Szlovák Nemzeti Bank: Ha nem oltakozunk, akkor lassabban tér észhez a gazdaság
A Szlovák Nemzeti Bank kockázatnak tartja a szlovákiai polgárok gyenge átoltottságát. A legfrissebb gazdasági és monetáris előrejelzésében az idei évre a gazdaság 4,5 százalékos növekedését vetítik elő. Csak a harmadik hullám ne jöjjön!
A lakosság hatvan százalékát be kellene oltani, hogy a járvány ne veszélyeztesse a gazdaságot.
A nemzeti bank szerint is, ha nem oltakozunk, akkor fenyeget a járvány harmadik hulláma, ami gazdasági kényszer-intézkedésekkel is járhat. És a hullám további terheket rakhat az egészségügyre, illetve az egészségpénztárra, tehát a költségvetésre.
Jelenleg ezt tartja a jegybank a legnagyobb kockázatnak.
Ha minden rendben menne, akkor idén a gazdaság bővülése elérné a 4,5 százalékot, illetve 2022-ben az 5,9 százalékot. Az előrejelzésében a Nemzeti Bank 2023-ra már csak 3,8%-ot, azaz a növekedés enyhe lassulását vetíti elő.
A friss előrejelzésben csak minimálisan módosították a bővülési értékeket, pár hónapja még 5 százalékos növekedést vetítettek elő idénre, viszont az elkövetkező évekre pár tizeddel feljebb korrigálták a becsléseket. A korrigálás oka, a gyárak alkatrész-ellátási gondjai.
Persze mindez akkor érvényes, ha nem jön a járvány harmadik hulláma, amit hatvan százalék feletti átoltottsággal lehetne kivédeni.
Amennyiben a felnőtt lakosság átoltási aránya csak 45 százalékos lesz, akkor a jegybank szerint csak 3,1 százalékos gazdasági bővülést várhatunk.
A jegybank szerint, tehát a gazdasági növekedés akár a felére is visszaeshet, és az elkövetkező években is kisebb bővüléssel számolhatunk (2022 - 3,1%, 2023 - 4,5%). Ezzel a járvány előtti szintet is jókora késéssel tudnánk csak elérni
A jegybank a harmadik hullám érkezését késő ősz és kora tavasz közé várja, amelynek gazdasági hatását a legutolsó hullám hatásának harmadára becsüli. Komolyabban sérülnének a beszállítói láncok, mint a második hullámnál, és ez a világgazdaságban is komoly károkat okozna.
Nálunk lecsökkenne az export teljesítménye, és várhatóan még drasztikusabban visszaesne a lakosság fogyasztása, hasonlóan a téli hullámhoz, elsősorban a szolgáltatások, turizmus, vendéglátás területén.
A jegybank csak részlegesen tért ki arra, hogy a nagyobb átoltottság elvileg versenyelőnyt is jelent. Csupán az USA-t és Nagy-Britanniát hasonlította össze az EU-val. Már így is sérültek a beszállítói láncok, és a visszaépülésükhöz mindenképp figyelembe veszik az egészségügyi kockázatokat is.
A jegybank elismerte, hogy a márciusi előrejelzésében jobb adatokra számított. Figyelmeztet, hogy a gazdaságnak több munkahelyet kellene teremtenie ahhoz, hogy visszaküzdje magát az ország a járvány előtti munkanélküliségi szintre.
Arra számítanak, hogy az év eleji 8 százalékos munkanélküliség az év végére 7,1%-ra csökkenhetne.
A pesszimista forgatókönyv szerint 7,2%-ra, tehát ebben nincs akkora különbség. Az optimista forgatókönyv szerint a munkanélküliség tovább csökkenne 2022-ben 6,8%-ra, 2023-ban 6,2%-ra. A pesszimista forgatókönyv szerint a munkanélküliség 2022-ben 7,2% volna, és csak 2023-ra csökkenne 6,8%-ra.
Várhatóan emelkedni fognak az árak.
Az optimista verzió szerint idén az infláció eléri az 1,7 százalékot, és a gazdaság további bővülésével 2022-ben tovább nő 2,5%-ra, majd 2023-ban 2,1 százalékra csökken.
A pesszimista verzió szerint az elkövetkező két évben csak pár tizeddel volna alacsonyabb, mint az optimista szerint.
A nemzeti bank szerint is ennek elsődleges oka a gazdaság bővülése miatti nagyobb kereslet a nyersanyagok iránt, ami áremelkedéshez vezet a piacokon. Elsődlegesen a kőolajt és az élelmiszereket emelték ki.
A jegybank szerint az élelmiszerek több mint fele részben lesznek hatással a teljes inflációra.
A költségvetés hiányára is kétfajta verziót készítettek.
Az optimista szerint idén 6,6% lenne a költségvetési hiány (2022- 3,7%, 2023 - 3,8%), a pesszimista szerint a hiány már 7,4%-ra nőne, és nagyobb lenne az elkövetkező években is (2022 - 5,2%, 2023 - 4,9%).
Mindez tükröződik az államadósság alakulásában is.
