Változó vásárlói szokások: miből veszünk kevesebbet? - KÉPEKKEL
Mértékadó adatok szerint Európában tízből nyolc fogyasztó aggódik az anyagi helyzete miatt. Az Ernst and Young 16 ezer résztvevő bevonásával készült nemzetközi kutatásából kiderül, a megkérdezettek egyharmada attól tart, hogy a mindennapi betevőn kívül hamarosan már nem lesz pénze másra.
Az emberek 59 százaléka a korábbinál jobban megfontolja, mire ad ki pénzt, és a mennyiség helyett – amennyire tehetik – inkább a minőségre helyezik a hangsúlyt. De sokan továbbra is inkább az olcsóbb, vagy az akciós termékeket választják manapság. A felmérés azt is mutatja, hogy előtérbe került a tudatos fogyasztás. Az emberek döntő többsége, 87 százaléka arra is figyel, hogy ne pazaroljon az élelmiszerekkel.
Vajon, hogy vélekednek a megváltozott helyzetről a dél-szlovákiai kistermelők? Milyen csatornákon keresztül jutnak el vásárlóikhoz, és milyen lehetőséget látnak a digitalizációban? Erről kérdeztük néhány kis- és középvállalat vezetőjét.
– Miután enyhült a koronavírus-járvány, azt gondoltuk, talán kicsit fellélegezhetünk, de ekkor jött a háború, és minden újra rendkívül bizonytalanná vált. Nem tudunk hosszú távra tervezni. Korábban például több évre lekötöttem az energia árát egy fix összegre, de ennek már vége. Minden sokkal drágább, és az árak mozgása kiszámíthatatlan. A fogyasztó is alaposan megválogatja, hogy mire adja ki a pénzét. Korábban gyorsan elkelt a kacsaszárny, manapság már nehezebben tudjuk eladni, jobban megy a comb, vagy az egész kacsa.
Főleg a kacsáért jönnek hozzánk, csirkénél hajlamosabbak az emberek a kompromisszumra, és megveszik a silány minőségű külföldit a szupermarketben – mondta Szikura Ferenc, a királyrévi Agrostaar ügyvezető igazgatója. A kiváló minőségű termék mellett újabban a cég marketingtevékenysége, és az online vásárlási lehetőség biztosítása is nagyon fontos lett, de mint mondta Szikura Ferenc, elengedhetetlen a személyes kontaktus. – A vevőnek tudnia kell, ki áll a termékek mögött, és azt is, van, aki válaszol kérdéseire.
Körutunk következő állomása a tejfalui Dunahús. A cég tulajdonosa, Darida János azzal kezdi, hogy minőségi hústermékeket árusítanak, elsősorban hazait, így nehezen tudnak versenybe szállni a szupermarketek dömpingáraival; és most ehhez társul, hogy nagyon árérzékenyek lettek a fogyasztók.
Jó hír viszont, hogy a minőségi árut keresik, például rostélyost, pulykamellet, de akár borjúhúst is rendel egy-egy iskolai konyha. Bár egyre többen bankkártyával fizetnek az üzemi boltunkban, de azt még sosem tapasztaltam, amit nemrégiben egy szombati napon, hogy már majdnem dél volt, és egyetlen 100 eurós bankjegy sem lapult a kasszában. Egyértelműen kevesebbet költenek a vásárlók. Honlapunkon feltüntetjük az újdonságokat, az akciós termékeket. A vevőink meghatározó része Pozsonyból, illetve a környező falvakból érkezik.
Megszokták a termékeinket, ízlik nekik. Most elsősorban a disznótoros megy és a húsvéti füstölt áru. Honlapunkon a vásárlók hozzájuthatnak az 5 százalékos kedvezménykuponhoz, ezt csaknem mindenki fel is használja. Nekünk meg nagyon is meg kell gondolnunk, mire adunk ki pénzt. Csökkentettük a reklámkiadásokat, azt gondoljuk, az elégedett vásárló a legjobb marketingesünk.
Bugár Krisztina, a vásárúti Dolce Vita cukrászda vezetője így töltötte ki a pandémia időszakát:
Mi rétest, bejglit és sok más finomságot készítünk, ebben vagyunk jók már több évtizede. A vásárúti rétes még a fővárosban is jól ismert! Úgy gondoltam, nekünk ezt kell folytatunk – mondta.
Jelenleg valamivel kisebb a forgalmuk, de így is nagyon sok a munkájuk. Több étteremnek, catering cégnek is szállítanak, illetve néhány kisboltban is elérhetőek a termékeink.
– Én magam végzem a marketingtevékenységet, aktívan jelen vagyunk a közösségi médiában. Beiratkoztam egy fényképész tanfolyamra is, mert nagyon fontos a csábító fotó. Ez adja el a terméket! Manapság a közösségi média felületein tudatjuk a vevőkkel az újdonságainkat, a napi kínálatot. Viszont ebben az online világban bizony nagyon oda kell figyelni mindenre! Megtörtént, hogy a céges kocsival rossz helyen, a kerékpárúton parkoló sofőrünk miatt lerontották az értékelésünket. „Ha ilyen a sofőr, biztos ilyen a cukrászda is!” – írta néhány rosszindulatú kommentelő. Pedig ez egyáltalán nem igaz! A másik, amit megtapasztaltam, hogy elmosódik néhány alapvető illemszabály az online felületeken. Sokan például késő este írnak az áru megrendelésével, átvételével kapcsolatosan, és elvárják, hogy azonnal válaszoljak is erre. A jövőre vonatkozóan több innovációt is tervezek, többek között egy webshopot is szeretnék kialakítani!
– mondta lapunknak Tungli Pál, a kéméndi családi méhészet alapítója.
Ő is tapasztalta a fogyasztók erősödő árérzékenységét, de azt is, hogy a minőségi terméket választják, nem a bizonytalan eredetűt.
– Nem a szupermarketben veszik a mézet, hanem a helyi termelőnél. Ami szintén érdekes, szélesebb lett az eladási csatorna, ahol kínálom a termékeimet. Nemcsak a házunknál, de több cukrászdában, étteremben, kávézóban, sőt már fodrászatokba is szállítok! Jönnek folyamatosan a megrendelések. Nem főállásban méhészkedem, hanem hobbiként végzem ezt. Ha több időm lenne, valószínűleg intenzívebb lenne az online jelenlétünk is, ami növelhetné akár a bevételt is. Ez valószínűleg a jövő zenéje. Jelenleg egy kicsivel csökkent a forgalmunk, de pozitívum, hogy sokan keresik a házi mézet és vannak új eladási lehetőségek is. Remélem, beválnak.
– Fel kellett vennünk egy alkalmazottat, mert nem győztük kielégíteni a megrendeléseket. A sajtok készítését nem adom ki a kezemből, de a logisztikai feladatokat az új alkalmazottra bíztam. Ebből viszont rendkívül sok lett – tájékoztatott Bogár Péter, a Szenchez közeli Pétermajor kisgazdaság tulajdonosa.
Egész Szlovákiában elérhetőek a termékeink, kecskesajtot még Eperjesre is szállítunk. Minimalizáltuk a házunknál történő eladást, mert rengeteg időt vett igénybe. Bogár Péter nagyon fontosnak tartja a fogyasztók tájékoztatását. Az egészségtudatos táplálkozásról szóló cikkek révén egyre többen szereznek tudomást a kecsketej és a kecskesajt egészségre gyakorolt kedvező hatásáról.
– A másik, amit tapasztaltam, hogy a válság ellenére is sokan keresik a tápanyagokban gazdag, ízfokozó és tartósítószerek nélküli termelői élelmiszereket. Egy háztáji termékeket árusító ismert pozsonyi élelmiszerlánc közösségimédia-oldalán egy rengeteg követővel rendelkező influencer kínálta a kecskesajtunkat. Hatásos, frappáns szöveggel színesített videót tett közzé, néhány jó receptet is posztolt. Ezután nem győztük gyártani, annyian keresték a boltban!
Takács Róbert, a somorjai Bajkery kézművespékség egyik tulajdonosa akkor kezdett kenyeret sütni, amikor kitört a világjárvány.
Amikor aztán jött a pandémia, be kellett zárnunk, visszatérhettem régi álmomhoz. Ekkor nyitottuk meg Somorján kézműves pékségünket. Hárman vagyunk tulajdonosok és már 13 alkalmazottunk van! Azt gondolom, a jó termék a legjobb reklám. Kovásszal készítjük a kenyeret, így sokkal finomabb, egészségesebb – mondta Takács Róbert hozzáfűzve, hogy több péksütemény is kovásszal készül.
– A csokis péksütemény, a „csokis babka” a zászlóshajónk. Azt tapasztalom, hogy a vásárlók a minőség felé fordultak. Inkább vesznek egy kézműves kenyeret, amely több napig fogyasztható, mint dömpingterméket, amit másnap kidobhatnak. Egyre több az allergia, a civilizációs betegség, ezért is próbálnak egészséges terméket vásárolni. Természetesen ott vagyunk a közösségi médiában, a lájkolók talán 10-15 százaléka állandó vásárlónk. Az a legjobb, ha valaki eljön, megkóstolja termékeinket, ízlik neki, ezután elmondja ismerőseinek, vagy közzéteszi a közösségi oldalán, például a croissant-ról készült fotóját.
– Fontos megjegyezni, hogy a kézműves terméket sosem adhatjuk akciós áron, ezt meg kell becsülni, ennek értéke van! Ha megmarad egy-egy termék, kóstolóként kínáljuk vendégeinknek, vagy az iskoláknak, óvodáknak ajándékozzuk, de nem adjuk olcsóbban.
Takács Róbert végül azzal zárt, hogy bővítik a somorjai üzletüket, és hamarosan Pozsonyban is boltot nyitnak!
Eltérő véleményeket kaptunk a kistermelőktől, ami természetes, de abban valamennyien megegyeznek, hogy a minőségre alapozott élelmiszer előállításának van jövője tájainkon. Jegyezzük meg, mindannyiuk örömére és megelégedésére.
Megjelent a Magyar7 2023/13. számában.
