Quo vadis dél-szlovákiai idegenforgalom?
A FEBO – Fesztivál határok nélkül projekt keretén belül ingyenes idegenforgalmi előadásokra került sor július 8-án, szerdán Komáromban, a Tiszti Pavilonban Quo vadis dél-szlovákiai idegenforgalom címmel. A workshop szervezője a komáromi idegenforgalmi bizottság elnöke és az Agro-Fyrmonia s.r.o. ügyvezetője, Bauer Ildikó volt.
Keszegh Béla polgármester nyitóbeszédében bemutatta a Duna-mente TDM (turisztikai desztinációs menedzsment) aktivitásait, amely a Közlekedési Minisztériumtól 58 ezer eurós támogatást nyert.
Ezt a támogatást elsősorban a kerékpáros turizmus fejlesztésére fogják fordítani.
Már eddig is jelentős fejlesztések történtek a kerékpárutak kialakításánál, és a város végén tervezik további kerékpárboxok, parkolóhelyek építését, illetve 2 kerékpármegosztó állomást a Pons Danubii régióban.
A régión belül az volna a cél, hogy kiépítsék azokat az adottságokat, szervizpontokat, infopontokat, parkolóhelyeket, amivel kényelmesen lehet az egész régióban kerékpározni. Erre összpontosítanak az idén, megyei és állami forrásokat vonnak be, illetve helyi forrásokat is mozgósítanak.
A másik kiemelt cél abból adódik, hogy a térségben van két folyó, a Vág és a Duna, ami olyan adottság, amellyel kevés térség büszkélkedhet. Viszont Komáromról nem a vízi sportok jutnak eszébe az idelátogatóknak.
Ennek megváltoztatásához vízi, vízparti fejlesztések kellenek, például hasonlóak, mint a Holt-Vág parti kölcsönző, amelyet szombaton fognak átadni.
Romantikusan csónakkölcsönzőnek hívják, de itt lehet vízi biciklit, paddle board-ot, kerékpárt, tandemet, rollert kölcsönözni. Ez egy jó lehetőség családi kirándulásra, ahol még halételeket is kínálnak. Bővítik a strandröplabdát, és sok minden mást, és reméli a polgármester, hogy legalább olyan „nyüzsi” lesz ott, mint amilyen Tatán van.
Keszegh elmondta, hogy bár most nagy a szűkösség az idegenforgalomban, és mindenkinek egy kicsit változtatnia kell, úgy vélte ugyanakkor, van lehetőség a pályázatok terén a turisztikai szolgáltatóknak. Sok pénz van ezekben az európai alapokban kihasználatlanul, utalva arra, hogy a lassan záruló hétéves költségvetési ciklusban az ország csak a 35%-át merítette a keretének. Úgy véli, a következő időszakra is sok forrás fog rendelkezésre állni, csak sikertelenek vagyunk ennek a pénznek a merítésében és hatékony felhasználásában.
Ebben a témában adott elő Csókás Judit, pályázatíró, projektmenedzser, aki bemutatta az ágazat lehetőségeit. Bemutatta Nyitra és Nagyszombat megye pályázati kiírásait, az Agrárkifizető ügynökség pályázatait, kitérve a LEADER programra, a közlekedési minisztérium pályázatait, amely térségünkben három TDM-et támogat, illetve a határ menti együttműködés, az INTERREG programjait.
A konferencia programjának összeállítói tudatosították, hogy az elkövetkező időszakban a szolgáltatóknak az online marketing eszközök felé fordulniuk, mert a marketingre bármennyit el lehet költeni, de ezt jó volna hatékonyan tenni. Ebben a témában Marcinkó Adrián online marketing szakértő tolmácsolásában tudhatták meg a résztvevők, miképp mutassák meg magukat online is. Illetve Bódis Gábor turisztikai szakértő, a Hungary NEXT ország-márka-műhely alapítója a koronavírus utáni újrakezdésről adott elő, az új turisztikai rajtvonalról, a látogatók igényeinek, szemléletének változásáról, amely változásokat a szolgáltatóknak is követniük kell.
A saját példáján mutatta be Csapody Balázs a balatonszemesi Kistücsök vendéglő tulajdonosa a regionális konyhaművészetben zajló változásokat, illetve a jelenlegi helyzetből való kilábalás lehetőségeit. Elmondta, hogy a vendéglőt 1992-ben vette át, és azóta három komoly válságot élt át.
Az ezredfordulón a Balatonon volt egy angolnapusztulás, ami miatt elmaradtak a vendégek, ekkor döntött úgy, hogy vendéglőjét úgy alakítja át, hogy ne függjön annyira a szezonalitástól, a balatoni strandidőszaktól. Azóta építi a helyi borokra, a helyi alapanyagokra épülő regionális gasztronómiát, amivel új szezont tudott kialakítani, új vendégkört tudott behozni.
A 2008-as világválságban a gyengülő vásárlóerőt tapasztalták meg. A mostani Covid-válság miatt viszont teljesen be kellett zárniuk. Csapody Balázs elmondta, hogy ezt a válságot élvezte a legjobban, hiszen az előzők tapasztalataira építve, tudta, hogy mit szeretne csinálni. 35 alkalmazottjából senkit sem bocsátott el, sem a tanulóikat. Sőt a tanulók ösztöndíját megduplázta, hogy ne bizonytalanodjanak el az ágazat jövőjében. On-line képzést szervezett nekik, illetve velük tartotta rendbe a fűszerkertet. A dolgozóknak nem kellett bejönni, de különböző ágazatokban tovább kellett képezniük magukat. Az újranyitáskor nagyobb távolságokra kellett helyezni az asztalok között, ezért sokkal több zöld, sokkal szebb környezet alakult ki. Amikor bejelentették az újranyitást maga is meglepődött, hogy egy órán belül 742 foglalása érkezett. Teltházzal nyitottak, érezni lehetett a vendégeken, hogy ki voltak éhezve, hogy elmenjenek a kedvenc helyeikre.
Csapody Balázs kitért a vendégek igényének változására is, arra hogy megjelentek a tudatos vevők. Ezt fenntartható gasztronómiának nevezte, ahol megjelent az igény, hogy minél kevesebb legyen az állati eredetű termék, minél több legyen a szezonális íz, a friss „harsogást” adó alapanyag.
A szakácsa nem bízott benne, hogy a regionális vegán menü életképes lehet. Az újranyitás óta a régiós menüjük forgalma 20%-kal emelkedett, a régiónk vegán íze pedig 50%-kal. Szerinte nem azzal van baj, hogy húst eszünk, hanem, hogy olyan húst eszünk, amiről nem tudjuk, hogy mit, milyen adalékanyagokat tartalmaz. Szerinte jelenleg a nagyvárosok idegenforgalma most sokkal nagyobb bajban van, mint azok, akik a közelebbről érkező vendégkörre építenek, és ezért van értelme a regionális értékekre, gasztronómiára, borokra építeni.
