Maguknak bért, nekünk adót emel a kormány
Az államháztartás konszolidációján belül óriási tér van a kiadási oldalon. Robert Fico kormánya azonban nem nagyon akarja azt megnyirbálni.
Nemrégiben napvilágot látott az információ, hogy a pénzügyminisztérium 35 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetését fontolgatja. Az évi 100 000 eurónál többet keresőknek több adót kellene majd fizetniük. A hír nem sokkal azután jelent meg, hogy a kormány jelentős béremelést hagyott jóvá a miniszterek számára, írja az aktuality.sk portál.
De nem a munkavállalók jövedelemadójának harmadik kulcsa lesz az utolsó, amit Robert Fico kabinetjének be kell vezetnie.
Tekintettel az államháztartás rossz helyzetére, a koalíciónak további forrásokat kell találnia. Ladislav Kamenický pénzügyminiszter a Bloomberg ügynökségnek adott interjújában már utalt erre, azzal a céllal, hogy megnyugtassa a befektetőket, mielőtt Szlovákia kölcsönt vett volna fel a pénzügyi piacokon.
Az interjúban egyebek mellett elmondta, hogy idén a kormány másfél milliárd eurós intézkedéscsomagot készít elő az államháztartás helyreállítására.
A csomag nagyobb részét a megnövekedett bevételek teszik ki. A tervezett intézkedéseket Kamenický nem részletezte.
Közgazdászok és elemzők szerint a pénzügyminiszter nem tudja elkerülni az adók emelését vagy új adók bevezetését.
Ezek nélkül ugyanis nem állítható helyre az államkassza. A konszolidációt a polgárok így a saját zsebükből fizetik majd meg.
„Adóemelés és új adók bevezetése nélkül ez biztosan nem fog menni. A Kažimír-féle konszolidáció tapasztalatai alapján feltételezem, hogy Kamenický több intézkedést is bevezet az államkassza bevételeinek növelése érdekében. És az akkorihoz hasonlóan most sem számítok megtakarításra a kiadások terén, az állam a „kifutó” kiadásokra fog támaszkodni, mint amilyen a például az energiaárak kompenzációja, vagy amelyek elhalaszthatók, mint például a tőkekiadások” – mondja Radovan Ďurana, az INESS Intézet elemzője.
Véleménye szerint a kormány a széles lakosság körében politikailag „igénytelen” adóemeléseket választja majd, például a személyi jövedelemadó harmadik kulcsának bevezetését vagy a cukoradó bevezetését.
Ďurana meglepő lépésnek tartaná a hozzáadottérték-adó (áfa) megemelését. Annak ellenére, hogy az áfa egy százalékpontos emelése jelentősen, mintegy félmilliárd euróval hozzájárulna a hiány csökkentéséhez.
Éppen ellenkezőleg, Ľuboš Jančík (Demokrati) volt pénzügyminisztériumi államtitkár úgy véli, amennyiben a jelenlegi kormány komolyan gondolja a helyreállítást, az áfaemelést kellene választania.
A bevételi oldalon ilyen eszköz az áfa, ami rengeteg pénzt hoz a költségvetésbe, de nem érinti annyira az emberek zsebét” – magyarázza. Szerinte ezzel több mint egymilliárd eurót szerezne az állam, nem számítva a kompenzációs intézkedéseket.
Mindkét szakember egyetért abban, hogy a kormánynak jelentősebb kiadáscsökkentést is vállalnia kellene, nem pedig csak az emberek pénztárcájában kutatnia a források után.
Vonatkozik ez a közigazgatás létszámcsökkentésétől a családpolitikáig minden területre. A kiadások észszerű csökkentése a stratégia meglétét, a közigazgatás működésének javítását, kompromisszumokat jelent. És ezt nagyon nehéz a kormány programnyilatkozatában meglelni” – magyarázta Ďurana.
Jančík nagy tartalékokat lát a kiadásokban. „A teljes közigazgatás kiadásait idén 61,3 milliárd euróra tervezik. Ez óriási összeg.
– tette hozzá. Arra, hogy a kormány milyen módon spórolhatna, három konkrét példát hoz fel a volt államtitkár. Jelenleg a szlovákiai cégeknek nagy szükségük van szakképzett emberekre, és ilyeneket az államigazgatásban is találnak. A munkaerőpiacon több mint 70 000 betöltetlen állás van, ami megfosztja a cégeket a megrendelésektől és az értékesítéstől.
Az állami költségvetés pedig ezzel elesik ezeknek a cégeknek az adóiból származó bevételtől.
Jančík szerint a kiadások megtakarításának egy másik példája az infrastruktúra előkészítésének, tervezésének és kiépítésének javítása. Hatalmas megtakarítási lehetőség rejlik abban, ha a következő 20 évben az állam befejezi a nem szükséges vagy egyszerűen nem hatékony projektek tervezését és előkészítését, és elkezdi a legfontosabb projekteket komolyabban előkészíteni.
Az utolsó példa az úgynevezett decemberi hatás megszüntetése az állami költségvetésben.
Decemberben ugyanis az állami intézmények, így a minisztériumok is rengeteg olyan dolgot, szolgáltatást vásárolnak, amire nincs szükségük, csak azért veszik meg, hogy ne essenek el az el nem költött pénzüktől. „Ezeken a felesleges árukon és szolgáltatásokok évente több száz millió eurót dobunk ki az ablakon” – fűzte hozzá a szakember.
