Rekordok a turizmusban, de a részesedés karcsú maradt
A szlovák turizmus 2023-ban minden eddigi számot felülmúlt – legalábbis papíron. A frissen közzétett részletesebb adatok szerint a turizmus közvetlen GDP-hozzájárulása elérte a 2,9 milliárd eurót, ami 36 százalékos növekedés 2022-höz képest. A hozzáadott érték 2,5 milliárd, a teljes ágazati termelés pedig 13,6 milliárd euró volt.
Mindez rekord, mégis a gazdasági tortából kisebb szelet jutott a szektornak, mint a koronavírus okozta járvány előtti években. A turizmus a GDP-hez mindössze 2,43 százalékkal járult hozzá, míg 2015 és 2019 között ez az arány 2,6–2,9 százalék között mozgott. A szektor tehát felpattant ugyan a padlóról, de a járvány előtti lendületet még nem nyerte vissza.
A turizmus növekedését nem a látogatószám, hanem az árak emelkedése hajtotta. Az infláció miatt a vendégek többet költöttek, de kevesebben utaztak. A 2023-as 56 millió utazás (belföldi, bejövő és kimenő együtt) még mindig jóval elmarad a 2019-es 71 milliótól.
A gazdaság más ágazatai közben gyorsabban növekedtek, így a turizmus GDP-arányos teljesítménye gyengébb lett. A 2,9 milliárdos turisztikai GDP jól hangzik, de ez a növekedés nagyrészt az árakból jött, nem a szolgáltatások bővüléséből. A számok mögött tehát nem stabil szerkezeti fejlődés, hanem árak hatását kereshetjük.
A turisztikai hozzáadott érték 79 százalékát az alapágazatok – szállás, vendéglátás, közlekedés, utazási irodák, kultúra és sport – adták. A három legfontosabb terület, a szálláshelyek, éttermek és személyszállítás együttesen az érték 60 százalékát termeli. Ez klasszikus, munkaerő-intenzív, alacsony árrésű modell: nagy a szezonális kitettség, és kevés az automatizálható elem.
A foglalkoztatás 1,7 százalékkal nőtt, 173 ezer ember dolgozott a szektorban. A munkavállalók aránya 85 százalék, a vállalkozóké 15. A ledolgozott órák száma 3,8 százalékkal emelkedett, de a vállalkozói oldal több helyen tovább zsugorodott.
A járvány utáni visszapattanás után a turizmus most hatékonysági versenybe lépett át.
A turisztikai kiadások 2023-ban elérték a 7,6 milliárd eurót, kétmilliárddal többet, mint egy évvel korábban. Ezzel minden idők legmagasabb értéke született. A belföldi turizmus adta a költések 43 százalékát, de a leggyorsabban a külföldi utakra költött pénz nőtt – közel 50 százalékkal.
A szlovákiai háztartások tehát újra útra kelnek, de nem itthon költik el a pénzüket, hanem külföldön. Ez pedig komoly figyelmeztetés a hazai szolgáltatók számára: nem elég, hogy az árak elszálltak, a belföldi turizmus versenyképessége is gyengül.
A 2023-as rekordok nem szabad, hogy elaltassák a döntéshozókat. A növekedés mögött nincs valódi fordulat, csak inflációs torzulás. A szlovák turizmusnak nem „árlépcsőt”, hanem értéklépcsőt kell másznia. A jövő nem a kedvezményes csomagokban, hanem a magasabb színvonalú élményekben rejlik. A szezonalitás csökkentése, a minőségi termékfejlesztés és a digitalizáció kulcskérdés.
A belföldi kínálatot újra kell csomagolni: komplex programokkal, kulturális és sporteseményekkel, a régiók erősségeire építve. Az egyre több embert csalogató Csallóköztől a Tátráig minden térségnek meg kell találnia a saját „élmény-DNS-ét”, amely miatt a látogató nemcsak egyszer jön, hanem visszatér.
A turizmus a járvány után ismét bizonyított: képes talpra állni. Most azonban az a kérdés, hogy meg tud-e erősödni annyira, hogy a következő válságban már ne a túlélésért, hanem a fejlődésért harcoljon.
A számok szépek – de tartalmat és minőséget kell mögéjük tenni, különben csak egy újabb statisztikai rekordot ünneplünk, valódi áttörés nélkül.
