Nem fertőz jobban más tárgynál, mégis karanténba zárják a pénzt - megkérdeztük a Nemzeti Bank szóvivőjét
A belföldi készpénzforgalom fő őre, Szlovákia Nemzeti Bankja (NBS) is tudatában van annak, hogy a vírusveszély szempontjából olyan gyakori tárgyról van szó, amely a felnőtt lakosság mindennapi életében megjelenik, s ebből kifolyólag a koronavírus hordozójává is válhat. Vajon tesznek-e valamilyen különleges óvintézkedéseket ezen a téren?
A tájékoztatást Majer Pétertől, az NBS szóvivőjétől kaptuk meg. Megtudtuk, hogy
a nemzeti bank folyamatosan ellenőrzi a bankjegyek gyártását és forgalomba hozatalát a népegészségügyi rizikók szempontjából is.
Tudatában vannak, hogy ugyanúgy mint bármilyen más használati tárgy (ajtókilincs, korlát vagy pénzkiadó automata, stb.) a készpénz felülete is alkalmas a cseppfertőzés továbbvitelére.
Ennek a lehetősége viszont a többi használati tárggyal összehasonlítva lényegesen alacsonyabb, mivel az uniós statisztikák szerint átlagban naponta 1,2 alkalommal használunk készpénzt.
Az NBS a németországi Robert Koch Intézet megállapítását tartja irányadónak, amely szerint a készpénzhasználatnak a vírusterjedés szempontjából nincs különösebb jelentősége, ezért az Egészségügyi Világszervezet alapvető ajánlását tartja megfelelőnek ebben az esetben is, belértve a gyakori kézmosást.
Az ma7.sk kérdésére, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyakorlatát Szlovákiában is alkalmazzák-e, azaz a készpénzt karanténban tartják-e, illetve a bankoknak való újbóli kiszállítást megelőzően magas hőmérsékletű levegővel fertőtlenítik, Majer Pétertől azt a választ kaptuk, hogy a koronavírus terjedése elleni küzdelem részeként
az NBS is alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy a trezorjába bekerülő fizetőeszközök 14 napig karanténban maradnak, és csak ezután szállítják ki újraforgalmazásra az egyes kereskedelmi bankoknak.
