Mihál: Van jobb megoldás is a szülői bónusznál
Amint arról korábban már hírt adtunk Milan Krajniak munkaügyi miniszter nyugdíjrendszert módosító javaslatai nem arattak osztatlan sikert, a legtöbben az ún. szülői bónuszt bírálták. Ennek értelmében a dolgozó gyerekek bizonyos feltételekkel járulékaik egy részével hozzájárulhatnának idős szüleik nyugdíjához.
Ennek kapcsán szerinte „igazságosabb, „érdemeknek megfelelőbb”, ugyanakkor szolidáris megoldással állt elő Jozef Mihál volt munkaügyi miniszter a hnonline.sk portálon megjelent írásában. A volt miniszter szerint az ő javaslata kevésbé lenne megterhelő a költségvetés szempontjából, és nem lenne szükség az illetékek emelésére sem.
írta Mihál.
A jelenlegi rendszerben a nyugdíjbiztosítási díjakat az állam fizeti azok helyett a szülők helyett, akik hat évnél fiatalabb gyermeket gondoznak, és ezért nem dolgoznak. De keveset fizet.
Gyakran kevesebbet, mint amennyit maga a szülő fizetne, ha nem lenne gyereke és dolgozna.
Annak az anyának például, aki 2019-ben egy gyermeket gondozott, ezért nem dolgozott, a 2019-es évért állami biztosítottként csak 0,52 a személyi bérpontja. Ha dolgozott volna, átlagbér mellett, hét euróval magasabb lenne a nyugdíja.
Ha ugyanez az anya három gyerek nevelése mellett mondjuk, 7 évig lesz állami biztosított, a nyugdíja 50 euróval lesz kevesebb.
A megoldás az lehetne, hogy a gyermeknevelés idejére olyan személyi bérpontot kapna a szülő, amit a gyermek születése előtt elért, vagy amivel átlagosan egész aktív élete során rendelkezett.
Egyébként nagyjából így működött ez – de csak a 2003 végéig tartó időszakban.
Mihál szerint a másik probléma az, ha mondjuk, egy kisgyermeket gondozó édesanya havonta néhány eurót keres részmunkaidőben, akkor az állam egyáltalán nem fizeti a nyugdíjbiztosítását, hanem még nagyobb nyugdíjcsökkenéssel bünteti a munkájáért.
Ezért az államnak tisztességesen kellene fizetnie a gyerekéről gondoskodó szülő biztosítási díját, akkor is, ha az valamilyen tevékenységet folytat.
Mindkét szóban forgó változtatás megoldható lenne 2004-től visszamenőleg is, igazságosan át lehetne számolni a nyugdíjakat, azokét is, akik már kapják a nyugdíjat. És el lehetne gondolkodni a nyugdíjjogosultság házastársak közötti önkéntes megosztásán is. Szlovákiában ugyanis jelentős bérszakadékok vannak férfiak és nők között (10–20 százalék), ezért a férfiak magasabb nyugdíjjal rendelkeznek, mint a nők.
Ha a házastársak megegyeznének a nyugdíjjogosultságok megosztásában, ez azt jelentené, hogy a személyes bérpontjaikat átlagolják a házasság idejére.
Mondjuk, ha a férj 600 eurós, a felesége 400 eurós nyugdíjjal rendelkezik, ennél a modellnél mindkettőjüknek (egyszerűsítve) 500 euró körül nyugdíj járna.
Ezek a változtatások igazságosabban érintenék a rokkantsági, árvasági, özvegyi nyugdíjak területét is, amit Krajniak szülői bónusza egyáltalán nem old meg, javasolta Mihál.
