Nem kerülhetjük el a nyugdíjak visszaszorítását mi sem
A cseh kormány nyugdíjreformot terjesztett elő, amivel szemben az elemzők kritikusak. A hasonló népszerűtlen lépéseket nem kerülhetik el a jövőbeli szlovák kormányok sem.
Beindult a nagy spórolás és az államadósság csökkentése. Igaz ugyan, hogy egyelőre csak a szomszédos Csehországban, de aligha kételkedhetünk abban, hogy az adó-, járulék és nyugdíjreform az őszi parlamenti választásokat követő hónapokban forró téma lesz Szlovákiában is.
Néhány változás már idén is történet Milan Krajniak ex-munkaügyi miniszter „reformja” részeként, bár a hatásaikkal problémák vannak, írja a trend.sk portál.
A Szociális Biztosító 2022-es gazdasági jelentése szerint a nyugdíjkifizetési kiadásai 254 millió euróval nőttek éves összevetésben. Míg 2021-ben 8,02 milliárd eurót költött nyugdíjkifizetésre, addig tavaly már 8,27 milliárd eurót. Az elfogadott jogszabályi változások közé, amelyek idén növelik a biztosító kiadásait, többek között a szülői bónusz (2023 januárjától érvényes) tartozik, vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjak terén hozott változások (2023 januárjától 40 év szolgálati idő után jogosultság).
Ugyanakkor megszorításokat is elfogadtak, például a nyugdíjkorhatár felső határának eltörlését 2031-től, vagy az újonnan megítélt nyugdíjak indexálásának csökkentését.
„Nagyobb megtakarítás csak hosszabb távon lesz látható. Emellett a kiadások természetesen is növekedni fognak az új, nagyobb nyugdíjjogosultságú nyugdíjasok beáramlásával és a jelenlegi alacsonyabb nyugdíjú nyugdíjasok kiáramlásával a rendszerből” – áll a pénzügyminisztérium a 2022-2026 közötti időszakra vonatkozó februári előrejelzésében.
A magas nyugdíjkiadások gondja hosszabb ideje érezhető a szomszédos Csehországban is, ahol az elmúlt 15 évben megduplázódtak. Tavaly megközelítették a 600 milliárd cseh koronát (mintegy 25 milliárd eurót). A kiadási összeg növekedése tavaly az inflációhoz igazodó rendkívüli valorizálás után felgyorsult. Ebben az évben az állami kiadások mintegy 30 százaléka a cseh nyugdíjakra irányul. Csaknem 690 milliárd cseh koronát kellene kifizetni a nyugdíjasoknak, ami 90 milliárd koronával több, mint tavaly.
A cseh kormánypolitikusok tisztában vannak azzal, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, ezért próbálnak változtatni rajta, legutóbb például a konszolidációs csomag részeként bejelentett nyugdíjreform keretében.
Bejelentették például a nyugdíjkorhatár emelését, a korengedményes nyugdíjazás korlátozását vagy a nyugdíjak házastársak közötti megosztását. Emellett a garantált nyugdíjminimumot is emelni fogják.
Marián Búlik pénzügyi elemző szerint a szlovákiai rendszerben is korlátozó intézkedésekre lesz szükség, a lakosság elöregedése miatt. „A következő 30 évben az egy nyugdíjasra jutó jelenlegi 3,5 dolgozóról körülbelül két főre fog csökkenni az arány. S mivel az adók és járulékok drámai emelése nagyon népszerűtlen lépés, ezért valószínűleg egyetlen kormány sem fogja meglépni, csak a nyugdíjkiadások csökkentése marad” – véli.
Radovan Ďurana elemző, a Gazdasági és Társadalomelemzési Intézet (INESS) munkatársa is hasonlóan látja a helyzetet. „A szomszédos Csehország konszolidációs csomagja annak a bizonyítéka, hogy az adósságból finanszírozott kiadások felelőtlen növekedése végül minden országot utolér. A juttatásokat nehéz csökkenteni, ezért a kormányok kénytelenek olyan intézkedésekhez folyamodni, amelyeknek negatív gazdasági hatásai lesznek” – magyarázza.
Csehországban az elmúlt öt évben az öregségi nyugdíj félbruttó átlagbérhez viszonyított aránya 38 százalékról nagyjából 44 százalékra nőtt.
Az ilyen magas arány a járulékkulcsok emelése nélkül hatalmas hiányt generál még teljes foglalkoztatás mellett is.
Ďurana szerint várható tehát, hogy a kormány megpróbálja fokozatosan csökkenteni ezt az arányt. „Szlovákiában ez az arány jelenleg 40 százalék, és a mérsékeltebb valorizálásnak köszönhetően nem szabadna emelkednie” – magyarázza.
A cseh kormány által jelzett egyéb reformújítások valamilyen formában már léteznek a szlovákiai piacon, mint például a nyugdíjminimum vagy a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése. „A javaslatok közül csak a házastársak közös kivetési alapjának bevezetése marad érdekes számunkra, ami természetes módja a nők nyugdíja emelésének. Sajnos azonban ez csak önkéntes eszköz lehet” – teszi hozzá Ďurana.
A cseh nyugdíjreform két fő változást tartalmaz: a nyugdíjak növekedésének lassítását és a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz való igazítását. Kormánypolitikusok szerint eddig túl nagyvonalúan volt a rendszer beállítva, az állam 2050-ig a bruttó hazai termék három százalékát szeretné megspórolni a nyugdíjon.
A nyugdíjreform-javaslat a nyugdíjrendszer kordában tartását tűzi ki feladatul, mivel a következő évtizedekben erős népesedési évjáratok, az ún. husáki gyerekek lépnek be a rendszerbe, vagyis a gondok még csak ezután jönnek,
részletezte Marian Jurečka cseh munka- és szociális ügyi miniszter. „Ha nem teszünk semmit, megtörténhet, hogy egyszerűen nem lesz elég pénz a nyugdíjakra, ezért azok nagyon alacsonyak lesznek” – fűzte hozzá a miniszter, aki szerint ez akár végzetes következményekkel is járhat a nyugdíjrendszerre nézve.
