2022. január 8., 07:48

Milyen év vár gazdaságunkra?

Az elmúlt év azzal a várakozással indult, hogy az oltás felgyorsításával a koronavírus felett is győzedelmeskedhetünk, de mivel ez nem sikerült, a 2022-es esztendőnek is nagyon hasonló tervekkel vágunk neki. Az elhúzódó járványhelyzet a gazdaságot is megtépázta, az pedig nyilvánvaló, hogy a szlovák kormányzat nem feltétlen választott meggyőző ellenlépéseket. Mégis mi várható idén?

 

Matovic

Az előrejelzések szerint a gazdaságot a piaci kereslet fogja hajtani, az emberek vásárlási kedve is jelentős lesz, s ez az inflációt is felpörgeti, éppen ezért európai szinten is megfelelő megoldásokat kell majd találni a pénzromlás szinten tartásához.

Már most is érzékeljük, az árak hatalmas ütemben emelkednek, természetesen nem minden területen, de a teljes fogyasztói „kosarat” tekintve a drágulás egyértelmű, s gyorsabb, mint más országokban.

Jobboldali szocializmus

A kormány 2021-ben több módon is igyekezett kompenzálni a koronavírus negatív hatásait. A szülőknek járó egyszeri támogatással, amely végül nem csak egy szűk csoportot érintett, de ilyen volt az oltási lottó, és a 60 év felettieknek kínált oltási prémiumról se feledkezzünk el. Ezek közül a két utóbbit motivációs „eszközként” hirdették meg, ám igazából sokkal inkább hasonlít azokhoz a szocialista gazdaságpolitikai megoldásokhoz, amelyeket a kormányok inkább a választások előtt szoktak alkalmazni.

Hogy ez etikus-e nem tisztem elemezni, az viszont egyértelmű, gazdasági szempontból nem nevezhetők megalapozottnak, hiszen jelen költségvetési állapotok közepette csak a hiány további növeléséhez járultak hozzá.

Ki jár rosszul?

Mindeközben a kormányzat, az egyszeri támogatás látványos megoldása mellett, elfeledkezik a gazdaság motorjainak számító kisebb vállalkozások megsegítéséről. Igaz, hogy egyenként, külön-külön nem járulnak hozzá a GDP-hez olyan látványos módon, mint a nagy autógyárak, de a régiók működésének alapjait képezik.

Tegyük hozzá, hogy az átalakuló piacon az árak emelkedésével éppen az idősebbek járnak a legrosszabbul. Ők ugyanis nem bérből élnek, és nyugdíjuk emelése a korábbi időszakok inflációjához kötött, így januártól csak 1,3 százalékkal növekszik a havonta utalt összeg.

Úgy tűnik tehát, az átfogó megoldások helyett az átmeneti, de figyelemkeltő félmegoldások mellett kötelezte el magát a kormány, lehet csupán azért, mert nagyobb átalakítást a koalíciós egyeztetések nem bírnának el.

Az adóreform reménye

A 2022-es év fontos kérdése az is, sikerül-e Igor Matovič pénzügyminiszternek támogatást szereznie adóreformjának, s ha igen, milyen mértékben. Ez ugyan csak 2023-tól lépne életbe, de egy ilyen komplex átalakítás nagyban befolyásolná a piaci szereplők terveit, gondoljunk csak bele, hány egyéni vállalkozó választana más formát, ha valóban a többszörösére növekednének majd az állam irányába fizetett költségei.

Másrészt pedig a gazdasági szereplők egy része könnyed mosollyal távozna a határon túlra, ahol a feltételek kedvezőbbek számára. Ettől függetlenül az adóreform szükségessége egyértelmű, de jó volna látni, ha a politikai vitákon túl az érintetteket is bevonnák a folyamatba, ez ugyanis egy demokratikus berendezésű országban alapelvárás.

Pluszkiadások a láthatáron?

A koronavírus omikron variánsának az elterjedése esetén a szlovák pénzügyminiszter szerint tovább növekednének az államkassza kiadásai, ugyanakkor csökkennének a bevételei, s ez együttesen akár kétmilliárd euró kiesést is jelenthet.

A 2022-re jóváhagyott költségvetésben a kormány 717 millió eurót különített el a járvány negatív hatásainak az ellensúlyozására.

A korábbi kormányfő tehát már az év kezdete előtt „belengette”, hogy fel kell készülni a sokkal nagyobb hiányra, s úgy tűnik, gazdálkodási szempontból ez a helyzet akár kényelmes is lehet a pénzügyminisztériumnak, hiszen nem kell észszerűen megfontolnia, hogy mire költ.

Eduard Heger kormányfő ugyanakkor néhány héttel korábban jelezte, nem lesz több pénzfizetős motivációs kampány, mint a vakcinalottó vagy az oltási prémium, ha nem javul a helyzet, jön majd az idősebb korosztály számára a kötelező oltás.

A szlovákiai helyzetet ismerve viszont korántsem vagyunk biztosak abban, hogy a Matovič-féle remek ötletek tárháza már kifogyott, furcsa húzásaival vélhetően a jövőben is megosztja a közvéleményt, mert talán ez is a célja.

Sulík + Heger

Gazdaságilag viszont az ilyen kommunikációs csaták közepette elveszik az átláthatóság, a kiszámíthatóság, amely a lakosság és a piaci szereplők számára is biztonságot jelent. Ezek nélkül nem lehet előre tervezni, így azon sem kell csodálkozni, ha sokan vállalkozásuk befejezése mellett döntenek.

Felvidéki lehetőségek

Évek óta tudjuk, Dél-Szlovákia sok kihasználatlan lehetőséget tartogat, jelentős részük kiaknázása csupán nagyobb odafigyelést igényelne a mindenkori kormányzat részéről. A hatalmon lévő elit viszont csak akkor figyel oda a magyarlakta járásokra, ha a magyar képviselet is jelen van a kormányban. Ezen a téren változást csak az előrehozott parlamenti választás jelenthetne, túl nagy reményeink tehát nem lehetnek. Amíg Matovič legalább kommunikációs szinten próbált gesztusokat tenni a felvidéki magyarság, vagy ahogy nekik tetszik, a szlovákiai magyarok irányába, Heger kormánya alatt inkább csak a problémák gerjesztésének lehettünk a tanúi, főleg a liberális SaS párt részéről.

A politikai kommunikációban megjelenő magyarellenes húrok pengetése, a magyar kormány által kínált támogatási lehetőségek támadása mellett kevés, vagy inkább egyáltalán nem esik szó arról a szlovák médiában, miért nem juttat több forrást ebbe a régióba a szlovák állam.

Ezt a nyilvánvaló tényt kellene jobban, érthetőbben elmagyarázni a szlovák nyelvű közegben, s ez jelenthetné a kitörési lehetőséget a magyar képviselet számára, hiszen Dél-Szlovákiában jelentős számú szlovák nemzetiségű polgár is él, s a gazdasági problémák, a régió alulfinanszírozottsága anyanyelvtől függetlenül mindenkit egyformán érint.

Gazdaságilag tehát csupán a jelenlegi helyzet megtartására van esély az idén, mert a nagyobb állami beruházások elkerülik a déli járásokat. Ellenben reménnyel tekinthetünk a megyei és a helyi önkormányzatokra. Az év végén választásokra kerül sor, így az átlagosnál is több régiós beruházás kerülhet befejezésre.

Tehát az állítás továbbra is igaz: helyi szinten a gazdasági együttműködés is jobban megy, mert nem a politikai játékok dominálnak. Jó volna, ha az országos politikában is erre haladnánk, mert látjuk, mihez vezetnek a négypárti koalíción belüli harcok. 

Röviden összefoglalva

A legtöbb munkahelyen javuló bérezés várható, ami viszont nem feltétlenül jelent majd a reálbérek szintjén is előrelépést. A növekvő infláció, vagyis a drágulás lesz a járványkezelés hosszabb távú folyamatának kikristályosodása. Amennyiben a jelenlegi helyzetnél súlyosabb teher nehezedik a kórházakra az év első negyedévében, feltehetően újabb lezárások következnek, s ennek folyományaként tovább erősödik az ellenzék, ezzel együtt pedig az előrehozott választások esélye is növekedhet. Ennek az előszele is érdekes gazdasági lépéseket eredményezhet, amely sokkal inkább a polgárok szimpátiájának elnyerését, mintsem a gazdaság hosszabb távú sikerességét célozhatja. Már az első néhány hónap is sokat elárulhat arról, mennyire szól majd 2022 a fejlődésről.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/1. számában.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.