diákjait, valamint az ugyanott működő Pedagógiai Iskola hajdani növendékeit és tanárait kovácsolja egybe.
A továbbiakban Andruskó Imre direktor ünnepi köszöntője hangzott el.
- szögezte le. A gimnázium bencés múltját és azt is megemlítette, s mint köztudott: a tavalyi Selye 100 emlékév után, nemrég meghirdette a bencés emlékévet. Ugyanis e tanévben lesz 80 esztendeje annak, hogy megszűnt a tanítás a komáromi bencés gimnáziumban, amely a Selye gimi jogelődjének számított. Hozzátette: 1951 és 1960 között pedig az épületben 400 óvónő végzett, akik részt vettek a hazai magyar óvodahálózat újraindításánál, tehát megérdemlik azt, hogy rájuk is emlékezzünk.
„Sajnos, a törzset 1944-45-ben el akarták vágni a hatalom akkori urai, s itt mintegy hat évig nem lehetett megszólalni magyarul, de aztán ez volt az első olyan iskola, amely 1950-ben hazai magyar tannyelvű középiskolaként újraindult” – emlékeztetett.
Várszegi Asztrik, volt pannonhalmi bencés főapát egyik gondolatát is idézte: „Egy iskola nem a falaiban, hanem nevelőiben és tanítványaiban hordozza erejét”. A későbbi gálaműsorban ezt bizonyította, hogy a gimnáziumuknak is milyen ügyes, tehetséges diákjaik voltak és vannak. Az szintén elhangzott: nemrég testvériskolai látogatáson vettek részt a budapesti Szent István Gimnáziumban, ahol Hódsági Béla nyugalmazott tanár úr két érdekes gondolatot fogalmazott meg: „Azt mondta, hogy a munka fontos tulajdonsága az, hogy el kell végezni. Ez így igaz, s e gondolathoz kapcsolódva megköszönöm a volt diákjaiknak azt, hogy különböző területeken sikeres munkát végeztek – végeznek, ezzel a volt alma materük régi jó hírnevét is öregbítik, büszkék lehetünk rájuk”.
Aztán az említett 81 éves pesti pedagógus másik fontos mondatát idézte, aki arra sarkallt, hogy próbáljunk meg békességben, toleránsan együtt gondolkodni, együtt élni, szem előtt tartva: nem biztos, hogy az én igazságom a te igazságod, és ez fordítva is így igaz. Hozzátette:
A beszédek után következett a sokak szeméből könnyeket is kicsaló kultúrműsor, melyben előbb a jelenlegi gimanzisták léptek színpadra. A Naňo Nimród által vezetett CSAK zenekar (további tagjai: Fehér Eszter, Bukor Emőke Zsuzsanna, Nagy Kinga, Keserű Orsolya, Bresztyák Jázmin, Czibor Lea, Varga Máté Larion és Szeles Chloe) verses-dalos-zenés összeállítása szülőföld- és hazaszeretetre, emberségre sarkallt. Majd a Komáromi Jókai Színház két „öregdiák” színművésze: Hostomský Fanni és Szebellai Dániel a Babits Mihály költő és neje, Tanner Ilona alias Török Sophie közti kapcsolat kibontakozását és beteljesedését idézte fel.
Az azt követő zenei blokkban időközben kiváló művészekké vált, hajdani gimnazisták szórakoztatták a közönséget. Pfeiferlik Lajos énektanár, a Komáromi Művészeti Alapiskola (KMAI) igazgató-helyettese nép- és bordallal, valamint daljáték-részlettel örvendeztette meg a hallgatóságot. Zongorán kísérte Éder Kristóf zongoratanár.
A tehetséges fiú ezzel adott hálát azért, hogy ebben a gimnáziumban tanulhatott és érettségizhetett. Majd a KMAI gitárkvartettjétől egy hangulatos ír népdalt hallhattunk. Annak művészeti vezetője Moncz Miklós gitártanár, tagjai pedig az SJG diákjai: Hevesi Sámuel, Hevesi Dániel, Szabó András és Mózes Márton.
A továbbiakban Nagy Ferenc versmondó, a baráti kör egyik legaktívabb tagja Cselényi László Históriás énekével és Ady Endre Az Értől az Óceánig című költeményével tolmácsolt fontos üzeneteket. A kultúrműsor méltó záróakkordjaként a Fonogram-, Harmónia- és Külhoni Magyarságért-díjas népdalénekes, Korpás Éva két gyermekével, az orvosi pályát választó Lakatos Lilivel és a zenei pályára lépet Áronnal együtt kalotaszegi és zoboralji összeállítást mutatott be. Végül Langschadl István megköszönte a színpadra szólított szereplők közreműködését, akik a további vendégekkel együtt tortás-pezsgős ünnepi fogadáson vettek részt.
