Széttartó árfolyamatok a gazdaságban: csökkenő ipari és agrárárak, dráguló építőanyagok
A legfrissebb adatok alapján a szlovák gazdaság árfolyamatai egyre inkább kettéválnak. Miközben az iparban és a mezőgazdaságban mérséklődik az árnyomás, addig az építőiparban újra erőteljes drágulás bontakozik ki. Ez a szerkezet nemcsak az infláció alakulása szempontjából érdekes, hanem a gazdaság egészének állapotáról is sokat elárul.
Az iparban februárban éves alapon 0,4 százalékkal csökkentek a termelői árak a belföldi piacon. A visszaesés nem általános, de már érzékelhető: a statisztikusok által vizsgált ágazatok közel felében mérséklődtek az árak. Különösen a járműgyártás, az élelmiszeripar és az energetika esetében látható enyhülés. Ez arra utal, hogy a korábbi költségsokkok – elsősorban az energiaárak emelkedése – fokozatosan kifutnak a rendszerből.
Ugyanakkor az exportpiacok felé értékesítő iparban más kép rajzolódik ki. Itt az árak még mindig emelkednek, éves szinten 1,3 százalékkal. Ez azt jelzi, hogy a külső kereslet – különösen az eurózónában – még képes bizonyos áremeléseket elviselni, miközben a hazai piacon már erősebb a verseny és gyengébb a kereslet.
A mezőgazdaságban még látványosabb a fordulat. A termelői árak közel 5 százalékkal estek vissza, elsősorban a növényi termékek jelentős árcsökkenése miatt. Egyes terményeknél – például zöldségek, hüvelyesek vagy cukornövények esetében – már két számjegyű visszaesés látható. Ez részben a korábbi árrobbanás korrekciója, részben pedig a kereslet és a nemzetközi árak gyengülésének következménye.
Érdekes ugyanakkor, hogy az állattenyésztésben már nem egységes a kép: miközben a tej és a sertéshús ára csökken, addig a marhahús, a tojás vagy a hal ára emelkedik. Ez arra utal, hogy az egyes szegmensek eltérő költség- és keresleti pályán mozognak.
A legnagyobb ellentmondás azonban az építőiparban jelenik meg. Itt nemhogy enyhülne az árnyomás, hanem éppen ellenkezőleg: a költségek ismét gyorsuló ütemben nőnek. A kivitelezési árak közel 5 százalékkal, az építőanyagok ára pedig több mint 6 százalékkal emelkedett éves alapon – ez utóbbi a legnagyobb növekedés másfél év óta.
Ez a jelenség több tényező együttes hatásának eredménye. Egyrészt az építőiparban továbbra is magas a kereslet, különösen az infrastruktúra-fejlesztések és a lakásépítések terén. Másrészt az alapanyagok – például a fémek és egyes ipari termékek – ára újra emelkedni kezdett, ami közvetlenül beépül a kivitelezési költségekbe.
Az összkép tehát nem egyértelmű dezinflációs folyamatot mutat. Bár az ipar és a mezőgazdaság oldaláról csökken az árnyomás, az építőipar ezt részben ellensúlyozza. Ez különösen a lakásárak és az ingatlanpiac szempontjából lehet meghatározó, hiszen a magasabb építési költségek fékezhetik az árak csökkenését vagy akár újabb drágulási hullámot is elindíthatnak.
Gazdasági szempontból ez egy átmeneti állapot képe: a korábbi inflációs hullám lecsengőben van, de nem egyenletesen. Egyes szektorok már alkalmazkodtak, mások még mindig a költségnyomás alatt működnek. Ez pedig azt jelenti, hogy a következő hónapokban az infláció alakulása is inkább hullámzó lesz, mintsem egyértelműen csökkenő pályát követő.
A döntéshozók számára ez a legnehezebb helyzet: amikor a számok már javulást mutatnak, de a gazdaság egyes részei még mindig „forrók”. És pontosan ez az a környezet, ahol a gazdaságpolitikai reakcióknak is sokkal finomabbnak kell lenniük. Egyelőre viszont várjuk ezeket. A politikai döntések után a szakmai megközelítésre volna szükség.
