Varga Mihály: A krízis egyben lehetőség is

Varga Mihály előadását helyzetelemzéssel kezdte. Szerinte az elmúlt tíz év arra volt elegendő, hogy felkészüljünk a következő válságra, és a magyar gazdaság mögött egy komoly átalakulás évtizede áll.

– ebben a tekintetben Varga kiemelte a foglalkoztatottak számát, illetve azt, hogy a kockázatokat sikerült csökkenteni. Ide értette a külföldi kézben lévő államadósság nagyságát, a külső nettó adósság csökkenését.

2020 első negyedéve Magyarországon még a növekedés jegyében telt, miközben az EU jónéhány országa már a járvány előtt is visszaeséssel küszködött. A második negyedévben már az összes EU-s ország zsugorodott, azok a leginkább, amelyek már az első negyedévben is visszaesésben voltak. Bár ez nem vigasztalja a magyar gazdaságpolitikát, hiszen

Magyarország is jelentős visszaesést produkált, és csak egy picit jobb a helyzet, mint az EU-átlag.

A világgazdaságot tekintve, az EU, az USA és Japán visszaesése hasonló, viszont a kínai adatok nehezen értelmezhetőek, hiszen ők az első negyedévben zuhantak, majd a második negyedévben kisebb emelkedést könyvelhettek el. Varga szerint nyilván ez a belső fogyasztás növekedése, illetve a költségvetési ösztönzők által elindított beruházások okozhatták, hiszen a világ többi része ekkor lejtmenetben volt.

Varga bemutatta a Pénzügyminisztérium heti gazdasági indexét, amely jóval gyorsabban mutatja meg a gazdaság állapotát, mint a statisztikai hivatal. Az index adataiból Varga azt vonta le, hogy két hibás következtetése volt a közgazdászoknak. Az egyik, hogy mi akkor is növekedni tudunk, ha a többiek zsugorodnak.

A másik hibás feltételezésnek azt a véleményt jelölte meg, hogy visszapattanás lehet. A visszapattanás biztosan nem lesz olyan, mint amikor egy gumilabda visszajön a betonról. Inkább egy folyamatos visszaépülésre, mellette keresletbővülésre számíthatunk. Ezt mutatják az ipari termelési adatok is, ami a V4 országaiban a gépjárműipar súlya miatt is jelentősen csökkent. A növekedési forrásaink, amelyek az elmúlt években az előnyünkre szolgáltak, most épp a hátrányunkká váltak.

Ebbe a sorba emelte az utóbbi években izmosodó turizmust, illetve a szolgáltatói szektort. Külön foglalkozott a vendéglátás lassú visszaépülésével, és megemlítette, hogy stratégiaváltásra is szükség lesz, például Budapest turizmusa esetében, amely alapvetően a külföldi vendégekre volt felépítve.

Fontos eredménynek tartotta, hogy a munkaerőpiacot stabilan tudták tartani, az elmúlt hetekben a munkanélküliek száma is csökkent. A jelenlegi 4,7-4,8%-os munkanélküliséget keresleti piacként határozta meg.

Kitért a növekvő adósságra, hiszen a fiskális ösztönzőknek működniük kell. Az elmúlt tíz évben csökkenteni tudták az államadósság mértékét, a hiányt kordában tudták tartani, de ebben a helyzetben, a kapacitások megőrzése és a munkahelymegtartás miatt fontos, hogy megmentsék ezt az évet is. Emiatt 5-6 évet lépnek vissza az adósságcsökkentés érdekében (76-78%-os szintre), de ez az ár szükséges, hogy a visszaépülés után a gazdaság működni tudjon. Az államháztartás idei hiányát mínusz 7-9 százalékosra becsülte.

Erősségnek nevezte annak biztosítékát, hogy finanszírozhatóak legyenek az állam által elindított programok. Ebben jelentős szerepe van az Adósságkezelő központban történt változásoknak, melyen keresztül a lakosság is jelentősebb szerephez juthat az államadósság finanszírozásában. Az elmúlt hetek is azt mutatják, hogy a lakosság jelentős összeget tud megtakarítani.

Az adósbesorolásban Magyarországnak nem javultak a pozíciói, de nem is romlottak, a tavaszi időszakban vártak volna felminősítéseket, de a járvány ezt áthúzta.

Varga Mihály elmondta, Magyarország nem marad el a gazdaságösztönző csomagok nagyságában. Arányosan csak Németország és Csehország előzi meg.

Nem tartja elégnek, hogy a pénzt csak belepumpáljuk a gazdaságba, annak minőségjavulást is kell hoznia, mert akkor hosszú távon romlani fog a versenyképesség és a növekedés szerkezete.

Varga Mihály szerint tavaszhoz képest megváltozott a társadalmi attitűd. Tavasszal az első számú ellenfél a vírus volt. Féltünk tőle, ha elkapjuk ésvajon meg tudnak-e gyógyítani. Ősszel ez a szempont már másodlagossá vált sokaknál, és inkább megjelent a munkahelyvesztéstől vagy a csődtől való félelem. Ezzel arra utalt, hogy a gazdaságpolitikának is rugalmasnak kell lennie, és a programok kialakításakor arra kell berendezkedni, hogy együtt kell élni a vírussal. A Pénzügyminisztérium szerint 2020 második negyedéve lehet a döntő időszak, lesz-e oltóanyag, és elkezdhetik-e az oltásokat, és elkezdődhet-e a visszarendeződés.

Rendelkezésre állnak mozgósítható tartalékok, az EU is nyitott ilyen forrásokat, másrészt azt érzékeli, hogy 2021-re az EU-s országok többsége nem fog visszatérni a 3%-os költségvetési hiány alá, és az ilyen mozgástér Magyarországot is segítheti, de a jövő évben mindenképp szeretne az ideihez képest egy jelentős csökkenést elérni az államháztartás hiányában. A bevételek eddig 1 400 Mrd Ft-tal maradtak el a tervezettől.

A gazdaság védelmét és újraindítását célzó 2485 milliárdból már 2 126 milliárdot kifizetett a költségvetés, és további 359 milliárd Ft kihelyezése folyamatban van.

Jó jelnek tekinti, hogy augusztusban a foglalkoztatottak száma ismét meghaladta a 4,5 millió főt, igaz, van ebben bizonyos szezonalitás. Augusztusban többen dolgoztak, mint 2020 januárjában, ami azt is jelenti, hogy meg van a rugalmassága a munkaerőpiacnak.

Továbbra is gazdaságpolitikai cél a Magyarországra irányuló tőkekihelyezés előnyeinek megtartása. Fenn kell tartani a magyar gazdaság költségelőnyét, és a tőkevonzó képességét, olyan intézkedéseket kell hozni, hogy termelési és befektetési célként tekintsenek az országra. Ebben a tekintetben kiemelkedő a munkaerő termelékenyége az országnak, amelyben éllovas Magyarország, megelőzve a V4 országait is. Egyelőre azt látni, hogy nincs olyan visszalépési hullám a befektetőknél, mint amire számítani lehetett tavasszal.

A versenyelőnyök között Varga Mihály kiemelte a társasági adókulcs mértékét, és szeretné, ha a települési adók mértéke is csökkenne.

Varga Mihály elmondta még, hogy jelentős forrásokat csoportosítottak át a költségvetésből a járvány elleni harcra. 900 milliárdot gazdaságvédelemre, 600 milliárdot az egészségügyi védekezésre. Megemlítette, hogy az, ami az előnye volt az országnak: a rendelkezésre álló EU-s források nagy részét kimerítették, hátránnyá vált, hiszen más tagországokhoz képest a nem merített összegeket nem tudták a járvány elleni intézkedésekre fordítani. Viszont még így is meg tudtak ezekből a forrásokból mozdítani 400 milliárd forintot. A miniszter szerint megmutatkozott annak az előnye, hogy az EU-s források 605-át gazdasági célokra fordították az elmúlt időszakban.

A gazdaság működését biztosítani kell, és 2-3 éven belül vissza kell nyerni a járvány előtti teljesítményt. Varga Mihály szerint tavasszal túljutottak a legnehezebb időszakon, és elkezdődött a visszaépülés. Kiemelte a lehetőségek közül azt, hogy a járvány újabb érv a humán kockázatok csökkentésére, azaz a digitalizációra és a robotizációra, az IPAR 4.0-ás megoldásokra. Ezek hozhatják a magasabb hozzáadott érték növelését is.

Zárásként hat pontban foglalta össze a tanulságokat és a teendőket. A jelenlegi válságban nem egy ágazat bedőlése, hanem átrendezte az egész világ gazdaságát, ezért lesz meghatározó az előttünk álló időszak.