Remišová válságterve a kormány előtt - meg lehet menteni a ki nem merített uniós forrásokat?
Amennyiben a kormány szeretné megmenteni az eddig le nem hívott uniós forrásokat, rendesen bele kell húznia. Az elkövetkező három évben a szokott merítési rátát az ötszörösére kellene emelnie. Veronika Remišová, az uniós források kezelésével megbízott miniszterelnök-helyettes szétosztotta a feladatokat az egyes tárcáknak, hogy a pénzeket gyorsabban hívják le, mint ahogy eddig tervezték. A szaktárcák a feladatokat teljesíthetőnek tartják.
Veronika Remišová nem is állítja, hogy minden rendben volna. Mint egy válságmenedzserre tekint magára, akinek az elmúlt hét év okozta katasztrofális állapotokat kellene megoldania. Így minisztériuma a Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatikai Minisztérium (MIRRI) válságtervet készített, miként is menthetőek a 2014-2020-as időszakra szánt európai források.
A válságterv 2023-ig szól, és a kormány minden hónapban ellenőrizni fogja annak teljesítését az egyes minisztériumokban.
Megalapozott a nagy szavak használata, hiszen
az európai strukturális és beruházási alapokból Szlovákia merített eddig a legkevesebbet, arányaiban csak Spanyolország teljesített rosszabbul.
A 2014-2020-as időszakra szánt 15 milliárd euróból nem egész 5 milliárdot merítettünk. Az elkövetkező időszakra tehát nyolc és félmilliárdnyit kellene szétosztaniuk a tárcáknak.
Ehhez viszont hozzájön az a 780 millió euró, amelyet a REACT-EU eszközön keresztül járna Szlovákiának az EU megújulási tervéből, amit szintén 2023-ig kellene elkölteni.
Tehát a kimerítendő összeg 9,22 milliárd euró, azaz évente 3 milliárdot kellene elkölteni. Összehasonlításképp az elmúlt hét évben átlagosan egy milliárd euró alatt merítettünk.
Viszont nem csak erre kell figyelni, hiszen
indul a 2021-2027-es tervezési időszak, és itt is elvárják, a merítések folyamatossága miatt, hogy évente legalább minimális összegeket hívjunk le az egyes programok alapján.
Ha nem tesszük, jön az úgynevezett dekomitment, amivel véglegesen elveszítjük a jogot az ide eső összegek felhasználására.
Így vesztettünk el 107 millió eurót a Kutatás és Innovációk Operatív Programból, illetve 43 milliót az Integrált Regionális Operatív Programból.
Az új kormány időszakában is fennállt ezen mechanizmus általi pénzvesztés esélye, de gyorsított merítéssel sikerült csaknem teljesen megmenteni a pénzeket. Csupán a Halgazdaság Operatív Programból veszítettünk kétmillió eurót.
Amennyiben az uniós elképzelések alapján mennénk, akkor a tárcáknak minimálisan 2021-ben 928 millió eurót, 2022-ben 1,7 milliárdot és 2023-as utolsó évben több mint hatmilliárdot kellene lehívniuk.
Minél inkább halasztanák az utolsó pillanatra, a pénzek elvesztésének kockázata annál inkább megnőne. Az előző tervezési időszakban (tehát 2007-2013) cca. a források két százalékát nem tudta Szlovákia lehívni, és akkor jóval többet merítettünk és folyamatosan.
Remišová ezért jogosan szeretné, hogy a minisztériumok folyamatosan költekezzenek, azaz gyorsabban, mint ahogy tervezték, gyorsabban, mint ahogy az Európai Bizottság elképzelte.
A legmerészebb célokat a környezetvédelmi tárca elé támasztott (Környezetünk Minősége Operatív Program), nekik a megmaradt két és fél év alatt 1,6 milliárdot kellene lehívniuk, a hétéves terv majdnem 60 százalékát.
Az innovációs minisztérium (MIRRI) anyaga szerint idén a tervezett 320 millió euró helyett 400-at, jövőre pedig 280 millióval kellene többet a minisztérium terveinél.
Remišová egyelőre annyit tehet, hogy buzdítja a minisztériumokat, bár ő a központi koordináló szeerv, de többre nincs jogalapja. Ez már megmutatkozott a járványügyi intézkedések idején, amikor a MIRRI kérése ellenére a minisztériumok ódzkodtak attól, hogy átcsoportosítsák a forrásaikat a gazdaságmentő intézkedésekre.
Ezért Remišová nem tehet mást, mint a krízistervét a kormánnyal elfogadtatja a mai kormányülésen, és ezután a kormány követelné meg annak teljesítését minden egyes illetékes minisztertől.
A krízistervben több elem is megjelenik. Például a kockázatos programok merítésére akciótervet javasol, de javasolja a tartalékprojektek előkészítését az esetleges kiesések pótlására. A MIRRI hat operatív programot tart kockázatosnak.
A MIRRI ezen kívül speciális figyelmet szentelne néhány stratégiai projektnek, amelyek pótlása nehezen elképzelhető. Ilyen például a Ligetfalu és Pozsony központjának összekapcsolása villamosjáratokkal, vagy a Felsővisnyói-alagút. A többi esetben ajánlja a források átcsoportosítását azokra a területekre, ahol jobban megy a merítés.
Néhány minisztérium jobban áll, még az idén szerződéseket megköthetik a források 90 százalékára, és 2022-ben a 100 százalékára. A környezetvédelmi operatív programban a legjobb esetben is idén csak a források 70 százalékát tudják lekötni szerződésekkel.
A közlekedési tárcának 3,7 milliárdot kellene elköltenie, amit teljesíthetőnek tartanak. Ezen kívül hozzájuk sorolták át az igencsak problémás Kutatás és Innovációk OP-t az oktatási minisztériumtól.
A munkaügyi minisztérium áll a legjobban, bizonyosak, hogy ők kihasználják az összes forrást. Ők már 2022 januárjától az új tervezési időszak forrásait merítenék.
