Valóban akár 30 ezer munkahely is megszűnhet?
A Szlovák Nemzeti Banka (NBS) friss őszi jelentése komor képet fest a gazdaságról: a növekedés már idén 1 % alá süllyed, és a következő években sem várható érdemi javulás. A külpiaci kereslet gyengesége, a magas termelési költségek és a költségvetési konszolidáció egyszerre fékezik a gazdasági motort.
Ahogy arról már írtunk, a nemzeti bank szerint 2025-ben és 2026-ban a GDP-növekedés legfeljebb 0,5–1 % körül alakulhat, vagyis alig érzékelhető ütemben bővül a gazdaság. A háztartások és a kisvállalkozók bevételeit jelentősen érintheti a konszolidáció is, miközben pénzügyi tartalékaik már most is vékonyak. A szakemberek úgy látják, a lépések nélkül a közadósság veszélyesen nőne, a halogatás pedig drágább hitelezést vonna maga után. A hiány mérséklése tehát elkerülhetetlen, de a belső kereslet és a beruházások visszaesését kockáztatja ez pedig jelentős probléma.
A korábban feszes munkaerőpiac fokozatosan lazul. A jegybank számításai szerint 2027-ig akár ezer munkahely is megszűnhet, ahogy a gyenge növekedés és a megszorítások csökkentik a foglalkoztatási igényt. A cégeknek már nem a munkaerőhiány a legnagyobb gond, hanem a kereslet hiánya.
Azért ezen a téren nem kell feltétlenül pesszimistának lenni, mert a hazai helyzetet a nemzetközi kereslet is befolyásolja.
Az infláció a 2024-es 4 % körüli szintről 2026-ra is csak 3,5 % környékére mérséklődhet, vagyis jóval az EKB 2 %-os célja felett marad. A háztartási energiák árának piaci árra engedése átmeneti drágulást okoz, amit csak részben ellensúlyoz a világpiaci élelmiszer- és olajárak csökkenése. A bérek várhatóan épphogy lépést tartanak az árakkal, így a reáljövedelmek stagnálása, sőt csökkenése fenyeget.
A szlovák gazdaság 2025 őszén alacsony növekedés, tartós infláció és szigorú költségvetési kényszer szorításában áll. A konszolidáció elengedhetetlen a pénzügyi stabilitáshoz, de rövid távon visszafogja a fogyasztást, fékezi a beruházásokat és növeli a munkanélküliséget.
