Teszt nélkül se munkába, se táppénzre
A vállalatok a hétvégi tesztelés után jogosultak lesznek követelni az alkalmazottjuktól az igazolást, hogy volt-e a tesztelésen és milyen a teszt eredménye. Amennyiben ezt nem tudja bemutatni, akkor a vállalat úgy járhat el, mintha az alkalmazott megsértette volna a munkabiztonsági előírásokat. Nem kell, hogy beengedjék a munkavégzéshez, nem kell igazolniuk a hiányzásukat.
A négy északi járásban a hétvégi tesztelés után már érvénybe lépett a kijárási tilalom azon passzusa, hogy a munkahelyre is csak az az alkalmazott mehet, aki részt vett a tesztelésen és negatív eredményt produkált. Ha nem vett részt a tesztelésen, akkor önkéntes karanténba kell vonulnia 10 napra, tehát nem mehet munkába se.
A munka törvénykönyve a jogosult hiányzások között a fenti esetet (§ 141 bekezdés 1 a 2.), a kormány által elrendelt karantént, nem említi. Viszont a harmadik bekezdés szól arról, hogy a munkáltató miképp adhat szabadot.
Otthoni munkavégzés – A munkáltató a különböző vészhelyzetekben utasíthatja a munkavállalót az otthonról való munkavégzésre, amennyiben a munka jellege ezt megengedi, vagy a körülmények akadályozzák a munkahelyen való munkavégzést. A munkavállalónak ezt nem minden esetben kell elfogadnia, a törvény közös megegyezést javasol.
Munkából való igazolt távolmaradás – az eljárás a Munka Törvénykönyvének a munkahelyen való személyes akadályoztatásról szóló rendelkezésein alapul (141. §), ahol a munkáltató a munkavállaló munkahelyi távolmaradását meghatározott okokból igazolja. Ilyenek a:
- szabadság merítése - a munkáltató megállapodik a munkavállalóval a szabadság merítéséről;
- pótszabadság - a ledolgozott munkát kompenzáló szabadság - ha a munkavállalónak az elvégzett munkájáért már van felgyülemlett pótszabadsága, akkor azt merítheti
- utólagos kompenzáció - a munkaadó adhat fizetett szabadságot a munkavállalónak, azzal, hogy utólag fogja követelni annak ledolgozását.
A Munka Törvénykönyve szerint a megoldásról a munkaadó dönt, és a munkavállalónak ehhez kell igazodnia.
A fizetetlen szabadság esetében, a munkaadónak ki kell jelentenie az alkalmazottat a Szociális Biztosítóból és az egészségpénztárból. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a kiesett tíz nap ne számítana bele a nyugdíjhoz szükséges ledolgozott időszakba.
Az egészségpénztárban az alkalmazottnak fizetési elmaradása keletkezik, mivel ebben az időben nem számít alkalmazottnak. Ezt az egészségpénztárnak utólag be kell fizetni az elmaradást az alkalmazottnak, mint önkéntes biztosítottnak. Ez a havi 70,91 euróból kiszámítva 10 napra 23 eurót tesz ki.
A dolgozó nyugdíjasra, illetve diákra ez nem vonatkozik, utánuk az állam fizet.
Aki úgy dönt, hogy nem megy a tesztelésre, annak nincs jogosultsága a Szociális Biztosítótól a táppénzre a karantén idején. Amennyiben pozitív lett a teszt, az alkalmazott az első naptól kérheti a táppénzt. A pandémiás táppénzt azoknak vezették be, akik karanténba kényszerültek. Erről tájékoztatni kell a háziorvost és a munkaadót. A Szociális biztosító az első naptól kezdve a bruttó bérének 55%-át folyósítja.
A vállalat kérheti az alkalmazottak bérének kompenzációját, amennyiben a munkaadó tevékenysége a járványellenes intézkedések miatt akadályoztatva van.
Viszont arra az alkalmazottra, amelyik nem vesz részt a tesztelésen, a munkaadó nem kérhet bérkompenzációt.
A munkaadó megteheti, hogy nem ad semmiféle szabadságot (rendes, pót, fizetetlen), és a hiányzást igazolatlan hiányzásnak minősíti. Ezt a munkaadó a munkavállalói kötelességek súlyos megsértésének is minősítheti, ami még a rendes szabadság idejét is megrövidítheti két nappal.
Persze
az alkalmazott hiányzása megközelíthető arról az oldalról is, hogy az alkalmazott (önkéntes karanténba vonulásával) a polgári kötelességét teljesíti, és ezért van akadályoztatva a munkában.
A polgári kötelesség teljesítésébe beletartozik az elsősegélynyújtás, a kötelező orvosi ellenőrzések, a fertőző betegségek megelőzése, karantén, honvédelem körüli tevékenység, stb.
A munkaadónak köteles biztosítania a szükséges időt a fenti tevékenységekhez, de ezért az időért nem köteles bért fizetnie.
A munkaadónak kötelessége az is, hogy védje a munkavállalók egészségi állapotát, tehát ki kell zárnia az esetlegesen fertőző személyeket. Ebből kifolyólag joggal kérheti a teszteredmény bemutatását.
A kérdés nagyon érzékeny, és a munkaadónak megfontoltan kellene döntenie, miképp kezeli a munkavállalója hiányzását. Viszont a munkavállaló is akkor jár el a leghelyesebben, ha elmegy a tesztelésre.
