Súlyos megrázkódtatással néz szembe a világ energiapiaca
Az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontok elleni csapásai, valamint Teherán válaszlépései súlyos bizonytalanságot okoztak a globális energiapiacokon. A Közel-Kelet legfontosabb kitermelő régiójából érkező olajszállítások már a konfliktus elhúzódásának lehetősége miatt is nyomás alá kerültek. A piaci szereplők az olajárak meredek emelkedésére számítanak.
A globális energiapiacok az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb megrázkódtatásával néznek szembe, miután az Egyesült Államok és Izrael közös csapásokat mértek Iránra, Teherán pedig válaszul rakétatámadásokat hajtott végre az Öböl térségében, ami megzavarta a világ legfontosabb kitermelő régiójából származó olajexportot. A zavar mértékét valószínűleg a konfliktus időtartama határozza meg, de már maga a fenyegetés és a bizonytalanság is elegendő ahhoz, hogy súlyosan befolyásolja azokat a szállításokat, amelyek a globális olajkínálat mintegy 20 százalékát biztosító térségből érkeznek.
Gyors rendezés hiányában az olajárak várhatóan meredeken emelkednek, amikor hétfő reggel megkezdődik a kereskedés. Az irányadó Brent nyersolaj ára az elmúlt hetekben hordónként mintegy 70 dollárra emelkedett, ami 2025 augusztusa óta a legmagasabb szint, mivel a befektetők a közel-keleti katonai konfrontációra készültek.
Az Egyesült Államok és Izrael szombaton katonai csapásokat hajtott végre Irán ellen, magas rangú vezetőket célozva. Donald Trump szerint a támadások megszüntetik az Egyesült Államokat fenyegető biztonsági kockázatot, és lehetőséget adnak az irániaknak arra, hogy megdöntsék vezetőiket. Egyelőre nincs megerősített információ arról, hogy az iráni megtorló csapások kárt okoztak volna az olaj- és gázinfrastruktúrában.
Robbanásokról számoltak be az Egyesült Arab Emírségekben és Kuvaitban, miközben Katar közölte, hogy elfogott az ország ellen irányított rakétákat. Bahreinben és Irán Kharg-szigetének közelében is detonációkat jelentettek, ugyanakkor eddig nem érkezett jelentés a Hormuzi-szoroson – az Irán és Omán közötti keskeny vízi úton – áthaladó hajóforgalom zavaráról.
A fizikai károk eddigi elkerülése még nem ok a megnyugvásra. Már annak a kockázata is elegendő lehet, hogy a tankerhajók az Öbölben rekedhetnek, vagy támadás érheti őket, ahhoz, hogy a termelők és kereskedők újragondolják az olaj- és LNG-szállítások útvonalát. Egyes nagy olajvállalatok több napra fel is függesztették a szállításokat a szoroson keresztül.
A tartályhajók fuvardíjai várhatóan tovább nőnek, miközben a Közel-Keletről Kínába közlekedő nagyon nagy nyersolajszállító hajók díjai az év eleje óta több mint háromszorosukra emelkedtek.
A kulcskérdés az, hogy az energetikai infrastruktúrát közvetlenül célba veszik-e, illetve hogy az amerikai hadsereg milyen gyorsan tudja biztosítani a hajózási útvonalakat az Öbölben és a Hormuzi-szorosban, amelyet még soha nem zártak le teljesen.
Bár Irán valószínűleg nem tudna tartós blokádot fenntartani, ideiglenesen képes lehet megzavarni a forgalmat. Az amerikai haditengerészet gyors reakciója várható, de már rövid ideig tartó támadások is jelentős hatással lehetnek az árakra és a kínálatra.
A globális olajpiac jelenleg viszonylag jól ellátott, mivel az Egyesült Államok, Brazília, Kanada és más országok termelése növekedett az elmúlt években.
Szaúd-Arábia növelte exportját, februárban várhatóan meghaladja a napi hétmillió hordót, ami 2023 áprilisa óta a legmagasabb szint. Az OPEC+ várhatóan a kitermelés növeléséről tárgyal, ugyanakkor a közel-keleti exportútvonalak zavarai jelentősen befolyásolhatják a globális ellátást, még akkor is, ha egyes országok alternatív útvonalakkal rendelkeznek.
