Mit jelent Szlovákia leminősítése?
A Standard & Poor's hitelminősítő ügynökség április végén egy fokozattal, „A+” kategóriából „A” kategóriába rontotta Szlovákia adósbesorolását, ugyanakkor az ország kilátásait negatívról stabilra módosította. Bár a szlovák pénzügyminisztérium hivatalos kommunikációjában igyekszik hűteni a kedélyeket, mondván, hogy a lépés borítékolható volt, a döntés élesen rávilágít a szlovák gazdaságpolitika és a globális makroökonómiai kihívások kényes, olykor ellentmondásos egyensúlyára.
A hír hallatán sokakban felmerülhet a kérdés, mit is jelent pontosan a leminősítés az államkassza, a költségvetés és a mindennapi élet szintjén, de a helyzet megértéséhez érdemes a folyamatokat szélesebb összefüggésekben vizsgálni.
A nemzetközi pénzügyi világban három nagy hitelminősítő, a Standard & Poor's, a Moody's és a Fitch Ratings folyamatosan értékeli az államok fizetőképességét. Ezek az értékelések egyfajta iránytűként szolgálnak a globális befektetők számára, mutatják, hogy mennyire biztonságos vagy éppen kockázatos az adott ország államkötvényeibe fektetni a pénzüket.
Ladislav Kamenický pénzügyminiszter érvelése szerint a mostani visszaminősítés egyfajta technikai korrekcióként is felfogható, de tudjuk, nem az ő szakmai megközelítései szoktak a legpontosabbak lenni, ebben az esetben azonban igazat adhatunk neki. Ennek alapja az a tény, hogy a Standard & Poor's a múltban jóval derűlátóbban, a versenytársaknál akár két fokozattal is magasabbra értékelte a szlovák gazdaságot. Ebből a szempontból a piacokat nem érte váratlan sokkhatásként a döntés, az ügynökség csupán hozzáigazította az értékelését a realitásokhoz és a másik két nagy hitelminősítő által már korábban felvázolt képhez.
A Moody's például már tavaly rontott Szlovákia adósbesorolásán.
A hitelminősítő lépése mögött meghúzódó okokat vizsgálva két markáns, egymástól eltérő, mégis egymásra ható tényezőcsoportot azonosíthatunk. Az egyik oldalon ott vannak a külső, globális ellenszelek, amelyekre a Fico-kormánynak vajmi kevés ráhatása van, s ezt a kormányfő szereti is hangoztatni. Szlovákia rendkívül nyitott, exportorientált gazdaság, amelynek motorját évtizedek óta az autóipar és a gépgyártás adja. Amikor a legnagyobb európai kereskedelmi partnerek, és különösen a német gazdaság gépezete akadozni kezd, annak a lökéshullámai szinte azonnal elérik a szlovák ipari parkokat is. Az Európai Uniót sújtó általános gazdasági lassulás, az energiaellátás körüli hosszú távú bizonytalanságok, az elhúzódó geopolitikai feszültségek és a globális ellátási láncok újrarendeződése mind olyan súlyos terhek, amelyek érezhetően fékezik a hazai gazdaság lendületét.
Az ügynökség elemzőinek különösen a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetése, illetve kiterjesztése szúrt szemet. Egy ilyen volumenű szociális juttatás éves szinten több százmillió euró extra kiadást jelent az amúgy is rendkívül feszített állami költségvetés számára.
A kormányzat válasza erre a kritikára határozott és egyértelmű volt. A jelenlegi kabinet a szociális háló megerősítését és a nyugdíjasok kiemelt támogatását olyan politikai alapvetésként kezeli, amit „kőbe véstek” a kormányprogramban, és amelyből a nemzetközi pénzügyi nyomás hatására sem hajlandók engedni. Ez tudatos értékválasztás a kormány részéről: hajlandóak felvállalni a lazább költségvetési politikát, a magasabb hiányt és az ezzel járó gyengébb nemzetközi adósbesorolást is annak érdekében, hogy a hazai szociális ígéreteiket teljesíteni tudják.
A legégetőbb kérdés természetesen az, hogy mindez milyen azonnali pénzügyi következményekkel jár. A szlovák Pénzügyminisztérium és az Államadósság- és Likviditáskezelő Ügynökség (ARDAL) szakemberei siettek megnyugtatni a közvéleményt, hogy a leminősítés miatt nem fognak azonnal megugrani az államkötvények után fizetendő kamatok. Mivel a nemzetközi pénzügyi piacok mindig előretekintőek, és a befektetők már a korábbi elemzések és a versenytárs hitelminősítők értékelései alapján beárazták a szlovák gazdaság kockázatait, a mostani döntés nem okozott eladási hullámot vagy kamatsokkot.
Ugyanakkor hosszú távon nem lehet figyelmen kívül hagyni a leminősítés üzenetét. A tartósan magas költségvetési hiány és a növekvő államadósság egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az országnak a jövőben drágábban kell majd finanszíroznia önmagát. Minden egyes eurócent, amit az állam az egyre dráguló adósságtörlesztésre kénytelen fordítani, az oktatásból, az egészségügyből, az infrastruktúra fejlesztéséből, vagy éppen a gazdaságélénkítő programokból hiányzik majd. Ez egy olyan spirál, amely megfelelő fékrendszer nélkül komoly kihívások elé állíthatja a mindenkori kormányt.
Azt is látni kell, hogy ilyen gazdasági helyzetben a lakossági hitelek sem a legkedvezőbben alakulnak, így tehát nem véletlen, hogy a legnagyobb hazai bank lakáshiteleit már 4 százalék körüli kamatokkal adják három éves fixáció esetén, miközben az Európai Központi Bank alapkamatja továbbra is két százalék maradt.
Végezetül azonban érdemes kiemelni a Standard & Poor's jelentésének egy nagyon pozitív, a borúlátóbb hangokat tompító megállapítását. Az ügynökség a visszaminősítéssel egy időben az ország jövőbeni kilátásait negatívról stabilra javította. A pénzügyi világ nyelvén ez azt jelenti, hogy a szakértők a következő egy-két évben nem számítanak a helyzet drasztikus romlására, és nem terveznek újabb leminősítést. A jelentés külön hangsúlyozza, hogy Szlovákia adósságprofilja továbbra is kedvező, a hitelek lejárati ideje kellően hosszú, és az ország finanszírozási feltételei a nehézségek ellenére is viszonylag előnyösek maradtak.
Összességében a Standard & Poor's döntése tehát nem egy közelgő gazdasági összeomlás hírnöke, hanem sokkal inkább egy hideg fejjel elkészített reális pillanatkép. A kormánynak a jövőben rendkívül óvatosan kell majd egyensúlyoznia. Úgy kellene navigálnia az országot az európai gazdasági lassulás viharos vizein, és úgy kellene fenntartania az ígért szociális juttatásokat, hogy közben az államadósság mértéke ne lépje át azt a kritikus határt, ahol a nemzetközi befektetők elveszítik a bizalmukat. A választások közeledtével és a politikai harc éleződésével azonban erre kicsi az esély.
Megjelent a MAGYAR7 19. számában.
