Turizmus – minisztérium már van, stratégia is lesz?
A szlovákiai turizmus kétségtelenül fejlődik, amelyre bizonyosan hatással van az is, hogy már külön minisztérium is foglalkozik a területtel. Az idegenforgalom növekedésére leginkább azonban a fejlődő gazdasági környezet hat, amely elmozdította a világjárvány és az inflációs időszak okozta visszaesésből. Mire érdemes figyelni, hogy a számszerű növekedés érezhető legyen az ágazaton kívül is?
A 2025-ös év első három hónapjának összegzése szerint a turisztikai szálláshelyeken közel 1,3 millió vendéget fogadtak. Ez közel 5%-os éves növekedést jelent. A világjárvány előtti legsikeresebb év a 2019-es volt, ennek az azonos időszakával összevetve a jelenlegi vendégforgalom 1%-kal volt magasabb, tehát ebből a szempontból az elmozdulás csak minimális. A külföldi vendégforgalom gyorsabb ütemben, majdnem 7%-kal nőtt, mint a belföldi, amely 4%-kal emelkedett.
A régiók közül a legmagasabb bevételt Zsolna, Eperjes és Pozsony megye érte el. Ez a három régió együtt az országos szálláshelyi bevételek több mint kétharmadát adta. A nyolc megyéből hétben a belföldi vendégkör tette ki a bevételek többségét; egyedül Pozsony megyében volt a vendégek többsége, 66%-a külföldi.
Összességében a külföldi látogatóktól származó bevételek éves szinten nagyobb növekedést mutattak, mint a belföldi vendégeké, ez pedig arra is rámutat, hogy a hazai vendégek anyagi helyzete nem javult olyan ütemben, mint a külföldieké.
A szálláshelyek 154 millió eurós árbevétele – amely 16%-os éves növekedést jelent – valóban jelentősnek tűnik. Pozsony megye dominanciája egyrészt a főváros nemzetközi vonzerejét, másrészt az ország többi részének relatív elmaradását jelzi. A turizmus intézményi keretei 2024 februárjában módosultak, amikor létrejött a turizmusért és sportért felelős minisztérium. Bár a tárca megalakulása helyes irányba tett lépésként értékelhető, a gyakorlati hatása egyelőre csekély: hiányzik az egységes országmárka, ami túlmutat a külföldi csatornákon látható reklámokon, nincs hosszú távú fenntarthatósági stratégia, a regionális fejlesztések koordinációja esetleges, és a szektor szereplői szerint az állami támogatások elosztása továbbra is átláthatatlan. A politikai elit továbbra sem szentel kellő figyelmet ennek az ágazatnak, miközben a V4-ek többi állama több lépéssel előbbre van Szlovákiához képest.
A minisztérium működésében leginkább PR-események és konferenciaszereplések dominálnak, miközben a piaci szereplők olyan kézzelfogható programokra várnak, amelyek a szakképzett munkaerő hiányára, a szezonális ingadozásokra és az infrastruktúra-beruházások elmaradására kínálnának választ.
A pozsonyi repülőtér példája jól mutatja ezt az ambivalens helyzetet: a forgalom 2025 első negyedévében 14%-kal nőtt, de a 273 ezer utas még mindig töredéke annak a több milliós kapacitásnak, amelyet az infrastruktúra lehetővé tenne. Bár új járatok, például az Isztambulba irányuló vonalak és a népszerű nyugat-európai desztinációk bevezetése pozitívumként könyvelhető el, a reptér nem képes kihasználni földrajzi és logisztikai potenciálját. A légi közlekedés továbbra sem kapcsolódik szervesen az országos turizmusstratégiához és nincs összekötve a régiós kínálattal. 2024-ben a reptér gazdaságilag sikeres évet zárt, amely több szempontból is mérföldkőnek számít a légikikötő történetében. Csaknem 1 millió 950 ezer utast szolgáltak ki, ami 7%-os növekedést jelent az előző esztendőhöz képest, hátterében azonban nem csupán a fokozódó turizmus és a külföldi vendégmunkások beáramlása áll, hanem az is, hogy a régió utasai számára továbbra is Pozsony jelenti a legolcsóbb és leggyorsabban elérhető alternatívát.
A járatok száma is emelkedett, közel 29 ezer le- és felszállást regisztráltak, ami 6%-os bővülés az előző évhez képest. A legnépszerűbb úti célok között Antalya, London és Milánó–Bergamo szerepelnek, ami jól tükrözi a vakációs, illetve gazdasági célú utazások dominanciáját.
A legnagyobb áttörést azonban nem az utasszám vagy a járatok száma hozta, hanem a pénzügyi teljesítmény: 2024-ben a pozsonyi reptér 2,5 millió eurós nettó nyereséget könyvelhetett el, ami az első pozitív mérleg 2008 óta. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a globális légi közlekedés még nem igazán lábalt ki a Covid okozta visszaesésből, ráadásul az energiaárak, a bérek és az infláció is komoly nyomást gyakorolnak az üzemeltetőkre.
A fejlődés tehát érezhető, s mint minden területen, itt is Pozsony az első. A kis hazai távolságok miatt a fővárosból szinte minden helyszín néhány óra alatt elérhető, más kérdés azonban, hogy a külföldi turista hogyan jut el oda. A tömegközlekedés színvonala még mindig elkeserítő, s ugyan a fővárosi buszpályaudvar már tényleg modern, a vasúti közlekedés központja továbbra is az ország egyik szégyenfoltja. Jegyezzük meg, a külföldiek jelentős százaléka vonattal érkezik Szlovákiába.
A Fico-kormány 2023-as megalakulása óta többször hangoztatta a turizmus gazdasági jelentőségét, de az ágazat szereplői szerint mindez nem társul rendszerszintű intézkedésekkel.
A turizmus továbbra sem része a gazdasági reformcsomagoknak, a kis- és középvállalkozói szektor támogatása esetleges, és a szakképzési rendszer sem igazodik a valós igényekhez. A határ menti turizmusban rejlő potenciált szinte teljesen figyelmen kívül hagyják, miközben a V4-es régióban Magyarország és Lengyelország is tudatosan épít olyan tematikus desztinációkat, amelyek nemcsak turistákat, hanem beruházásokat is vonzanak. A szlovák turizmus versenyképességének fenntartásához és javításához nélkülözhetetlen lenne egy átfogó, régiókra szabott turizmusfejlesztési stratégia, amely figyelembe veszi a természeti adottságokat, az épített örökséget, valamint a helyi közösségek érdekeit is.
A jelenlegi növekedési ütem ugyan örvendetes, de túlnyomórészt a bázishatásnak, az árversenynek és az egyedi piaci szereplők aktivitásának köszönhető, nem pedig egy tudatos nemzeti stratégia eredménye. A minisztériumnak még kevés ideje volt valódi változásokra, leginkább csak minisztert váltott, de idővel valószínűleg a marketing szintjén is érezhető lesz a fejlődés.
A következő időszak kulcskérdése, hogy a turizmusban rejlő lehetőségeket sikerül-e egy olyan közpolitikává formálni, amely egyszerre szolgálja az ország gazdasági érdekeit, az ökológiai fenntarthatóságot és a társadalmi kohéziót.
A számok ugyanis önmagukban nem elégségesek: a tartós növekedéshez bizalom, tervezhetőség és stratégiai gondolkodás szükséges, amelynek kereteit az államnak kell megteremtenie, de a piacnak kell megtöltenie tartalommal. A szlovák turizmus válaszút előtt áll: vagy sikerül egy modern, partnerségi alapú fejlődési pályára állítani, vagy marad a statisztikai sikerek mögé bújtatott szerkezeti lemaradás és a lehetőségek következetes elszalasztása.
Megjelent a Magyar7 2025/21. számában.
