Mennyit ér majd valójában a 13. nyugdíj?
A Fico-kormányt alkotó pártok választási programjának egyik alappillére volt a teljes összegű 13. nyugdíj bevezetése. Nagy valószínűséggel azonban nem azt kapják majd az idősek, amit ígértek nekik.
A Peter Pellegrini vezette Hlas-SD már a kampány előtt is a nyugdíjasok minél szélesebb támogatását sürgette. Ezek a hangok egyre erősebben visszhangoztak szeptemberhez közelítve, majd a választások, illetve az után, hogy biztossá vált, a párt jelöltje kapja a szociális ügyeket kezelő munkaügyi tárcát, a téma még aktuálisabbá vált.
Kellett persze ehhez Igor Matovič, az országot egykoron vezető, de akkor és ma is, leginkább a honi politika bohócaként értelmezhető mutatványos parlamenti alakítása, amelyben helyet kapott a 13. nyugdíj kérdése is. Pellegriniéket azzal vádolta, hogy hazudtak a kampány során, mert 13. nyugdíjat ígértek, s abból legfeljebb csak jövőre lehet valami.
A válasz is gyorsan megérkezett, Erik Tomáš munkaügyi miniszter múlt kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2024 decemberében az átlagnyugdíjnak megfelelő karácsonyi pluszjuttatást kapnak az öregségi ellátmányban részesülő honfitársaink, vagyis a 13. nyugdíj valóban egy teljes értékű pluszjuttatás lesz, de csak jövőre. T
együk rögtön hozzá, a parlament még nem szavazott a javaslatról. Emlékezünk azonban arra, hogy a közelmúltban már elfogadott a törvényhozás egy hasonló jellegű változtatást, de azt éppen a Matovič-kormány kurtította meg nyomban azután, hogy hatalomra került.
Ennyi a politikai része a történetnek, amely a gyors válasz miatt kissé felemásra sikerült Erik Tomáš részéről, aki láthatóan nem volt felkészülve a témából, s ahogy korábban a tej ára is túl nagy kihívást jelentett számára, most a nyilvánvalóan pozitív információt sem tudta jól becsomagolni.
Idén tehát a nyugdíjasok a nyugdíjuk nagyságától függően 50–300 euró összegben kapnak 13. nyugdíjat.
Az új rendszer szerint azonban jövőre 300 euró lenne a minimum. A törvénybe olyan garancia is bekerülne, hogy az árvasági, a rokkantsági vagy özvegyi nyugdíjban részesülők legalább 300 eurós 13. nyugdíjat kapjanak.
Alapesetben az extra nyugdíj összege 2024-ben 606 euró körül mozog majd, függetlenül attól, hogy 600 vagy 2000 euró az érintett havi járandósága.
A plusznyugdíj összegének feltornázása tehát egyértelmű célja volt a Hlasnak, csak továbbra is az a kérdés, hogy honnan lesz rá forrás? A tárcavezető szerint több mint 310 millió már szerepel a költségvetésben és rendelkezésre áll, a további milliókat azonban elő kell teremteni.
Valószínűsíthető volt, hogy azt a korábbi szakminiszter, a Milan Krajniak által bevezetett és idén először kifizetett szülői nyugdíj megnyirbálásával akarják biztosítani.
Erik Tomáš szerint ez körülbelül 315 millió eurónak felel meg. A lényeg azonban, hogy még ez sem lesz elég a teljes összegű 13. nyugdíjakhoz, még további 124 millió eurót kell előteremtenie a kormánynak.
Az szülői bónusz megszüntetéséhez viszont alkotmányos többség kellene, hiszen a korábbi kormány belefoglalta az alaptörvénybe a szülői bónusz intézményét, ám a kormány messze van az alkotmányos többségtől. Ezért olyan módosítást szorgalmaz, amely lehetővé tenné, hogy a munkavállalók a jövedelemadójuk két százalékát ezután küldhetnék nyugdíjas szüleiknek is, nemcsak a civil szervezeteknek. Ez a változás jövő év januárjától lenne hatályos.
És éppen itt követte el a legnagyobb hibát a szociális tárca vezetője. Amikor ugyanis bejelentette, hogy a szülői nyugdíjat már csak a 2 százalékokból lehetne finanszírozni, akkor lényegében nyílt háborút hirdetett a civil szervezetek ellen, amelyek számára a felajánlások elmaradása évi 40 millió euró kiesést is jelentene.
Nagy valószínűséggel ugyanis a munkavállalók többsége a szüleiket részesítené előnyben, nem a civil szervezeteket.
Másnap már hiába próbálta a miniszter az egyik kereskedelmi rádió adásában magyarázni a helyzetet, nem tűnt meggyőzőbbnek az érvelés, miszerint ez csak a 2024-es év utáni adózást érintené. Vagyis több mint egy évük van arra, hogy kitalálják, miként is lehetne kárpótolni a civileket, mondta.
Az is igaz persze, hogy nagyon sokan nem rendelkeznek jövedelemadójuk két százalékának a felhasználásáról.
Eddig csak a probléma egyik oldaláról beszéltünk, de a másikon ott van az igazi kérdés, hogy vajon mennyire jelent pluszjuttatást a teljes összegű 13. nyugdíj, ha közben a szülői nyugdíj intézménye lényegében megszűnik, s az adó két százalékának felajánlása csupán töredéke lesz annak az összegnek, amit a jelenlegi rendszerben kaptak volna a szülők gyermekeik két évvel korábbi keresete alapján.
A szakemberek szerint kevesebben lesznek azok, akik rosszul járnak, és többen azok, akik jól járnak majd gyermekeik adókétszázalékával. Összességében tehát előnyösebb lehet az új rendszer, de nem 300 euróval emelkedik majd a 13. nyugdíj összege egy átlagos nyugdíjas esetében, hanem gyermekei számától függően lehet, csak néhány euróval, vagy semennyivel. Ezzel pedig Erik Tomáš óriási lehetőséget adott az ellenzéknek, hogy már minisztersége első heteiben darabokra szedjék terveit, így annak esetleges pozitív vetületei sokkal kisebb figyelmet kapjanak.
A pártok erőteljes kommunikációs csatába kezdtek, Forró Krisztián elnök lapunknak nyilatkozva elmondta, érthető, hogy a nyugdíjasok csalódottak, hiszen a jelenlegi kormánypártok választási ígéretei alapján nagyobb összegre számítottak, ráadásul még ebben az évben, nem pedig csak jövő év végén.
A szülői bónusz megszüntetésére való törekvés kapcsán Forró kiemelte, a szülői nyugdíj intézménye jutalmazta azokat a nyugdíjasokat, akik gyermekeket neveltek, ezzel is hozzájárultak a jövőhöz és a gazdaság növekedéséhez, ezért nem tartja igazságosnak, főleg annak tükrében nem, hogy a kormánypártok egyik fontos szociális programpontja a nyugdíjasok segítése volt.
Tegyük hozzá, a kormány programjából nyilvánvaló, hogy a szociális támogatások bővítése nem feltétlen fog hozzájárulni a gazdasági különbségek csökkentéséhez. A tervezett 13. nyugdíjat ugyanakkora összegben fogja megkapni a több ezer eurós nyugdíjjal rendelkező, mint az is, aki még 500 eurót sem kap havonta.
A téma tehát vitát váltott ki még azelőtt, hogy egyáltalán a parlamentbe került volna, ahol szinte bizonyosan komoly szócsaták várhatók. Eközben maga Robert Fico miniszterelnök jelentette be, hogy minden nyugdíjas még az idén, decemberben kap 150 eurós nyugdíjkiegészítést.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/46. számában.
