Mire számíthatnak a jövő nyugdíjasai?
A jelenlegi nyugdíjasokra ugyan rövid ideig odafigyelt a Heger-kormány, de a méltóságteljes öregkor anyagi hátterét ők sem tudták biztos alapokra helyezni. Változások viszont történtek a jövőre vonatkozóan is, ezúttal ezeket mutatjuk be.
A múlt héten foglalkoztunk a nyugdíjasok mindennapjait érintő változásokkal, főleg a szülői bónusszal és az összegek emelkedésével. Azóta már azt is megtudtuk, milyen kormány irányítja majd az országot a választásokig, de arra egyelőre nincs válasz, mennyire fogják a szakértők kiemelten kezelni a nyugdíjrendszer és a nyugdíjasok jelentette kihívásokat.
Ha már itt tartunk, jókora változások érték a második pillért idén is. Ebben az ismert közgazdász, ma már miniszterelnök tanácsai is meghallgatásra kerültek, de azért azt még mindig nem mondhatjuk, hogy tökéletes megoldás született.
A legfontosabb módosítás, hogy a munkaerőpiacra újonnan belépő fiataloknak kötelezően be kell lépniük a második pillérbe, mintegy automatikusan elkezdődik tehát a takarékoskodás a fiatalok esetében.
A májusban érvénybe lépett változás azonban nemcsak azokra a fiatalokra vonatkozik, akik most fejezik be tanulmányaikat és 2023. május 1-je után fognak először munkaviszonyban állni, hanem azokra a 40 év alatti személyekre is, akiknek korábban nem volt nyugdíj-biztosítási járulékfizetési kötelezettségük, illetve 2023. május 1-je után keletkezik. A Szociális Biztosító minden olyan biztosítottnak, aki ettől a határidőtől nyugdíj-biztosítási járulékfizetésbe kezdett, a biztosítás megkötésétől számított 60 napon belül postai úton tájékoztatja az öregségi nyugdíj-előtakarékosságban való részvételéről. A biztosító további információkkal látja el azokat, akik most kezdtek az előtakarékosságba, különös tekintettel a szerződésre, amelyet a saját választásuk szerinti nyugdíjbiztosítóval (DSS) kötnek.
Azért nem minden változás pozitív, mert a második pillérbe áramló jövedelemarány nem emelkedik. Tavaly a havi bruttó kereset 5,5% került a második pillérbe, 2023-ban már 5,75 százalék, 2024-ben pedig 6 százaléknak kellett volna a magánszámlákon landolnia. Ez volt a terv, ám nem hajtották végre, így az elkövetkező években is a bruttó bér 5,5 százaléka kerül majd a nyugdíjpénztárak által kezelt alapokba. Valakik persze ennek a változásnak örülhetnek, több marad az első pillérben, de ha a demográfiai helyzet alakulását nézzük, akkor nyilvánvaló, hogy szükség van az erőteljes második pillérre.
A mindennapi élet azonban nem ezt igazolja, alig látszik a második pillér eredménye. A somorjai Csóka Irén arról számolt be lapunknak, hogy két éve ment nyugdíjba, és nem tapasztalta jótékony hatását annak, hogy belépett a második pillérbe.
Ennek ellenére gyermekeinek azt javasolta, figyeljenek oda a nyugdíj-takarékosságra, mert ha megfelelő alapba fektetik be megtakarításaikat, akkor azok 30-40 év alatt szépen növekedhetnek. A különbség így jelentős lehet, arról nem is beszélve, hogy ha valaki nem éli meg a nyugdíjat, akkor ezek a megtakarítások örökölhetők. Ez is inkább a jövő generációnak szól – tudjuk meg Iréntől.
Ez az elv biztosítja majd azt, hogy nyugdíjba vonuláskor a takarékoskodó jóval több pénzt kap a második pillérből, mintha egész idő alatt csak a garantált alapokban spórolt volna. Jelenleg még az a jellemző, hogy sokan a garantált alapokban takarékoskodnak, amelyeknek nincs hozamuk.
A fő cél tehát, hogy a kockázatosabb, részvényeket nagyobb számban tartalmazó alapokba kerüljön azok megtakarítása, akiknek még jócskán van idejük a nyugdíjig. Ezek a pénzügyi termékek jóval nagyobb kamatot ígérnek hosszabb távon, mint a konzervatív alapok. A kockázat pedig az évek alatt kiegyenlítődik, ami 40 év alatt akár többszörös bevételt és így magasabb nyugdíjat is hozhat.
Mindezt jól tudják azok, akik valamilyen más pénzügyi termékkel takarékoskodnak, és most ennek az elvnek szavaztak bizalmat a szakemberek véleményére támaszkodva a politikusok is.
A nyugdíj kifizetésének módja is változik, de az csak a jövő évtől. Az évtizedek alatt megspórolt összeg egyik része ún. programozott módon kerül kifizetésre. Ennek hosszát és nagyságát az átlagéletkor függvényében határozzák meg. A megtakarított összeg másik fele pedig továbbra is növekedhet az alapokban, s a programozott időszak végén ebből vásárolható meg az élethosszig tartó nyugdíj.
Megjelent a Magyar7 2023/20. számában.
